Nem hiába a nagy kedvencünk Örkény István (1912-1979), Kossuth-díjas író, a magyar groteszk próza és abszurd dráma megteremtője. Nem csupán az „Egyperces novellák” és a „Tóték” miatt szeretjük, hanem azért is, mert igazi kutyabarát volt.

Örkénynek több kutyája is volt. Imádott spánieljéről, Rexiről, még a munkaszolgálatos évei alatt sem felejtkezett el: a hadifogságból írt leveleiben mindig érdeklődött kutyája felől. Családja sokáig nem merte elmondani az írónak, hogy időközben meghalt a kedvence.

Később, harmadik feleségével, Radnóti Zsuzsával (irodalomtörténész, dramaturg) befogadták Jöttit, a mindennél és mindenkinél becsesebb keverék kutyust.  A Bereményi Géza és Mácsai Pál szerkesztésében készült „Azt meséld el Pista” című könyvben, így mesél Örkény kedvencéről:

„Az új otthon okozta felhőtlen boldogságban befogadtunk egy kóbor kutyát. Jötti lett a neve, mert úgy jött. Nem tudtuk, milyen, leginkább őzikére hasonlított, egy darabig szilárdan hittük, lehet, hogy őz lesz belőle, csak még nem döntötte el, mert fiatal. Nem értek kutyákhoz, de etettem, itattam, vakartam. Önzetlenül tettem, ne féljenek, nálunk nem lett kutyamitológia, mint Dérynél, befogadtam, mert éjjel, szakadó esőben nyüszített az ajtóm előtt. Ha önök szakadó esőben nyüszítettek volna az ajtóm előtt, önöket is befogadtam volna. Etettem, itattam, vakargattam is volna. Humanista író vagyok.”

Örkény első feleségével, Gönczi Flórával és spánieljével (fotó: orkenyistvan.hu)

Örkény és Jötti (Balla Demeter fotója, magántulajdon, forrás: orkenyistvan.hu)

Fotók: orkenyistvan.hu
Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa hozzájárulásával

(kutyabarát.hu)

The post appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

És persze mi kutyás szemszögből is szeretnénk megemlékezni ma erről. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja, József Attila (1905-1937) a ”lompos és lucskos” kutyáról szóló versét 1924-ben írta „A kutya” címmel. E nemes alkalomból olvassátok el a verset!

József Attila: A kutya

Oly lompos volt és lucskos,
a szőre sárga láng,
éhségtől karcsú,
vágytól girhes,
szomorú derekáról
messze lobogott
a hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
laktak a szemében,
s kenyérhéját, miegymást
keresgélt.

Úgy megsajnáltam, mintha
belőlem szaladt volna
elő szegény kutya.
S a világból nyüvötten
ekkor mindent láttam ott.

Lefekszünk, mert így kell,
mert lefektet az este,
s elalszunk, mert elaltat
végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
feküdvén, mint a város,
fáradtság, tisztaság
hűs boltja alatt némán,
egyszer csak előbúvik
nappali rejtekéből,
belőlünk,
az az oly-igen éhes,
lompos, lucskos kutya
és Istenhulladékot,
Istendarabkákat
keresgél.

Indexkép: pexels.com
Fotó: http://www.mek.oszk.hu

(Kutyabarát.hu)

The post Ma van a magyar költészet napja appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Póráz nélkül szerelem appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban ma Byron egyik versét osztjuk meg Veletek (Szabó Lőrinc fordításában). Byron szerint: „A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.” Egyetértünk vele!

George Gordon Noel Byron (1788-1824) Shelley és Keats mellett, az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője volt.

George Byron: Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghübb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
ki mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csirádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.

Szabó Lőrinc fordítása

Lord Byron 
(Thomas Phillips festménye, 1813.)

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: www.theguardian.com, wikipedia.org

Indexkép: www.petfinder.com

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! – George Byron appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Bálint András színművész – „önálló estje ketten” 2012-ben került először bemutatásra. Témája és partnere is a mi nagy kedvencünk: a kutya. Még akkor, az egyik próba közben Bálint Andrással beszélgettünk az előadásról. Mikor megérkeztem a művészbejáróhoz, Bajusz és az Igazgató Úr már lelkesen próbált: éppen újságot olvastak – közösen.

Hogyan jött a kutya témájú est ötlete?

