Joszif Visszarionovics Sztálin ténykedéséhez emberek  millióinak, egyes becslések szerint tízmillióinak halála köthető a szovjet állam, vagy más országok területén – olvashatjuk a diktátor életét bemutató Wikipédia bejegyzésben. A világtörténelem egyik legnegatívabb megítélésű vezetőjének „hírneve” talán csak Adolf Hitlerével vetekszik.

A kisfiú, aki később Sztálin néven írta be magát a történelembe 1878-ban a mai Grúzia szívében található Gori városában született Joszeb Dzsugasvili néven. Írástudatlan szülei egy elnyomott kisebbség tagjaiként próbáltak boldogulni a cári Oroszországban. Az akkori társadalomban a születés egyben a későbbi életet is meghatározta. Aki egy szegény cipész fiaként látta meg a napvilágot, annak magának is legfeljebb hasonló kilátásai voltak. A társadalmi mobilitás akkoriban legfeljebb lefelé működött. A kis Szoszó, ahogy édesanyja becézte, azonban kivételes intelligenciával és talán még kiemelkedőbb becsvággyal rendelkezett. Számára a „nem” nem volt elfogadható.

A kommunista forradalom eszméje, mely az egész társadalom feje tetejére állítását tűzte zászlajára éppen ilyen fiatalokat tudott megérinteni. A jóképű Joszif karizmatikus egyéniségével és teljes lendülettel vetette bele magát a mozgalomba. Száműzetés, börtön és rengeteg földalatti aktivitás jellemezte fiatal korát. Majd előreugrunk az időben, Sztálin immár a szovjetek által átvett hatalom közelében áll, 1924-ben, Lenin halálát követően pedig át is vette a hatalmat, amelyet erőszakos leszámolásokkal és könyörtelen tisztogatásokkal hamarosan korlátlanul élvezhetett. Sztálinnal senki nem mert szembeszállni. Aki megpróbálta, hamarosan a Gulágon vagy Sztálin valamelyik börtönében találta magát. Nem csak egyének, családok, de teljes népcsoportok is áldozatul estek. Csak az ukrajnai holodomor következtében hét millió ember veszítette életét – Sztálin gyakorlatilag kiéheztette az ukrán népet.

Talán elképzelhetetlen, hogy egy ilyen kegyetlen ember bárkit vagy bármit is szerethetett, ide értve a kutyákat is.

És valóban. Sztálin a kutyákkal sem bánt kesztyűs kézzel. Kutyakísérleteiben kutyák százai, ha nem ezrei vesztették életüket. A diktátor zseniális ötlete ugyanis az volt, hogy kutyákat tanítsanak be, hogy a hátukra szerelt robbanóanyagokat a náci tankok közelében letegyék, majd ezek felrobbanva elpusztítják a tankokat.

A kutyák azonban nem tudták a hátukra szerelt bombát letenni. Erre nem tudták megtanítani őket. Ezért a diktátor úgy döntött, hogy a magasan képzett, irányítható munkakutyákat irányítsák a tankokhoz, majd indítsák be a robbanószerkezetet. Többen felemelték a szavukat ez ellen a kegyetlen eljárás ellen, de sajnos semmire sem mentek vele. A háborúban számtalan kutya lelte halálát az ilyen öngyilkos hadműveletekben.

Érdekesség, hogy az orosz fekete terriert „Sztálin kutyájaként” is emlegetik. Ugyanis a fajta kitenyésztését állítólag a diktátor kezdeményezte, és anyagi érdeke is fűződött a fajta, mint őrző-védő kutya népszerűsítésében.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Joszif_Visszarionovics_Szt%C3%A1lin; https://www.ranker.com/list/dictator-pets/anna-lindwasser; Kép: Készítette: Original uploader was Tambo at hu.wikipedia – Transferred from hu.wikipedia; transfer was stated to be made by User:Tambo., CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=18230910

The post Diktátorok kutyái – Sztálin kutyái appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.