Az intézkedés első részeként már 2000-ben a perui kulturális örökség részévé nyilvánították a bunda nélküli állatokat, 2001-ben pedig kötelezővé tették, hogy az ország területének minden, jelentős archeológiai értékkel bíró múzeumánál éljen legalább egy perui meztelen kutya.

„Az identitásunk részei” – mondta velük kapcsolatban Mirella Ganoza, a limai Huaca Pucllana piramis archeológusa. Hozzátette, nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljenek, mert elmaradhatatlan részei a perui kultúrának. Több ezer évvel ezelőtt gyakori szereplői voltak a festményeknek, de alakjuk megjelent például agyagedények mintázataként is.

A tenyésztők afféle primitív fajtának tartják a perui meztelen kutyáét, tekintve, hogy több évezredes történelmük ellenére genetikai állományukon nem lehet megfigyelni hatalmas változást. Kijelentésüket senki ne értelmezze negatívnak, hiszen eszük ágában sincs vitatni a kutya kulturális szerepét. A Machu Picchu jelentőségéhez hasonlítják eszmei értékét.

Történelmi visszatekintés

1952 környékén az aranyra és ezüstre pályázó spanyol hódítók elkönyvelték őket valamiféle sátáni lénynek, mivel a küllemük szerintük nem volt éppen szemet gyönyörködtető. Mivel a katolikus emberek előtt rossz hírüket keltették, ignorálta őket a nemzet. Az ezt követő időszakban egyre ritkábban lehetett perui meztelen kutyát látni; így ment ez egészen az 1990-es évekig, amikor újra „trendinek” számított ilyen ebet tartani, ezért egyre többen fogadták őket otthonukba.

Imádnivalóak, és ezen az a tény sem változtat, hogy nem mindenkinek tetszenek.

Szerencsi Évi
(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com/news
Kép: bbc.com

The post Küzdelem a perui meztelen kutyákért appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.