Én már több önálló irodalmi estet tartottam, de tavaly arra gondoltam, hogy összerakom azokat a kedvenc verseimet, novelláimat, amelyek a kutyáról szólnak. Akkor még nem tudtam a formáját, csak pár szerző járt a fejemben: Babitstól az Ádáz kutyámat, Kosztolányi Részeg kutya című novelláját már mondtam ilyen esteken, egyik régi, nagy kedvencem pedig Karinthytól a Tomi. Thomas Mann novelláját is nagyon szeretem, mindegyikhez volt valami közöm, így Thomas Mann nyomán az est is az Úr és Kutya címet kapta.

És a téma mellé hogy érkezett meg a valódi négylábú?

Lassan kezdett gyűlni az anyag, és amikor tavaly nyáron nagyjából összeállt, egyik este felolvastam otthon Krisztának. A kutyám, az akkor tizennégy és fél éves Rómeó mellettem feküdt. Akkor javasolta Kriszta, hogy mi lenne, ha egy kutya is szerepelne az esten.

Gondolom, nem ilyen egyszerű a történet.

Az első feladat volt találni egy kutyát. Először persze rögtön Rómeóra gondoltunk, de ő már öreg volt hozzá, nehezen mozgott. Még Csányi Vilmosnál is jártunk. Végül családi kapcsolatok révén jutottunk el egy párhoz, akik régóta foglalkoznak ilyen kutyákkal, és náluk találtunk rá Bajuszra.

Meséljen egy kicsit a „kollegáról”.

Nagyon megszerettük. Engedelmes, és mindenkihez kedves, talán túlzottan is. Van egy örök érvényű mondás, miszerint kutyával és gyerekkel játszani öngyilkosság, hiszen a közönség a kutyát fogja nézni: ő eleve természetes, míg a színész, bármilyen jó is, sosem lesz az egészen.

Gondolom, Bajusz jelenléte a lehetséges bukkanókkal együtt is megszínesíti az jeleneteket.

Igen, önálló estem már többször volt, de így tulajdonképpen egy színi előadást képezünk: ez egy önálló est lesz ketten.

Nem hagyhattam ki, hogy ne kérdezzem meg Bajusz magyar hangját, Schneider Zoltánt a feladatról: milyen élőben élővé, emberivé tenni egy négylábút.

Jó feladat?

Izgalmas. Az első koncepció az volt, hogy a kutya szövege felvételről fog menni, de mivel Bajusz még kicsit nyugtalan, így egyelőre abban maradtunk, hogy itt leszek az előadásokon. Ha nagyon liheg például, akkor nem lehet alájátszani egy előre felvett, szép monoton szövegolvasást. Szoktam szinkronizálni, de itt a kutya meg tud lepni.

Bajusszal milyen a viszonya?

Mi el vagyunk tiltva egymástól, az Igazgató Úr eltiltott tőle. Én csak a hangja lehetek.

Egyéb színházi híreink közül:

Elhunyt Alföldi Róbert imádott kutyája – Panka

Kulturális kutyázás – magyar színpadon a corgik

ViNyL
(kutyabarát.hu)

Fotók: Bálint Dániel

The post Úr és Kutya Bálint Andrással appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Papp Ádám amellett, hogy költő, valódi kutyabarát. Megható történetét elküldte nekünk, hogyan veszítette el pár napja szeretett kutyáját, aki már egy éve epilepsziában szenvedett. Olvassátok hozzá írt versét, egyben búcsúzásként hű társától.

/Kutyámhoz/

Szívekben telt gazdagok,
utolsó leheletnyi koldusok;
Egymásban társként
teljességgel ezek vagyunk.

Mindentől távol elsétált
poros utak, melyek mellett
az életet adó pusztaság nevet.
Bejártuk minden darabját megélve
e szépnek, s néha ott ért az álom,
a hűs remény. A legtisztább kikelet.

Te jó barát, én csak ember neked.
Próbálok mindig örök jóság
maradni veled, még akkor is,
ha egy-egy fáradalmamban érzed,
tán a szívem-lelkem téged nem szeret.

Ha így is érzed, sose fuss el.
Ne hagyj egyedül,
mert úgy átkos és hűbb a magány.
Ne hagyj, mert úgy érzem
nagyobb részem belehalna talán.

