A kék méheket már a legtöbb természettudós kihaltnak gondolta, hosszú ideig egyáltalán nem észleltek egyetlen példányt sem megszokott élőhelyükön. Az Osmia Calaminthae néven is ismert különleges kék színű méhek egyébként is nagyon ritkán fordultak elő a természetben. Azok a növények, melyekből táplálkoznak, szintén kis példányszámban vannak csak jelen élőhelyükön. Ezeknek a növényeknek a csökkenésével a kék színű méhek túlélése is esélytelenné kezdett válni. A kutatók ezért is gondolták azt, hogy már soha többet nem fogunk velük találkozni a természetben.

Korábban leghosszabb ideig Wales Ridge-ben, nagyjából egy 41 négyzetkilométeres területen figyelték meg jelenlétüket. A Floridai Természettudományi Múzeum munkatársai most ugyanitt fedezték fel őket újra. Chase Kimmel professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy borzasztóan izgalmasnak találták a felfedezést. Ez ugyanis arra is rádöbbentette őket, hogy valójában milyen keveset tudnak a rovarok világáról, fejlődésükről. Rengeteg dolgot kell még felfedezniük és sok mindenre kell rájönniük kutatások során. Például, hogy lehetséges, hogy egy faj eltűnik a föld színéről majd évek múlva egyszer csak újra előkerül.

Védelmet igényelnek

Az első kék méhet március elején észlelték de mivel nem sikerült befogni, így nem tudták 100 százalék biztonsággal állítani a kék méh visszatérését. Kimmel és társai elkezdtek csapdákat felállítani a területen és pár nap múlva már sikerült közelebbről is megvizsgálni egy-két befogott példányt. Ezután már biztosan állíthatták, a ritka kék színű méh nem halt ki, bár kis példányszámban, de továbbra is aktív. Jelenleg sajnos nem tartozik a védett állatok közé, viszont az őt tápláló gazdanövény, a calamintha ashei szerencsére igen. Egyelőre még sok adat hiányzik ahhoz, hogy a kék méhet is védett fajjá nyilvánítsák. Ezért dolgoznak most a kutatók és végeznek nagyon tüzetes, mindenre kiterjedő vizsgálatokat a csodaszép kék méhekkel.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: awarennesact.com

Az Earthwatch szervezet minden évben nyilvános vitát tart arról, hogy mely élőlények nélkülözhetetlenek számunkra és a Föld számára. Az idei eseményre Londonban került sor múlt héten, ahol 5 tudós járta körül 5 veszélyeztetett és fontos faj tulajdonságait és az ökoszisztémában betöltött szerepüket. Az érvek, információk, tudományos tények és számok tükrében aztán a közönség szavazhatott arról, hogy mely faj fennmaradására költene egymilliárd dollárt, ha tehetné. A hallgatóság az előadások után úgy döntött, hogy a megvizsgált élőlények közül a méheket tartják a legfontosabbnak.

Az eseményen a méheken kívül a gombákat, planktonokat, denevéreket és a főemlősöket vizsgálták. Hamar kiderült, hogy mindegyik faj szerepe kiemelten fontos az ökoszisztéma összeomlásának megakadályozásához, de a legnagyobb csapás a méhek kihalásával érne bennünket.

Gombák

A gombáknak általában nem túl jó a hírük, sok betegség és fertőzés (növényi, emberi) okozójaként tartjuk őket számon. Ismerünk halált okozó mérgező gombákat is. A valóság azonban az, hogy az nagyon kevés gomba okoz kellemetlenséget az emberiségnek. Sőt, gombák nélkül nem is tudnánk létezni. A legtöbb szárazföldi növény tápanyagot és vizet a gombák fonalaiból nyer. Újrahasznosítják a halott szerves anyagokat és sok mérgező anyagot semlegesítenek. Védelmezik a fákat a kórokozókkal szemben. Számos gyógyszer alapanyagot termelnek, például a penicillint.

Planktonok

A planktonok képezik az óceánok élelmezési hálózatának alapját. Az óceánok élővilágának 98 százalékát teszik ki, földünk oxigénellátását fele részben ők biztosítják. Fontos szerepük van a Föld természetes hűtésében, vagyis a globális felmelegedés elleni védekezésben is, ugyanis elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot.

Denevérek

A denevérekről nem is gondolnánk, hogy milyen sok növény, gyümölcs életben maradásához szükségesek. Nélkülük a banánnak, mangónak vagy a datolyának kevés esélyük lenne a túléléshez. A denevérek ugyanis elfogyasztják azokat a káros rovarokat, melyek többek között ezeket a növényeket támadják.

