
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>a kutyák ősei - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</title>
	<atom:link href="https://kutyabarat.hu/cimke/a_kutyak_osei/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://kutyabarat.hu/cimke/a_kutyak_osei/</link>
	<description>Kutyás és kutyabarát szállások, éttermek, kávézók, munkahelyek, üzletek és kutyás cikkek, rendezvények, programok. Minden, ami kutya és kutyabarát hely.</description>
	<lastBuildDate>Thu, 06 Nov 2025 07:01:21 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0</generator>
	<item>
		<title>A titokzatos „patagóniai kutya” – valójában félig szelíd róka volt</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/135339/a_titokzatos_patagoniai_kutya_valojaban_felig_szelid_roka_volt/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 06 Nov 2025 07:01:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[a kutyák ősei]]></category>
		<category><![CDATA[kutya evolúció]]></category>
		<category><![CDATA[ősi kutyák]]></category>
		<category><![CDATA[patagóniai kutya]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=135339</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1945" height="1349" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/Selknam_cazando.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="patagóniai kutya" decoding="async" fetchpriority="high" /></div>
<p>Kiderült, hogy az ősi patagóniai kutya, amely évszázadokon át élt az őslakosok mellett, valójában nem is igazi kutya volt. A [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/135339/a_titokzatos_patagoniai_kutya_valojaban_felig_szelid_roka_volt/">A titokzatos „patagóniai kutya” – valójában félig szelíd róka volt</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1945" height="1349" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/Selknam_cazando.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="patagóniai kutya" decoding="async" /></div><p data-start="298" data-end="641">Kiderült, hogy az ősi patagóniai kutya, amely évszázadokon át élt az őslakosok mellett, valójában nem is igazi kutya volt. A Tierra del Fuego (Tűzföld) területén a Yámana és Selkʼnam népek mellett élő úgynevezett „patagóniai kutyák” a legújabb kutatások szerint félig szelídített, rókaszerű állatok, úgynevezett culpeók leszármazottai voltak.</p>
<p data-start="643" data-end="942">A „kutya” szó hallatán a legtöbbünknek terrierre emlékeztető, bozontos farkú, szürkés-sárgás bundájú négylábúak jutnak eszébe. A 18. századi európai látogatók is így írták le őket. Ám biológiai szempontból a történet bonyolultabb: a patagóniai kutyák nem a megszokott házikedvencek közé tartoztak.</p>
<h5 data-start="643" data-end="942">A patagóniai kutya kutatása</h5>
<figure id="attachment_135340" aria-describedby="caption-attachment-135340" style="width: 720px" class="wp-caption alignnone"><img decoding="async" class="size-full wp-image-135340" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2025/11/Fuegiens-f3972.jpg" alt="" width="720" height="647" /><figcaption id="caption-attachment-135340" class="wp-caption-text">Patagóniai kutyák a ház körül</figcaption></figure>
<p data-start="944" data-end="1310">William Franklin, az Iowa State University ökológusa, aki eredetileg a llama ősök Tierra del Fuego-ba jutását kutatta, a titokzatos „kutya” faj felé fordította figyelmét. Franklin a történelmi festményeket, leírásokat, régészeti és genetikai adatokat is átnézte, és arra jutott, hogy ezek az állatok sokkal inkább rókaszerűek voltak, mint tipikus kutyák.</p>
<p data-start="1312" data-end="1666">A genetikai vizsgálat egy múzeumban őrzött példányon igazolta a feltevését. A „patagóniai kutya” tulajdonképpen culpeo (Lycalopex culpaeus) volt. Ezek az állatok emberek közelében élnek, de nem háziasítottak. Alkalomadtán képesek voltak például szárnyasok vagy malacok megtámadására, miközben a vadászatban és a halászatban hasznos társak voltak az őslakosok számára.</p>
<p data-start="1668" data-end="2074">A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a Yámana és Selkʼnam emberek és a culpeók között kölcsönösen előnyös kapcsolat alakult ki. Az állatok segítettek a vadászatban, halászatban, az emberek pedig élelmet és védelmet biztosítottak nekik. A régészek szerint nem szabad házikedvencként gondolni rájuk. A „kutyaszerep” inkább egy együttműködéses modell része volt, mint a mai értelemben vett háziállati státusz.</p>
<h5 data-start="2076" data-end="2370">Érdekesség, hogy a Yámana nyelvben közel 160 kifejezés létezett a culpeókra, ami jól mutatja a kulturális jelentőségüket.</h5>