Te jó barát, én csak ember neked,
de olykor emberibb, kinek
Itt bent te vagy a nagyobbik
becsület.

További kutyás verseket itt találsz.

(kutyabarát.hu)

The post Búcsú verssel egy hű társtól appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

December 10-én kerül megrendezésre Király Levente és Weiner Sennyey Tibor felolvasó délutánja, ahol számos, szebbnél szebb kutyás verset hallhattok majd, és az élmény mellett segíthettek az Árvácska kutyamenhelynek is.

A Király Levente és Weiner Sennyey Tibor által szervezett Kutyás Versek Délutánján nem csak a versek okoznak majd jó érzést, de együtt segíthetünk az elárvult kutyáknak is. Az eseményen jelen lesz az Árvácska kutyamenhely részéről Kárpáti Gábor, aki átveszi majd a felajánlott adományokat. A délután háziasszonya Fekete Bernadett, a Budapest Bike Maffiától.

Gyertek! Segítsetek, és érezzétek jól magatokat!

Időpont: szombat 15:00 – 16:00
Helyszín: Café Zsivágó, Budapest 1061, Paulay Ede utca 55.

Jegyek ide kattintva megvásárolhatók.

Az eseményről bővebben itt olvashattok.

Addig pedig mazsolázhattok saját irodalmi tartalmaink közül.

(kutyabarát.hu)

A plakáton Király Levente Van egy kutyánk… című kötetének címlapjára készült Igor Lazin rajz látható.

The post Kutyás versek délutánja december 10-én appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

(Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkat közel egy éve indítottuk Horváth Piroska „Hűség” című versével. A megható versnek érthető módon nagy sikere volt. Most Piroska újabb versét szeretnénk bemutatni, melyet Herceg nevű vizslakutyusához írt.

Horváth Piroska

Hercegemhez…

Szívpitvaromban gubbaszt a bánat –
elűzi nyomban – senki sem bánthat,
szembogarában a hűség fénye,
babonáz folyton emberi lénye,

nem kér ő semmit, boldog, hogy vagyok –
neki elég a zugban kis vacok,
buksira „simi”, egy tányér étel –
aztán folyvást a nyomomban lépdel,

nyüzsög, ténykedik – ássa a gyepet,
megoszt ő velem mindent, mit szeret,
rágcsált békabőrt, kedvenc labdáját –
tudtomra adja – bírja gazdáját,

csak szólni nem tud – jókedv a köbön,
szaftos velős-csont – lelkének öröm,
nyelves-puszit nyom arcomra menten,
rögvest fura szerelembe estem…

…emlékszem, mikor először láttam,
attól a perctől rabjává váltam,
alomillatú, csöpp, ráncos testben,
laskafül alól vizslatott, csendben,

alkony és hajnal csillant szemében,
szíve szívemben, pacsi tenyérben,
összefonódott immár a sorsunk,
ritmus animál – lázasan forgunk…

…kapusarkában egy vizslaszobor,
látja a jöttöm – farkában motor,
ugrik és perdül, üdvözöl, csahol,
bársonymancsával szorosan karol,

izmos mellkasán hercegi bélyeg,
leül, ha mondom – igazi délceg,
ahogyan fürkész, untalan szemlél –
vizsla, nem kutya – sokkal több ennél…

…ő lett mentorom, a kocka fordult –
e szerelemtől szívem kicsordult,
furcsa alázat, édes fegyelem –
ahogyan magam hozzá nevelem.

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

130 évvel ezelőtt, március 29-én Szabadkán, virágvasárnap született Kosztolányi Dezső (1885-1936). A Nyugat első, nagy nemzedékének tagjára, a költőre, íróra, műfordítóra, magyar nyelvünk nagy mesterére emlékezünk, aki nem mellesleg imádta a kutyákat is.

Kosztolányi Dezsőnek több kutyája is volt, a kuvasz fajta pedig különösen kedves volt számára. Hattyú nevű kuvaszáról verset is írt a „Bús férfi panaszai” versciklusában:

Hattyú kutyám

Hattyú kutyám.

