Ez a cikk a korábbi írásunk folytatása. Az első részben arról írtunk, hogy a kutyáknál nem létezik hivatalos autizmus diagnózis, még ha egyes viselkedésformáik hasonlíthatnak is az emberi autizmus spektrumzavarra. A szakértők inkább a „canine dysfunctional behaviour” (CDB), vagyis diszfunkcionális kutya viselkedés kifejezést használják ezekre az esetekre – ez azonban nem egy konkrét betegség, hanem gyűjtőfogalom.

Milyen viselkedésekről van szó?

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden ilyen viselkedésű kutyánál beszélhetünk CDB-ről. Ezek a kategóriák inkább segítenek csoportosítani bizonyos mintázatokat, de nem diagnózisok. Minden esetet egyedileg kell vizsgálni, és érdemes végiggondolni, mi állhat a háttérben.

Előfordulhat például, hogy a szokatlan viselkedést fájdalom vagy betegség váltja ki. A hirtelen jelentkező szorongás hátterében lehet orvosi probléma is, ezért mindig célszerű az állatorvosnál kezdeni a kivizsgálást, mielőtt viselkedésproblémaként kezelnénk a helyzetet.

Caroline Wilkinson állatviselkedés-szakértő szerint azok a szokások, amelyeket az emberek hajlamosak vagyunk „autisztikusnak” értelmezni, a következők:

• kisebb hajlandóság a társas érintkezésre,

• szemkontaktus kerülése (ami sok kutyánál egyébként is természetes),

• mutató gesztusokra való nem reagálás,

• ismétlődő, kényszeres mozdulatok,

• fokozott szorongás vagy agresszió.

Dr. Kathryn Dench további példákat is említ, amelyek CDB-re utalhatnak:

• állandóan ismételt viselkedések,

• nehézségek a társas kapcsolatokban (emberekkel vagy kutyákkal),

• szokatlan reakciók fényre, hangokra, érintésre,

• ragaszkodás fix rutinokhoz,

• a gazdi jelzéseinek figyelmen kívül hagyása,

• túlzott érzékenység bizonyos ingerekre.

„Sokat elárul az is, hogyan reagál a kutya új környezetre vagy a megszokott rutin felborulására. ” – mondja Dr. Dench. Az ilyen kutyák gyakran visszahúzódóbbak, nehezebben tanulnak új helyzetekben, vagy rosszul viselik a változást.

Ne próbáljuk magunk diagnosztizálni a kutyát

Bár egyes viselkedések gyanúsnak tűnhetnek, fontos, hogy ne vonjunk le túl gyors következtetéseket. A kutyák viselkedése nagyon egyéni, és ami egynél problémásnak látszik, az másnál teljesen normális lehet.
Kutya viselkedés szakértők vagy tapasztalt trénerek segíthetnek megkülönböztetni, mi az, ami valóban gondot jelez, és mi az, ami csupán a kutya sajátos személyiségéhez tartozik.

Az „oltás-autizmus” mítosz – sajnos a kutyákra is átterjedt

Meglepő, de az embereknél ismert vakcina-autizmus álhír a kutyás világban is felbukkant.
A Brit Állatorvosi Kamara (British Veterinary Association) azonban egyértelműen cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lenne az oltások és az „autizmushoz hasonló” tünetek között.

„Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kutyák oltásai autizmust okoznának.” – mondja Dr. Dench. „Az oltások előnyei messze meghaladják azokat a feltételezett, nem bizonyított kockázatokat, amelyekről egyes források beszélnek.”

Ennek ellenére egy amerikai felmérés szerint a kutyatartók 37 százaléka hisz abban, hogy az oltások „autizmust” okozhatnak, és egy 2023-as kutatás szerint több mint a gazdik fele bizonytalan az oltásokkal kapcsolatban. Az oltásellenes tévhitek sajnos már az állategészségügyében is megjelentek.

Magyarországon kötelező az éves veszettség elleni vakcinázás. Emellett, a potenciálisan halálos betegségek ellen védő úgynevezett kombinált oltás beadása javasolt. Bővebben a vakcinákról:

Kötelező vagy ajánlott? Melyik védőoltás mi ellen véd? 1. rész

Az autizmus spektrumzavar embereknél is egy veleszületett idegrendszeri eltérés. Tehát nem külső hatásoknak tudható be a kialakulása. A kutyák esetében pedig ilyen idegrendszeri eltérést egyelőre nem ismerünk, így kár a vakcinák káros hatásaitól tartani.

A cikk 1. részét itt találjátok: Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 1. rész

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-behaviour/autism-in-dogs?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DPHNkPFD1FV; Kép: pexels.com

The post Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Sok gazdi elgondolkodott már azon, vajon előfordulhat-e „autizmus” a kutyáknál is. A rövid válasz: nem. A kutyáknál hivatalosan nem létezik autizmus diagnózis, még ha egyes viselkedésformáik elsőre emlékeztethetnek is az emberi autizmus spektrumzavarra.

Az állatorvosok és viselkedésszakértők azonban használnak egy kifejezést az ilyen jellegű tünetek leírására: „canine dysfunctional behaviour” (CDB), vagyis kutyák diszfunkcionális viselkedése.

„A CDB egy gyűjtőfogalom, amit különféle, szokatlan kutyaviselkedésekre alkalmaznak. Ezek közül néhány valóban hasonlíthat az emberi autizmus spektrumzavar bizonyos tüneteire.” – magyarázza Caroline Wilkinson, állatviselkedés-szakértő.

Dr. Kathryn Dench állatorvos is megerősíti: „A kutyák nem diagnosztizálhatók autizmussal, mint az emberek, de előfordulhatnak náluk olyan atipikus viselkedések és idegrendszeri eltérések, amelyek az emberi autizmushoz hasonló képet mutatnak.”

