„Állatvédelmi aktualitások 2021” címmel nagyszabású konferencia zajlott pénteken az Állatorvostudományi Egyetemen. A konferenciát a januárban alakult Állatvédelmi Központ szervezte. Szó volt az állatvédelem témakörét érintő legfrissebb intézkedésekről, kutatási eredményekről és tervekről. Az előadók között az állami és oktatási szférán kívül helyet kaptak civil- és szakmai szervezetek is.

 „Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt néhány hónapban korszakhatárhoz érkezett a magyarországi állatvédelem. A területért felelős miniszteri biztost neveztek ki, nemzeti konzultációra került sor, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és az állatvédelmi oktatásért-kutatásért felelős tudásközpont, az ÁTE Állatvédelmi Központ. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy a téma iránti fokozott figyelmet fenntartsuk, és megtörténjenek azok az intézkedések, amelyeket az állatszerető emberek régóta várnak”

– ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket az esemény moderátora, a konferenciát szervező Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, Vetter Szilvia.

Tudományos alapú állatszeretet

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora nyitóbeszédében kitért arra, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye, az Egyetem története pedig egybeforr az állatvédelem magyarországi történetével. A magyar állatorvos elődök vezető szerepet vállaltak az első állatvédő szövetségekben, egyesületekben, tudásuk, magas szintű gyógyító tevékenységük pedig ma is pótolhatatlan az állatvédelemben. Az Állatvédelmi Központ idei megalakításával az Egyetem – immáron sokadszor – hitet tett a tudományos alapú állatszeretet, a természetközeliség, illetve az etikus létezés alapelvei mellett.

Az állami szférából Nagy István agrárminiszter és Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tartottak beszédet. Szó esett az év elején elindított sikeres állatvédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszédről is, melynek során több mint negyedmillióan mondták el a véleményüket a témában. A válaszok kiértékelését követően, a társadalmi igényt figyelembe véve a kormány jelenleg  67 állatvédő szervezet munkáját segíti 141 millió forintos kerettel. Veprik Róbert, az újonnan megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke azt hangsúlyozta előadásában, hogy egyre több embert érint meg az állatvédelem kérdése, a 14-30 éves korosztályra különösen jellemző, hogy teljes mellszélességgel kiáll egy-egy megvert, megkínzott állat mellett. Kiemelte a gyermekek és a fiatalok oktatásának fontosságát valamint az ezzel foglalkozó társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen szerepét.

Együttműködési megállapodás

A Civilút Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem a konferencián együttműködési megállapodást írt alá.  Az Alapítványt képviselő Gulyás Andrea kuratóriumi tag elmondta, hogy az együttműködés tovább erősíti a két szervezet kapcsolatát; az Egyetem a tudomány oldaláról segíti a Civilút azon törekvését, hogy az állatvédelem kapcsán is kialakuljon a párbeszéd a civil – és szakmai szervezetek, valamint a döntéshozók között. Gulyás Andrea emlékeztetett arra is, hogy a Civilút Alapítvány célkitűzése az egyéni és társadalmi felelősségvállalás erősítése.

A konferencián előadást tartott továbbá (az előadások sorrendjében) Fekete Sándor György, az Állatorvostudományi Egyetem professor emeritusa, Dúl Udó, a Nemzeti Agrárkamara állattenyésztési csoportvezetője, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem osztályvezető egyetemi docense, Miklósi Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézetvezető professzora, Daróczi István alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztályának vezetője, Sós Endre, az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének elnöke, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa, Schütz Éva, a Szentendrei Kisállatkert tulajdonosa, állatorvos, Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány szóvivője, Benke-Bercsényi Kinga, az „Egy természetjáró lány” blog szerzője, Petrus Krisztina, az Ebugatta ügyvezető igazgatója, Szűcsné Mércse Adrienn, az Ürömi Állatotthon tulajdonosa, valamint Koska Hedvig, az Állatvédelem gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak Facebook oldal főszerkesztője.

A konferencia teljes anyaga nyilvános, az alábbi videón nézhető meg:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ÁTE Állatvédelmi Központ

Gyopáros Alpár elmondta, a Magyar falu programon belül meghirdetett pályázaton egy-egy önkormányzat legfeljebb másfél millió forint támogatási összeget igényelhet.

Az elegendő felkészülési idő biztosítása érdekében a kiírásra két hónap múlva lehet benyújtani az első pályázatokat, majd a érintetteknek 30 napjuk van a beadott anyag véglegesítésére. Az utolsó benyújtási határidő július 18-a – ismertette a politikus.

Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta, az állatvédelemről indított internetes kérdőívre több mint 262 ezer válasz érkezett, és a véleményüket elmondók kiemelt feladatként jelölték meg az ivartalanítási program kiszélesítését, a felelős állattartásra való felhívást és a civil szervezetek támogatását.

A miniszteri biztos hozzátette, a támogatás célja, hogy az 5000 főnél kisebb állandó lakosságú településeknek segítséget nyújtson a nem kívánt állatszaporulat mérséklésére. A most meghirdetett 500 millió forintos keret 14 000 állat ivartalanítására elegendő.

A pályázat keretében az önkormányzat támogatást igényelhet, hogy segítséget nyújtson a település lakóinak kutyák és macskák állatorvos által elvégzett ivartalanítására, az állatok veszettség elleni védőoltására, valamint mikrochippel való megjelölésére.

(Kutyabarát.hu)

 

Forrás: MTI

2021. február 7-én a kormány elindította online állatvédelmi konzultációját, melynek részleteiről a NOÉ Állatotthonban rendezett sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Ovádi Péter miniszteri biztos és Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott. Az online kérdőív egy hónapig lesz fent az allatvedelem.kormany.hu oldalon.

Az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti

A sajtótájékoztatón többek között arról beszélt a miniszter, hogy a kormány és az Agrárminisztérium (AM) törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében. Ebben a szellemben indítják el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák az információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában. Nagy István kiemelte, az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti.

13 kérdés az állatvédelemről

Az agrárminiszter arról is beszámolt, hogy a minisztérium már évek óta dolgozik az állatvédelmi programom, az állatkínzással kapcsolatos törvények szigorításán. Ma már az állatkínzással kapcsolatos szabályozás és büntethetőség európai viszonylatban is a legszigorúbbak közé tartozik. Ezen kívül kiemelten támogatják az ivartalanítással kapcsolatos programokra és az edukációra is.

Az online kérdőív 13 kérdésből áll, mely két fő gondolati kör mentén épül fel: az első az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet, a második pedig a felelős állattartás helyzete.
A témák egyaránt érintik a társállatok és a gazdasági haszonállatok helyzetét. A 13 kérdés pedig, amit a kormány összeállított a társadalmi párbeszéd elindítására, így hangzik:

1. Egyetért-e azzal, hogy az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működését továbbra is rendszeres pályázati forrással segítse Magyarország Kormánya?
2. Egyetért-e azzal, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni?
3. Egyetért-e azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen?
4. Egyetért-e azzal, hogy egy országos ivartalanítási programnak kiemelt szerepe lehet a kóbor kutyák számának csökkentésében?
5. Egyetért-e azzal, hogy a kóbor kutyák befogásának jogi alapját meg kell reformálni?
6. Egyetért-e azzal, hogy az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsa mielőbb rendeződjön?
7. Egyetért-e azzal, hogy a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban kell büntetni azt, aki többször is állatkínzást követ el?
8. Egyetért-e azzal, hogy a tiltott állatviadalon való részvétel büntetést vonjon maga után?
9. Egyetért-e azzal, hogy szükséges a bántalmazást elszenvedő haszonállatok (pl.: ló, szarvasmarha) részére ideiglenes haszonállattartó telep létrehozása?
10. Egyetért-e azzal, hogy az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működését a társadalom számára ismertebbé kell tenni, feladatkörét felülvizsgálni, a szükséges mértékben bővíteni kell?
11. Egyetért-e azzal, hogy a pirotechnikai eszközök használatának engedélyezését szükséges megreformálni annak érdekében, hogy az ember környezetében élő állatok nyugalmát ne zavarják, és a környezetet kevésbé szennyezzék?
12. Szükségesnek látja-e a Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását és egyidejűleg egy hosszú távú állatvédelmi tervezet kidolgozását?
13. Szükségesnek tartja-e, hogy hazánkban a cirkuszi vadállatok szerepeltetése betiltásra kerüljön?

Amennyiben szeretnél választ adni a fenti kérdésekre és ezzel segíteni a kormány állatvédelmi munkáját, úgy azt még egy hónapig megteheted ITT.

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Forrás: MTI, allatvedelem.kormany.hu