<p data-start="2076" data-end="2370">Ahogy az európai kutyák terjedni kezdtek a régióban, a rókaszerű állatok fokozatosan kiszorultak, mígnem teljesen eltűntek.</p>
<p data-start="2372" data-end="2680">Ez a történet jól mutatja, hogy az ember és a kutyafélék kapcsolata nemcsak a háziasított kutyákra korlátozódik. Világszerte, például Európában, a vörös rókák több tízezer éve élnek együtt az emberekkel, sőt, Izraelben 16 500 éves róka sírokat is találtak, jelezve, hogy ott is hasonló együttműködés létezhetett.</p>
<p data-start="2682" data-end="3038">Ez a jelenség különösen érdekes, mert a Tűzföldön nem éltek farkasok. Így az emberek a barátságosabb, kisebb termetű kutyafélékkel, a rókákkal léptek szövetségre. A farkasokhoz hasonlóan a rókák is szociális állatok, csoportokban élnek, és könnyen tanulnak. Így ideális társai lehettek a Yámana és Selkʼnam embereknek a vadászatban.</p>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Forrás: https://www.sciencenews.org/article/fuegian-dog-fox; Kép: Léon-Louis Chapon &#8211; Jules Künckel d’Herculais, Science et Nature N°9 — 26 janvier 1884 par Denis Blaizot, Public Domain, <a href="https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=115312607">https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=115312607</a>; Alberto Maria de Agostini (1883-1960) &#8211; http://www.fund-edlb.org/postales.htmVärldskulturmuseet, Göteborg: 006626, Public Domain, <a href="https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9010017">https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9010017</a></h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/135339/a_titokzatos_patagoniai_kutya_valojaban_felig_szelid_roka_volt/">A titokzatos „patagóniai kutya” – valójában félig szelíd róka volt</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutyákkal együtt népesítette be az ember az Új-Világ területét</title>
		<link>https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/107572/kutyakkal_egyutt_nepesitette_be_az_ember_az_uj_vilag_teruletet/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bujdosó-Szalay Adél]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 04 Mar 2021 14:04:25 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra és művészet]]></category>
		<category><![CDATA[Kutyás társadalom]]></category>
		<category><![CDATA[a kutyák ősei]]></category>
		<category><![CDATA[a kutyák története]]></category>
		<category><![CDATA[jégkorszak és kutyák]]></category>
		<category><![CDATA[történelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://kutyabarat.hu/?p=107572</guid>

					<description><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1202" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="új-világ index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-scaled.jpg 1202w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-1024x682.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-768x511.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-1536x1022.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-2048x1363.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1202px) 100vw, 1202px" /></div>
<p>A kutyák az ember legrégebbi társai, akik &#8211; egyes elméletek szerint- a legutóbbi jégkorszak idején szegődtek mellénk. És, mint egy [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/107572/kutyakkal_egyutt_nepesitette_be_az_ember_az_uj_vilag_teruletet/">Kutyákkal együtt népesítette be az ember az Új-Világ területét</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div style="margin-bottom:20px;"><img width="1202" height="800" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-scaled.jpg" class="attachment-post-thumbnail size-post-thumbnail wp-post-image" alt="új-világ index" decoding="async" loading="lazy" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-scaled.jpg 1202w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-300x200.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-1024x682.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-768x511.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-1536x1022.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/pexels-ylanite-koppens-697662-2048x1363.jpg 2048w" sizes="auto, (max-width: 1202px) 100vw, 1202px" /></div><p>A kutyák az ember legrégebbi társai, akik &#8211; egyes elméletek szerint- a legutóbbi jégkorszak idején szegődtek mellénk. És, mint egy friss tanulmányból kiderül, olyan jelentős eseményeket éltünk át együtt, mint például az Új-Világ, azaz az amerikai kontinens benépesítése.</p>
<h5>A jégkorszakban váltak el a kutyák a farkasoktól</h5>
