Saját KB bal
Saját KB jobb

Mitől lett a kutya az ember legjobb barátja?

A kutatók egyik kedvenc vizsgálati területe a kutyák és emberek kapcsolatának múltbéli alakulása. Számos kísérlet igyekszik bizonyítani, hogy mikortól és hogyan alakult a háziasítás folyamata, vagyis az, hogy a kutya az ember legjobb barátja lett.  

Amanda Pendleton, a Michigani Egyetem munkatársa és csapata felhívta a figyelmet a korábbi kutatások hibájára, amikor a tenyésztett kutyák genetikai állományát próbálták összehasonlítani az ősi leletekkel. A legújabb kutatás rámutatott, hogy a kutyafajták mindössze 300 éve léteznek, és mivel genetikai állományukat mesterségesen befolyásolta az ember, ezért nem jó alap a vizsgálatra.

Nagyjából 10-40 ezer évvel ezelőtt Eurázsia lakói a helyi farkasokat kezdték el háziasítani. Így váltak a kutyák az első domesztikált állatokká, melyeknek kezdetekben a feladata a vadászat segítése volt.

A kutatók számos vizsgálatot kizárólag a tenyésztett kutyákkal végeztek el, így találtak olyan genetikai jellegzetességeket is, ami nem a ma élő kutyákra jellemző, pusztán az ember által mesterségesen alakított genetikai állományban találhatók meg. Ezért a jelenlegi kutatásban mellettük a mai farkasok DNS-ét, az ősi, 5000 éves maradványokat és a kóbor kutyákat is tanulmányozták. Hiszen ez utóbbi csoport teszi ki a világ ma élő kutya populációjának kétharmadát, és jellemzi őket, hogy az ember mellett élnek, a közelükből szerzik az élelmet, azonban még mindig szabadok.

Az új elemzésben a csapat 246 olyan génrégiót azonosított, melyek a háziasításhoz kapcsolódnak. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a genetikai jellemzők a viselkedést, az agyműködést és az egyedfejlődést is befolyásolják. A szakértők szerint felfedezésük a velőléc hipotézist is alátámasztja. Az elmélet azt magyarázza, hogy miért rendelkeznek a háziasított állatok olyan egyediségekkel, melyekkel nem találkozni a természetben.

– A velőléc hipotézis azt feltételezi, hogy a háziállatoknál újra és újra megjelenő fizikai jellemzők – a hajlékony fülek, az állkapocs elváltozása, a szín és a szelíd viselkedés – genetikai változásokkal magyarázhatók, amelyek a fejlődés során bizonyos típusú sejtekben, az úgynevezett velőléc sejtekben hatnak, amelyek hihetetlenül fontosak, és hozzájárulnak a felnőttkori szövetekhez – mondta Pendleton.

A kutatásból kiderül, hogy a kutyákban először a szelíd viselkedést befolyásoló változások indultak el, ez garantálhatta, hogy közeledni kezdtek egymáshoz az emberrel. A fizikai változásokat befolyásoló folyamatok, amelyek a külső megjelenésre hatottak, csak később indultak be, ami azt jelenti, hogy a házasítás kezdetekor barátságosak voltak ugyan kedvenceink ősei, de akkor még igencsak félelmetes volt a kinézetük.

További érdekes kutatások:

Új módszerrel korrigálták a kutyák háziasításának idejét

A kutyák és az emberek régebb óta barátok, mint azt eddig hittük

(kutyabarát.hu)

Forrás: phys.org
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...