Fontos azonban megérteni, hogy amikor mi „autisztikusnak” látunk egy kutyát, valójában emberi szemmel értelmezzük az állati viselkedést. Ezt nevezzük antropomorfizálásnak – amikor emberi tulajdonságokat vetítünk állatokra.

Mi is pontosan a CDB?

A canine dysfunctional behaviour nem egy konkrét idegrendszeri betegség, inkább egy ernyőfogalom, ami azokat a viselkedéseket foglalja magába, amelyek nekünk furcsának, eltérőnek tűnhetnek. Ilyenek lehetnek például az ismétlődő, kényszeres mozdulatok (mint a farokkergetés), szokatlan reakciók bizonyos ingerekre, vagy az, hogy a kutya másként kommunikál, mint fajtársai.

Egy közelmúltbeli, több mint 4000 kutyát vizsgáló felmérés szerint a gazdik 85 százaléka tapasztalt már valamilyen viselkedési problémát kedvencénél. Ez arra utal, hogy a kutyák viselkedésbeli különbségei sokféle okból eredhetnek – nem egyetlen neurológiai állapot, például „autizmus” áll a háttérben.

A lényeg

A CDB nem diagnózis, hanem megfigyelésen alapuló leírás. Jelenlegi tudásunk szerint a kutyák nem lehetnek autisták abban az értelemben, ahogyan ezt az emberi pszichológiában értjük. A kutatások azonban tovább folynak: egyes szakemberek vizsgálják, hogy vajon a CDB mögött állhat-e valamilyen idegrendszeri sajátosság, vagy egyszerűen a kutyák természetes viselkedési sokszínűségét írja le ez a fogalom.

A cikk folytatásában kitérünk a CDB gyakori tüneteire, illetve utánajárunk, hogy vajon az oltásoknak van-e bármi köze a tünetegyüttes kialakulásához?

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-behaviour/autism-in-dogs?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DPHNkPFD1FV; Kép: pexels.com

The post Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ha a kutya orra nedves, akkor nagy baj nem lehet. Ez a megállapítás annyira közkeletű, hogy vannak, akik ez alapján döntik el, hogy kell-e állatorvoshoz fordulni. Az, hogy a kutya orra nedves vagy száraz, azonban önmagában nem egyértelmű indikátora annak, hogy egészséges vagy beteg egy eb. Az alábbiakban ezt a kutyás mítoszt is felgöngyölítjük!

Konzervatív tévhit: A legtöbb kutyatulajdonos szerint egy nedves, hűvös orr az egészség egyértelmű jele, míg a száraz orr egyenes út a bajhoz.
Valóság: Ez nem így működik. A nedves orr valóban előnyös a kutya szaglása szempontjából, de a száraz orr önmagában nem utal betegségre. Egy kutyának lehet száraz az orra, és teljesen egészséges – és ugyanígy lehet beteg a kutya nedves orral is.

Milyen okai lehetnek, ha egy kutya egészséges, de száraz az orra?

Fiziológiai okok és normális ingadozás

• Alvás közben a kutya nem nyalja az orrát, így reggel előfordulhat szárazabb állapot is.

• Fizikai aktivitás, dehidratáció vagy felhevülés is okozhat átmeneti szárazzá válást.

• A környezeti tényezők – hideg, meleg, légkondicionálás, fűtés – is befolyásolják az orr állapotát.

Kor és genetikai hajlam

• Az idősebb kutyák orra gyakrabban száradhat, öregedéssel az orr nyálkahártyája kevésbé aktív. Ráadásul, az idős kutyák többet alszanak (ld. előbb), és sokszor kevesebbet is isznak. Így náluk a száraz orr esetén érdemes ellenőrizni, hogy nem dehidratáltságról van szó?

• Brachycephal (rövid orrú) fajták gyakran nem érik el könnyen az orrukat nyelvükkel, így az orruk folyamatosan szárazabb lehet.

Lehetséges egészségi problémák a száraz, repedezett orr hátterében

• Allergia, napégés vagy bőrbetegség – ha a bőr kipirosodik vagy viszket, érdemes állatorvoshoz fordulni.

• Autoimmun betegségek (pl. lupus, pemphigus) – ha az orr folyamatosan repedezik vagy fekélyesedik. Az autoimmun betegségek és a kezelésükre felírt gyógyszerek is okozhatnak nyálkahártya szárazságot. Egyes szisztémás betegségekben pedig kifejezetten jellemző a száraz orr (pl. Addison kór).

• Hyperkeratosis – a bőrfelszín túlzott elszarusodása, ami vastagsággal, fájdalommal és repedésekkel járhat; inkább esztétikai, mint súlyos egészségügyi probléma. Ez is lehet krónikus betegség jele, ezért érdemes kivizsgáltatni!

Az, tehát, hogy egy kutya orra nedves vagy száraz, még nem feltétlenül jelzi az állat egészségi állapotát. Fontos, hogy szemmel tartsuk kedvencünket, és az orr nedvességének változását inkább egyetlen tünetként vegyük figyelembe. Kérdés vagy gyanú esetén forduljunk állatorvoshoz. Ugyanakkor, ha kedvencünk nincs jól, ne halogassuk az állatorvosi látogatást csak azért, mert az orra nedves. Ez önmagában semmit sem jelent, és sajnos, nedves orral is lehet az ebnek komoly baja.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: American Kennel Club; Vca; pursuit.unimelb.edu.au; PetMD; Vetericyn Animal Wellness Kép: Engin Akyurt: https://www.pexels.com/photo/close-up-photography-of-short-coated-white-dog-sleeping-on-green-grass-1458421/

The post Tény vagy tévhit: „A kutyáknak mindig nedves az orruk, ha egészségesek” appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.