     Ülj itt s vigyázz a házra,
te farkasok szelíd, fehér fia,
ős embergyűlölő, kinek a léptünk
álmatlan, éber neuraszténia.
Ne engedd, hogy istentelen lerontsák,
mit szívből, agyból raggatott a kéz.
Hadd álmodozzon pár évig a gazdád
a körbe, mely szűk és bezárt egész.
Kik messze vannak tőlem és igémtől,
ne jöjjenek át soha a falon.
Ott túl úgyis az utca van, az utca,
rokontalan szívemnek borzalom.
Állj a határnál, híven, régi jelkép,
igaztalan világban az igaz,
tiltó szoborként nyúlj el a küszöbre,
fajtám őrzője, bölcs, magyar kuvasz.

Most jöjj ide.
Leckét adok tenéked.
Nyisd rám ködös, rövidlátó szemed,
amelybe jóság és örök gyanú van.
Őrizd a csöndet mindenek felett.
Mard el veszetten, aki megzavarja
s a semmiségről fájón zakatol,
mert énreám még hosszu-hosszu út vár,
s munkás kezembe hittel jár a toll.
Aztán ne haragudj a koldusokra,
kik bámulják, szegények, a kaput,
és a holdfényben állanak soványan,
hiszen azoknak annyi a bajuk.

Inkább figyeld talán az irodalmat,
s ha erre jár nehány sunyi utas,
és meghallod, hogy engemet ugatnak,
légy szíves, és reájuk te ugass.

Hattyú, a kuvasz máshol is megjelenik Kosztolányi műveiben: az Édes Anna című regény legvégén is megemlíti kutyáját az író:

„Beszédükre fölneszelt Hattyú, az a kuvasz, amelyik e ház békéjére ügyel, lefutott a kert sarkáig és ott mérgesen csaholni kezdett, úgyhogy szavuk egészen elveszett a kutyaugatásba.”

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: wikisource.org, wikipedia.org

The post (Kutyás) Vers mindenkinek – Kosztolányi Dezső appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Emlékeztek még Balambérra? Osvát Erzsébet (1913-1991) költőnőnek, a gyermekirodalom nagy alakjának egyik kedves versét mutatjuk be a mai (Kutyás) Vers mindenkinek rovatunkban. Osvát Erzsébet az 1950-es években tűnt fel a magyar gyermekirodalomban, az óvodások és kisiskolások részére írt verseivel. A „Kisdobos” és a „Dörmögő Dömötör” gyermek folyóiratoknál dolgozott. Verseit, meséit folyamatosan előadták a rádióban, televízióban, és több költeményét megzenésítették.

Osvát Erzsébet: Balambér

Van egy kutyám,
Balambér,
Elcserélem
galambér’.

Vagy eladom jó áron
Vasárnap a vásáron.
Akkor aztán vehetek
hat galambot, vagy hetet!

De hát mivel etetem?
Tiszta búzám nincs nekem.
Balambérnak jó a csont.
A kosztjára semmi gond!

Balambér a barátom.
Ha eladom, nem látom.
Nem adom én Balambért
se pénzért, se galambért!

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! Osvát Erzsébet appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Tudtátok, hogy Szabó Magda írónő is nagy kutyabarát volt? Az írónő körül mindig több kutya, macska sündörgött.

Előfordult, hogy egy hirdetés alapján „mentett meg” egy öreg ebet, máskor a budai lakása ajtajában didergő jószágot vette magához, de olyan is történt, hogy az autópályán lődörgő kutyust vett fel az autójába. Az egyre szaporodó állatok, az írónő keresztfia: Tasi Géza kertes házánál kerültek elhelyezésre.

Amikor Szabó Magda egészségi állapota romlott, keresztfiához költözött. Ketten gondoskodtak a nyolc kutyáról, a nyolc cicáról, és sok-sok madárról. „Keresztanyám tudott az állatok nyelvén beszélni! Ha leült a kanapéra vagy a fotelba, az állatok odatelepedtek mellé. Reggelijét is megosztotta velük, a téliszalámit nekik adta, ő pedig a csupasz kenyeret ette. Az állatszeretet még jobban összekötött bennünket.” – mesélte róla Tasi Géza, az írónő keresztfia.

A Szabadföld 2009. július 2-i cikke:

Szabó Magda beszélt az állatok nyelvén

– Milyen kincseket őriz? – kérdeztük a korábban zenészként tevékenykedő Tasi Gézát, akit kerepesi otthonában megannyi tárgy emlékezteti keresztanyjára.

