Ételallergia – tünetek, diagnózis, kezelés

Bujdosó-Szalay Adél — Thu, 21 Apr 2022 11:39:14 +0000

Az ételallergia kutyák esetében napjainkban egyre nagyobb horderejű kérdéssé válik. Számos gazdi tapasztalja, hogy bizonyos ételek fogyasztását követően kedvence nem érzi jól magát, hány, esetleg hasmenése van. A vakaródzás, a végtagok rágcsálása szintén intő (bár nem kizárólagos) tünetek.

Mi tulajdonképpen az allergia?

Allergiának nevezzük azt a folyamatot, amikor egy szervezet túlzott immunválasszal reagál bizonyos környezetből (táplálékból) származó anyagokra. Az immunválasz a szervezet védekező mechanizmusa a számára káros anyagokkal szemben. Ha egy kórokozó vagy mérgező anyag jut a szervezetbe, akkor az immunválasszal olyan folyamatok indulnak be, melyek segítenek a szervezetnek semlegesíteni az ágenst vagy megszabadulni tőle. A gyulladás, a láz, a fokozott anyagcsere folyamatok mind ennek részei.

Allergiáról akkor beszélünk, ha az immunválaszt olyan anyag is kiváltja, amely nem káros. Ezek leggyakrabban bizonyos pollenek, fehérjék vagy összetett szénhidrátok. A folyamat során a bőr és a bélrendszer a legaktívabb, ezért jár az allergia gyakran bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel. (Az allergia megjelenése utalhat az immunrendszert érintő súlyos problémára is, például autoimmunbetegség, daganat, stb. Ilyen esetben az allergia maga is tünet!)

Az ételallergia tünetei többnyire nem egyértelműek, utalhatnak számos egyéb problémára is. Például a kutyák esetében a fülgyulladás lehet az ételallergia tünete, de fülatka fertőzés vagy idegen test is állhat a háttérében. Ezért fontos, hogy a tünetek jelentkezése esetén mielőbb keressük fel az állatorvost!

Diagnózis

Az állatorvos a tünetek mentén átfogó vizsgálatot végez. Ételallergia gyanúja esetén gyakran úgynevezett kizárásos (vagy eliminációs) diétát kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy 8-12 héten át a kutya nem ehet semmi olyan élelmiszert, amelyet az állatorvos nem engedélyez. Legtöbbször ebben az időszakban kizárólag ellenőrzött összetételű hipoallergén táp fogyasztása megengedett. A diéta során is fontos, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, esetleg kérdésünk van, konzultáljunk az állatorvossal. Nagyon fontos a szigorú diéta betartása! Egy-egy jutalomfalat, asztalról „leesett” finomság sem engedélyezett. Abszolút semmi, hiszen ez torzíthatja az eredményeket.

Bizonyos gyakori allergéneket a szérum IgE vizsgálat is kimutat. Ez a vérben található immunglobulin E antitestek mennyiségét láttatja. Specifikusan, bizonyos allergének esetén mutatja ki az allergénspecifikus IgE-k jelenlétét. Fontos tudni, hogy az össz-IgE érték itt nem mérvadó, specifikus allergén vizsgálat kérhető bizonyos allergénekre. Lényeges az is, hogy az IgE-k a szervezetben pár nap alatt lebomlanak, ezért allergiás reakció esetén mielőbb keressük fel az állatorvost, hogy a gyanús allergénre kérhesse a vizsgálatot.

A leggyakoribb allergének

Ételallergia esetében a leggyakoribb allergének a fehérjék. Ezek származhatnak tejtermékből, tojásból, gabonából (glutén) vagy húsból is. Általában elmondható, hogy az ételallergia nem hirtelen jelentkezik, hanem a hosszú kitettség következtében felhalmozódó terhelést kezdi jelezni a szervezet. Ebből is adódik, hogy hazánkban gyakori a „csirkeallergia”, míg a bárányhúst hipoallergén húsként tartják (tartották) számon. Ennek az állhat a hátterében, hogy a csirke a leggyakoribb összetevő volt az itthon forgalmazott tápokban és a házi kosztban is (lévén a csirke a legnépszerűbb hús Magyarországon). Ahogy egyre több bárányos táp kerül forgalomba, és emiatt egyre több kutya eszik kizárólag bárányhúsból származó ételt, úgy nő a „bárányallergiások” száma.

