5 dolog az ételallergiáról, amit tisztázni kell
A kutyatápok olyan dömpingjét éljük manapság, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik az összetevők, a gyártási technológiák és a minőségek között. Hipoallergén, csirkementes, gabonamentes, húsliszttel készült, friss hús injektálással, dehidratált hússal, rovarfehérjével, sőt most már a hús nélküli tápok is megjelentek. Ma már olyan ritka alapanyagokból is készítenek kutyatápot, mint a strucchús, vagy a kenguru hús.
A kínálat egyenes arányban növekedett a vélt, vagy valós ételallergiás esetekkel, melyet nagyrészt nem állatorvos diagnosztizált, hanem a gazdi „döntött” úgy egy kis hasmenés, vagy vakarózás után, hogy a kutya allergiás az ételre, ezért váltani kell. A nemzetközi trendekhez képest Magyarországon sokkal jobban félnek az emberek a csirkés tápoktól, mert szinte minden 3. kutyára rásütik a csirkeallergiás jelzőt.
Az ételallergiát pedig nem lehet ránézésre, sem egy-két tünetre támaszkodva megállapítani. Sokszor még a szakembereknek is nehézséget okoz és egy eliminációs diéta például hosszú ideig tart, amit nem biztos, hogy minden gazdi türelemmel végigcsinál.
A leggyakoribb tévhitek és kérdések a témában
1.Nem alakul ki egyik napról a másikra. Nagyon ritka, hogy a 7 hónaposnál fiatalabb kölyköknél megjelenjen. Normál esetben 6 hónap és egy év alatt alakul ki, ha a kutya ugyanazt az ételt eszi folyamatosan
2. Az ételallergia kifejezetten ritka betegség. Bár nagyon gyakran hallunk róla, jó tudni, hogy az ételallergia statisztikailag viszonylag ritka. 100 kutyából összesen 1-nek vagy esélye arra, hogy kialakuljon nála. Ritkábban fordul elő, mint a bolha és légúti (pl. pollen) allergiák.
3. A különbség az allergia és az intolerancia között. Sokan összekeverik és tévesen használják az allergia és intolerancia szavakat, pedig a különbség óriási. Allergia esetén az immunrendszer túl hevesen reagál egy fehérjére, intolerancia estén viszont hiányzik egy enzim a szervezetből, mely az adott étel lebontásához szükséges. Hányásos, hasmenéses tüneteket az intolerancia okoz, viszketéses tüneteket általában az allergia.
4. A kutyák egy bizonyos összetevőre allergiásak, nem egy kutyatápra. Ha a kutyusod allergiás, az azt jelenti, hogy az adott étel egy (vagy rossz esetben több) összetevőjére allergiás, nem egy bizonyos kutyatápra. A leggyakrabb allergének a csirke, marha, búza, kukorica, szója. Tehát tünet esetén nem tápot kell váltani, illetve nem elég, ha tápot váltasz, hanem meg kell találni az összetevőt, ami okozza az allergiát.
5. Nem létezik olyan teszt vagy vérvizsgálat, ami egyértelműen megmondja, hogy milyen ételre allergiás a kutya. Nem lehet ilyen egyszerűen diagnosztizálni. Az egyetlen módja az úgynevezett eliminációs diéta, aminek az a lényege, hogy egyesével hagyod el a lehetséges kiváltó összetevőket a kutya étrendjéből és helyette más fehérjeforrást biztosítasz. Minimum 3 hónapig ezt a diétát követed, majd ha megszűntek a tünetek, visszacsempészed egyesével az allergéneket, és amelyiknél újra előjönnek a tünetek azt iktatod ki végleg az étrendből. Nagyon szigorúan be kell tartani ezt a diétát, ha eredményt szeretnénk látni!
Ne feledd, hogy a legbiztosabb módszer mindig az, ha az állatorvosoddal konzultálsz bármilyen tünet esetén.
