A legtöbben ismerünk olyan embert, aki allergiás valamilyen élelmiszerre, például a mogyoróra vagy a laktózra. Sajnos, manapság már az sem ritka, hogy a kutyáink is szenvednek környezeti vagy ételallergiától. Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója bizonyos anyagokra, amely változatos tünetekkel járhat együtt. De vajon valóban ennyi az allergiás? Az orvosi diagnózis is megerősítené?

Mivel a reakcióra képes immunsejtek többsége a bélrendszerben található, gyakran emésztőrendszeri panaszokat, például hányást, hasmenést tapasztalunk, ha kedvencünk a számára allergizáló ételből fogyaszt. A bőr, mint a szervezet külső barrier rétege, védi kedvenceinket a külső behatásoktól, ezért a bőrtünetek, mint a viszketés, kipirosodás, kiütések, szintén utalhatnak allergiára. Vagy egy tucat egyéb problémára.

Lényeges ezért, hogy ha úgy sejtjük, kedvencünkkel valami nincs rendjén, ne kezdjünk otthon „diagnosztizálni”, esetleg diétába, kezelésbe fogni. Manapság – mind a humán, mind az állategészségügy területén – elterjedt az otthoni diagnózis gyakorlata. Az ember észlel valamit a kutyáján. Utánaolvas, ellátogat egy fórumra és már tudja is, mi a problémája és mit kell rá szedni. Megrendeljük online a tuti készítményt, ami másoknak is bevált a hasonlóan önmaguk által diagnosztizált megbetegedéseikre. És vagy működik, vagy nem. Ez alatt az idő alatt pedig lehet, hogy a probléma a kezdetiből a súlyos szakaszba lép, és már nem lehet segíteni.

Sajnos, ki kell mondanunk: ez nagyon veszélyes hozzáállás. A diagnózis az orvos dolga. Az ő tanulmányai, tapasztalata és szakmai felkészültsége több éves munka és folyamatos tanulás ereménye.

Magunkat áltatjuk, ha azt hisszük, hogy pár elolvasott cikk és segítő komment alapján bármilyen betegség diagnózisára, ne adj’ Isten, kezelésére alkalmassá válunk.

Az emberi és az állati szervezet rendkívül összetett organizmus, amelyben több milliárd sejt harmonikus működése szükséges ahhoz, hogy a szervezet egészségesen működjön. Bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok milliói zajlanak le percenként, amelyekről normál esetben tudomásunk sincs. Ha egy apró tényező kibillen az egyensúlyból, az egész rendszer felborulhat. Ha ezt rosszul kezeljük (egy téves diagnózisra alapozva), akkor csak további kárt okozunk.

Fontos lenne, hogy ha baj van, akkor olyan személyhez forduljunk, aki átlátja a szervezet működését, megfelelő eszközökkel és szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy megállapítsa, mi a probléma és ennek megfelelő kezelést indítványozzon.

Emellett, fontos tudnunk, hogy sem a diagnózist, sem a kezelést nem kötelező elfogadnunk. Kérhetünk másodvéleményt, elmondhatjuk az aggályainkat például egy gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel kapcsolatban. Az állatorvossal együttműködve kialakíthatunk olyan kezelési tervet, amely a kutyánk számára és számunkra is elfogadható. Rengeteg lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy kedvencünkön segítsünk, de a pontos diagnózis és az állatorvos tudása ehhez elengedhetetlen.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Kép: Photo by Tima Miroshnichenko: https://www.pexels.com/photo/a-vet-holding-a-cute-pomeranian-6235242/

The post Otthoni diagnózis helyett forduljunk állatorvoshoz! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.