Mivel gyakorlatilag bármi lehet allergén, ezért érdemes lehet semmivel sem túlterhelni a szervezetet. Ha kutyánkról már tudjuk, hogy ételallergia lépett fel nála, akkor érdemes az állatorvossal konzultálva olyan étrendet összeállítani számára, amellyel csökkenthetjük egy újabb allergia kialakulását.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://vcahospitals.com/know-your-pet/food-allergies-in-dogs; Kép: Photo by Maksim Goncharenok: https://www.pexels.com/photo/person-in-gray-jacket-holding-brown-and-white-dog-4422100/

The post Ételallergia – tünetek, diagnózis, kezelés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

5 dolog az ételallergiáról, amit tisztázni kell

Bohata Krisztina — Wed, 24 Apr 2019 14:10:29 +0000

A kutyatápok olyan dömpingjét éljük manapság, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik az összetevők, a gyártási technológiák és a minőségek között. Hipoallergén, csirkementes, gabonamentes, húsliszttel készült, friss hús injektálással, dehidratált hússal, rovarfehérjével, sőt most már a hús nélküli tápok is megjelentek. Ma már olyan ritka alapanyagokból is készítenek kutyatápot, mint a strucchús, vagy a kenguru hús.

A kínálat egyenes arányban növekedett a vélt, vagy valós ételallergiás esetekkel, melyet nagyrészt nem állatorvos diagnosztizált, hanem a gazdi „döntött” úgy egy kis hasmenés, vagy vakarózás után, hogy a kutya allergiás az ételre, ezért váltani kell. A nemzetközi trendekhez képest Magyarországon sokkal jobban félnek az emberek a csirkés tápoktól, mert szinte minden 3. kutyára rásütik a csirkeallergiás jelzőt.

Az ételallergiát pedig nem lehet ránézésre, sem egy-két tünetre támaszkodva megállapítani. Sokszor még a szakembereknek is nehézséget okoz és egy eliminációs diéta például hosszú ideig tart, amit nem biztos, hogy minden gazdi türelemmel végigcsinál.

A leggyakoribb tévhitek és kérdések a témában

1.Nem alakul ki egyik napról a másikra. Nagyon ritka, hogy a 7 hónaposnál fiatalabb kölyköknél megjelenjen. Normál esetben 6 hónap és egy év alatt alakul ki, ha a kutya ugyanazt az ételt eszi folyamatosan

2. Az ételallergia kifejezetten ritka betegség. Bár nagyon gyakran hallunk róla, jó tudni, hogy az ételallergia statisztikailag viszonylag ritka. 100 kutyából összesen 1-nek vagy esélye arra, hogy kialakuljon nála. Ritkábban fordul elő, mint a bolha és légúti (pl. pollen) allergiák.

3. A különbség az allergia és az intolerancia között. Sokan összekeverik és tévesen használják az allergia és intolerancia szavakat, pedig a különbség óriási. Allergia esetén az immunrendszer túl hevesen reagál egy fehérjére, intolerancia estén viszont hiányzik egy enzim a szervezetből, mely az adott étel lebontásához szükséges. Hányásos, hasmenéses tüneteket az intolerancia okoz, viszketéses tüneteket általában az allergia.

4. A kutyák egy bizonyos összetevőre allergiásak, nem egy kutyatápra. Ha a kutyusod allergiás, az azt jelenti, hogy az adott étel egy (vagy rossz esetben több) összetevőjére allergiás, nem egy bizonyos kutyatápra. A leggyakrabb allergének a csirke, marha, búza, kukorica, szója. Tehát tünet esetén nem tápot kell váltani, illetve nem elég, ha tápot váltasz, hanem meg kell találni az összetevőt, ami okozza az allergiát.

5. Nem létezik olyan teszt vagy vérvizsgálat, ami egyértelműen megmondja, hogy milyen ételre allergiás a kutya. Nem lehet ilyen egyszerűen diagnosztizálni. Az egyetlen módja az úgynevezett eliminációs diéta, aminek az a lényege, hogy egyesével hagyod el a lehetséges kiváltó összetevőket a kutya étrendjéből és helyette más fehérjeforrást biztosítasz. Minimum 3 hónapig ezt a diétát követed, majd ha megszűntek a tünetek, visszacsempészed egyesével az allergéneket, és amelyiknél újra előjönnek a tünetek azt iktatod ki végleg az étrendből. Nagyon szigorúan be kell tartani ezt a diétát, ha eredményt szeretnénk látni!

Ne feledd, hogy a legbiztosabb módszer mindig az, ha az állatorvosoddal konzultálsz bármilyen tünet esetén.

Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)

Forrás: Foodguedlines.com

The post 5 dolog az ételallergiáról, amit tisztázni kell appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

csirke allergia - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová