A Duna-Ipoly Nemzeti Park Facebook oldalán tett közzé egy felvételt arról, ahogy az erdőben szabadon engedett kutya egy muflonra támad.  Bár a fotókon csak egy kutya látszik, az üldözésben két kutya is részt vett. A barna nyakörves kutyát korábban már lefényképezték egy közeli területen, a gazdája társaságában. Ez alapján feltételezhető, hogy a muflont üldöző állatok nem kóbor kutyák voltak, hanem olyan házikedvencek, akiket szabadon engedtek a természetvédelmi területen.

A kutyák szabadon engedése védett természeti területeken amellett, hogy nagy felelőtlenség, jogszabályellenes is, és a közvetlen károkozás mellett hozzájárulhat a terület természetes élővilágához tartozó nagyragadozók valós hatásainak eltúlzásához a vadgazdálkodók szemében. (Facebook/DINPI)

A nemzeti park területei fokozottan védett élőhelyek, ahol a kutyák póráz nélküli mozgatása nemcsak veszélyes, hanem törvénybe is ütközik. A házikedvencek ösztöneik által vezérelve könnyen vadászni kezdenek, és egy-egy ilyen eset végződhet tragédiával is – nem csak a vadállat számára, hanem akár a kutya életét is veszélyeztetve.

A póráz nem korlátoz, hanem véd

Sokan úgy vélik, hogy a kutya a természetben szabadon kell, hogy mozoghasson – hiszen ott „kitombolhatja magát”. Valójában azonban épp az ellenkezője igaz: az erdei környezet tele van izgalmas szagokkal, nyomokkal és állatokkal, amelyek ösztöneiket felébresztik, és ez kiszámíthatatlanná teszi viselkedésüket. Egy szófogadó kutya is könnyen elragadtathatja magát, ha például egy szarvast vagy muflont lát futni.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága ezért ismételten kéri a kutyatartókat, hogy a természetben minden esetben tartsák kedvenceiket pórázon. Ez nemcsak a vadon élő állatok, hanem maguk a kutyák védelme érdekében is fontos. Az erdő nem kutyafuttató, hanem érzékeny ökológiai rendszer, ahol minden jelenlévő – legyen az ember vagy állat – hatással van a környezetre.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Facebook/DINPI