– Szabó Magda regényeit, drámáit sokan ismerik már, amint színházi és filmes munkásságát is. Az Európa Könyvkiadónál nemrég megjelent kötettel határtalan állatszeretetére szerettem volna felhívni a figyelmet. Ez a játékos levelekből összeállított könyvből egyértelműen ki is derül.

– A humoros hangvételű leveleket macskája nevében írta a szomszédainak…
– Keresztanyám barátai, Schrott Tibor és felesége, Schimpl Mária Magdolna ajándékozott meg a levélcsomaggal, azt mondták, hogy engem illet. Amikor felmerült a kiadás ötlete, nyomozni kezdtem, ki kaphatott még hasonló levélkéket. Eljutottam Pomogáts Bélához, az Írószövetség volt elnökéhez, s tőle ő is átadta a cicáihoz szóló feljegyzéseket. S egyszer csak összeállt a könyv.

– Sokan vártuk a Für Elise (Cili) folytatását, de közbeszólt a sors…
– Jegyzetek, vázlatok születtek, s mindent elmesélt nekem. Ezek alapján én magam öntöm formába a második részt, melynek címe Magdaléna lesz. Feljegyzések, korabeli fotók teszik majd teljessé a történetet. A tervek szerint jövőre Szabó Magda naplóiból készül egy kötet, azt követően az édesanyja és édesapja közti levelezés lesz hozzáférhető.

– A világhírű írónő köztünk van!
– Olyannyira, hogy folyamatosak a vele kapcsolatos megkeresések. Debrecenben Szabó Magda Emlékszoba nyílt, Budán iskola, Felsőpakonyban és Kerepesen pedig könyvtár viseli a nevét. Szentmártonkátán ősszel terveznek hasonlót. Sikeresek az életút-kiállítások is. Tárgyalások kezdődtek Szegeden egy nagyszabású tárlatról, ahol főként személyes tárgyakat, ruhákat, ékszereket, illetve kéziratokat, díjakat, különleges kiadású könyveket mutatnánk be.

– Ezek egyeznek Szabó Magda végakaratával?
– Még életében mindent elrendezett velem. Maximálisan megbízott bennem. Az is meggyőződése volt, hogy személyével és műveivel kapcsolatban nem adok zöld utat méltatlan kezdeményezésekhez.

– Önnél vannak a jogdíjak?
– Miután én vagyok az örökös, ahogyan férje, Szobotka Tibor esetében is. Annak ellenére, hogy a mai világban nagy szerepe van a pénznek, sosem az anyagiakat tartom szem előtt, hanem a tisztességet. Érzékelem, hogy keresztanyámat mindmáig szeretik, és ez megkönnyíti a dolgomat.

– Külföldön hol jelenik meg legközelebb műve?
– Az Ajtó Olaszországban, Izraelben és Törökországban is nagy siker. Nemrég megkeresett egy delegáció Kínából. Érdekesnek ígérkezik az ottani piac, hiszen még soha nem adtak ki náluk Szabó Magda-regényt. A Távol-Keleten Japánban, Koreában már ismerik a munkásságát, de Kína eddig kimaradt. Úgy tűnik, ez most változik, sajnos, hogy ő nem érhette meg.

– Úgy tudom, az Ajtóból film is készül…
– Igen, Szabó István foglalkozik vele. Helyszíni szemléket már tartottak, de hogy mikor kezdődnek a forgatások, azt nem tudom.

Végezetül essék szó ismét az új könyv témájáról. Szabó Magda imádta az állatokat. Mindig volt körülötte kutya és/vagy macska. Előfordult, hogy egy hirdetés alapján „mentett meg” egy öreg ebet. Máskor a budai lakása ajtajában didergő jószágot vette magához. De az autópályán ténfergő kutyust is felvette az autóba. Ahogy szaporodott a sereglet, jobbnak látszott, ha Tasi Géza kerepesi kertes házánál helyezik el őket. És amikor az írónő külföldön rosszul lett, a kórházból kikerülve keresztfiához költözött. Kettejüknek nyolc kutya, és nyolc cica, plusz a madárhad. Ilyen paradicsomi körülmények között mindenki nagyon jól érezte magát, kiváltképp Szabó Magda, akivel nekünk is volt alkalmunk ekkor találkozni.