<p>Körülbelül 12 000 évvel ezelőtt, a legutolsó jégkorszak (110 000 évvel ezelőtt &#8211; 10 000 évvel ezelőttig) végén, a Föld hőmérséklete jelentősen lecsökkent (<em>a driász glaciális minimuma idején</em>).</p>
<figure id="attachment_107573" aria-describedby="caption-attachment-107573" style="width: 1024px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-large wp-image-107573" src="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-1024x1024.jpg" alt="új-világ földgömb" width="1024" height="1024" srcset="https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-1024x1024.jpg 1024w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-300x300.jpg 300w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-150x150.jpg 150w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-768x768.jpg 768w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-1536x1536.jpg 1536w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-2048x2048.jpg 2048w, https://kutyabarat.hu/wp-content/uploads/2021/02/IceAgeEarth-scaled.jpg 800w" sizes="auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption id="caption-attachment-107573" class="wp-caption-text">A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximuma idején (kb. 18 000 éve) &#8211; wikipedia</figcaption></figure>
<p>Feltételezhető, hogy az akkor élt állatok és emberek úgy próbálták túlélni a hideget, hogy védett helyekre húzódtak. Innen csak akkor keltek útra táplálékot keresni, amikor elviselhetőbb volt az időjárás.</p>
<p>Erre az időszakra datálható, hogy a kutyák morfológiailag elváltak a farkasoktól, bár <strong><a href="https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/96704/dogor_kutya_vagy_farkas/">egyelőre erre elég kis számú lelet szolgál egyértelmű bizonyítékként</a></strong>. Könnyen elképzelhető azonban, hogy az ember közelében élő szelíd farkasok közül páran behúzódtak az emberek barlangjába. Cserébe talán segítették őseinket a vadászat során. Az elmélet hívei azt feltételezték, hogy rájöhetnének, honnan származnak a kutyák. Mindössze keresniük kell egy refúgiumot, ahol farkasok és emberek egymás közelében élhettek abban a korban.</p>
<p>A <em><strong>refúgium</strong></em> &#8222;foltszerű, a környezetétől elütő adottságú élőhely, amelyben a környezeti viszonyok megváltozása miatt extrazonális helyzetbe került élőlények meghúzhatják magukat. Az ilyen, többnyire kis populációk gyakran teljesen elszigetelődtek a faj esetleges távoli, nagy állományaitól és idővel új fajokká fejlődhetnek&#8221; (1).</p>
<p>Nemrég publikálták azt a tanulmányt (2), amelyet <em><strong>Angela Perri</strong></em>, az angliai Durham Egyetem zooarcheológusa és hat kutatótársa végzett, és amely Szibériát nevezi meg, mint a legvalószínűbb ilyen helyet.</p>
<h5>Szibéria &#8211; Új-Világ</h5>
<p>Szerintük, körülbelül 23 000 évvel ezelőtt a területet nagytestű patások népesítették be, a rájuk vadászó ragadozókkal együtt. Ahogy glaciális vége felé a hőmérséklet enyhülni kezdett, a jegesedésben folyosók nyíltak, amelyeken keresztül az emberek és a kutyáik útra kelhettek. Egyes ember- és kutyacsoportok nyugat felé vándoroltak, Ázsia valamint Európa területeire. Míg mások kelet felé, az addig ember által lakatlan amerikai kontinens, azaz az Új-Világ irányába. Körülbelül 15 000 évvel ezelőtt jelentek meg itt először az emberek &#8211; már kutyáik társaságában. Majd ezt követően viszonylag gyorsan sikerült benépesíteniük az egész földrészt.</p>
<p>Perri és kollégái a DNS szekvenálásával vizsgálták a korai, majd egyre későbbi újvilági kutya- és emberleleteket. Az alapos és részletes vizsgálatok bebizonyították tehát, hogy amikor az emberek meghódították az Új-Világot, már a kutyáikkal az oldalukon tették ezt (3).</p>
<hr />
<h6>Szalay Adél / Kutyabarát.hu</h6>
<h6>Forrás:</h6>
<h6>(1) wikipedia &#8211; <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ref%C3%BAgium">Refúgium szócikk</a></h6>
<h6>(2) <a href="https://www.pnas.org/content/118/6/e2010083118">Proceedings of the National Academy of Sciences USA</a> &#8211; 2021. február 9.</h6>
<h6>(3) <a href="https://www.psychologytoday.com/us/blog/dogs-best-friend/202101/glaciers-wolves-and-humans">Psychology Today</a></h6>
<h6>Képek: pexels. wikipedia: Készítette: Ittiz &#8211; A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9237442.</h6>
<p>The post <a href="https://kutyabarat.hu/kultura_muveszet/107572/kutyakkal_egyutt_nepesitette_be_az_ember_az_uj_vilag_teruletet/">Kutyákkal együtt népesítette be az ember az Új-Világ területét</a> appeared first on <a href="https://kutyabarat.hu">Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