Főemlősök

A majmok élőhelyeiken olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, melyektől mindannyian függünk. Tulajdonképpen ők az erdők kertészei. Ha azt akarjuk, hogy ezek az erdők állandó szén-dioxid-tárolóként működjenek, tiszta víz forrása legyenek, és szabályozzák az éghajlatunkat, akkor sokkal jobban kell vigyázni rájuk.

Méhek

Az ember által elfogyasztott növényfajok 70 százaléka, kb. 250 000 virágos növényfaj a méhek beporzásától függ. Ezek közül sok döntő jelentőségű a világ mezőgazdaságában. A méhek mintegy 90 növény, például alma, áfonya és uborka terméshozamát akár 30 százalékkal is képesek növelni. A virágos növények és méhek közötti partnerség az egyik legszélesebb körben elterjedt és legjelentősebb szimbiotikus interakció a Földön. Ez a 100 millió éves együttműködés hozta létre a fajok gazdag változatosságát.  Hiányukat nem csak az emberek éreznék meg, hanem azok a madarak és kis emlősök is, akiknek ezek a növények táplálékot biztosítanak.

Te melyik fajt választanád?

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: The Guardian

Az incidens hétfőn történt egy zürichi állatkertben, amikor a gondozó hölgy takarítás közben megpróbálta kiemelni helyéről az állatot, aki beleharapott a kezébe és hosszú percekig nem engedte el.  Miután nem tudták kiszabadítani a nőt a krokodil fogásából, a kilövés mellett döntöttek. A mindoro-krokodil 1,5 méter hosszú és 15 kilogramm súlyú volt, így a mozgatása nem okozott gondot a személyzetnek, egészen a hétfői incidensig.

Az elpusztult krokodil különösen veszélyeztetett faj, a Fülöp-szigeteki Mindanao-n és környékén honos állat. Élőhelyük drasztikus pusztulása miatt csupán 250 egyed maradt fent belőlük. Az állatkert igazgatója szerint a hím krokodil nem jött ki jól nőstény párjával, így nem biztos, hogy pótolni fogják a krokodilt.

Nem számoltak be emberi gondatlanságról

A hivatalos álláspont szerint a veszélyeztetett fajok egy-egy példányát az állatkertek fajmegőrzési és edukációs célokból tartják és ügyelnek rá, hogy élőhelyükhöz nagyon hasonló körülményeket teremtsenek számukra. A zürichi állatkertben feltehetően a nem megfelelő gondozás miatt esett áldozatul az embernek egy újabb kivételesen ritka állatfaj, mert nagy valószínűség szerint a takarítás, állatorvosi ellátás során zsilipezéssel vagy más biztonsági intézkedéssel kell megközelíteni az állatot. Mindez azonban csak felételezés, az állatkert emberi mulasztásról nem számolt be.

Fajmegőrzési program és ami mögötte van

A világon sok állatkert vesz részt szaporítási és fajmentési programban. Nagyon jól hangzik mindez és bizonyára nemes szándék vezérli, de ne feledjük el, hogy az állatkertek számára minden állat egy árucikké válik, amint bekerül a rácsok mögé. Egy sikeres párosodást követően az  újszülött állat minden esetben megdobja a látogatószámot, tehát a profit is növekszik. A rácsok mögé dugott állatok viselkedése azonban természetes élőhelyük, környezetük elvesztésével szintén természetellenessé válik. Fizikálisan és mentálisan egyaránt károsodnak, sérülnek hiszen életüket a rácsok mögött elsősorban az emberek okozta stressz és az ingerszegény környezet okozta unalom határozza meg.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: www.news.com.au, FB/Delfinmosoly.DolphinSmile

Cover: wikipedia

Sokkoló kampányt készített több mint 10 évvel ezelőtt a WWF (World Wildlife Fund) Japán megbízásából a Hakuhodo C&D / Tokyo ügynökség által, melyet most a Reddit-en került újra elő és a rengeteg megosztásnak köszönhetően talán több emberhez eljutott most, mint 11 évvel ezelőtt. A „Population by pixel” akció már akkor is azt a célt tűzte ki, hogy látványosan és érthetően adja tudtára az embereknek a veszélyeztetett fajok pusztulásának mértékét. Az akkori kampányt Nami Hoshino, Yoshiyuki Mikami, és Kazuhiro Mochizuki készítették, melyet a  JJSmooth44 művésznéven publikáló grafikus aktualizált a mai, 2019-es számok alapján.

Az alábbi képek a legveszélyeztetettebb vadon élő fajokról készültek annyi pixel vagyis képpont felhasználásával, amennyi az adott fajból még életben van. A képpont a legkisebb megcímezhető, illetve szerkeszthető alkotóeleme egy digitális képnek. Leegyszerűsítve a képeket úgy kell értelmezni, hogy az éles kép tartalmazna annyi pixelt, amennyi az adott fajból élt az ember pusztító tevékenysége és a klímaváltozás előtt.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: boredpanda