– Keresztanyám tudott az állatok nyelvén beszélni! – mondja meggyőződéssel Tasi Géza. – Ha leült a kanapéra vagy a fotelba, az állatok odatelepedtek mellé. Reggelijét is megosztotta velük, a téli szalámit nekik adta, ő pedig a csupasz kenyeret ette. Az állatszeretet még jobban összekötött bennünket.

Az interjút készítette: Borzák Tibor

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! Szabó Magda appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban ma Byron egyik versét osztjuk meg Veletek (Szabó Lőrinc fordításában). Byron szerint: „A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.” Egyetértünk vele!

George Gordon Noel Byron (London 1788 – Missolonghi, Görögország, 1824) Shelley és Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

George Byron: Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghübb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
ki mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csirádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.

Szabó Lőrinc fordítása

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! George Gordon Noel Byron appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mai (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban egy portugál költő rendhagyóan modern versét mutatjuk be. Ismerjétek meg Alexandre O’Neill (Lisszabon, 1924 – 1986), a portugál szürrealista irodalom nagy alakjának „Kutya-dal” című versét!

Alexandre O’Neill

KUTYA-DAL

Múló-kutya, konok-kutya,
Sárga kesztyűs csúszó-mászó
agyonhajszolt öleb-kutya,
ceruzafenő, cseppfolyós-eb,
lógó vasalt nyakkendőjű
lihegő füles-kutya,
izgő-mozgó farok-híjas
vonyító kutya,
csillogó és villogó
kikupált-kutya,
girhes-kutya, gyász-kutya,
és átkozott kutya,
csaholásba belerokkant,
ugatásban újjátermett,
inaló kutya: itt-kutya,
ott-kutya és mindig-is-kutya.
Illatok pórázán húzott
kiterült-kutya,
mindennapi csontadagját
marcangol-kutya.
Szeleburdi vigalom-dög
formális költészet-eb,
vau-vaujában összetákolt
kutyafaj-szonett.
Ütlegelt gyomor kutya,
álom-kerek-kutya,
puszta kutya-kitaláció, gyár-ötlött-kutya,
kutya-tükör, kutya-flaska és salak-kutya,
kivert tekintetű kutya, jaj,
kutya fája, kutya-baj…

Távozz kutya: költeményre ne hasalj

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! Alexandre O`Neill appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mai (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, József Attila (1905-1937) „A kutya” című  versét mutatjuk be.  A költő 1924-ben, igen fiatalon írta a”lompos és lucskos” kutyáról szóló versét. 

József Attila: A kutya

Oly lompos volt és lucskos,
a szőre sárga láng,
éhségtől karcsú,
vágytól girhes,
szomorú derekáról
messze lobogott
a hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
laktak a szemében,
s kenyérhéját, miegymást
keresgélt.

Úgy megsajnáltam, mintha
belőlem szaladt volna
elő szegény kutya.
S a világból nyüvötten
ekkor mindent láttam ott.

Lefekszünk, mert így kell,
mert lefektet az este,
s elalszunk, mert elaltat
végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
feküdvén, mint a város,
fáradtság, tisztaság
hűs boltja alatt némán,
egyszer csak előbúvik
nappali rejtekéből,
belőlünk,
az az oly-igen éhes,
lompos, lucskos kutya
és Istenhulladékot,
Istendarabkákat
keresgél.

Cseke Péter előadásában:

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! József Attila appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mai verses rovatunkban egy vidám gyermekverset osztunk meg Veletek Nemes Nagy Ágnestől.

Nemes Nagy Ágnes  (1922-1991) költő, műfordító több verse is ismerős lehet a gyermekkorunkból. Az ismert „Lila fecske” és a Bors néni versei mellett, érdemes megismerkedni  Fickóról, a  lopós kutyáról szóló mókás gyermekversével is.

Nemes Nagy Ágnes: A lopós kutya

Az én kutyám, Fickó, mindig

kimegy az ajtón, lemegy a lépcsőn, bemegy a boltba.

Kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a.

Az én kutyám, Fickó, mindig

szedi a tálat, veszi a polcról, eszi a csontot.

Szedi-a, veszi-a, eszi-a.

Nem lehet, te Fickó, mindig

kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a!

Nem lehet, te Fickó, mindig

szedi-a, veszi-a, eszi-a!

Baj lesz ebből, Fickó, nagy baj:

szalad-a, szalad-a, üti-a!

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! Nemes Nagy Ágnes appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.