A kutya évszázadok óta az ember társa, és még mielőtt „pusztán” házikedvenccé avanzsált volna, különböző feladatokat kellett ellátnia, hogy ezzel segítse az embert. A történelem során számos beosztásban alkalmaztak kutyákat. Már az őskorban kísérték a vadászokat, segítettek felhajtani a zsákmányt vagy felkutatni a sebzett vadat. Az ember lakóhelyének őrzése szintén a legősibb ember-kutya kapcsolat. A történelem során, ahogy az emberi tevékenységek köre szélesedett, úgy kezdték el egyre szélesebb körben és egyre specifikusabb feladatkörökben alkalmazni a kutyákat, és az adott feladatra megfelelő tulajdonságok mentén egyre tudatosabban tenyésztették és válogatták az egyedeket. Így alakultak ki a kutyafajták.

Fontos megjegyezni, hogy minden egyes kutya külön egyéniség, és sok kutya rácáfol a sztereotípiákra. A kutyák történetének és az egyes fajtákat jellemző kifejezéseknek az alaposabb ismerete, mindemellett, segíthet, hogy képet kapjunk egy kutyafajta karakteréről és eldönthessük, valóban összeillünk-e. 

Terelők

Szinte minden népcsoportnak, minden országnak megvannak a terelőkutyái. A magyar fajták többsége, a kuvasz, a komondor, a mudi, a puli és a pumi is a terelőkutyák közé tartoznak. Az ő feladatkörük volt az ember támogatása az állatok körüli teendők ellátása során, és attól függően, hogy az adott népcsoport milyen állatokat tartott, változott a tevékenységük. A jakok, szarvasmarhák, birkák, lámák, lovak és egyéb patások őrzése, terelése, irányítása nagyfokú csapatszellemet várt el, illetve jellemzően nagyon figyelmes, jól irányítható és az emberrel remekül kommunikáló kutyák voltak jó terelők. Ezek a tulajdonságok manapság a kutyás sportokban, például az agilityben figyelhetők meg.

A terelőkutyák leszármazottai a juhászkutyák és a pásztorkutyák, például a border collie, az ausztrál juhászkutya, a német juhász vagy a malinois.

Vadászkutyák

A vadászkutyákat az ősidők óta hívják segítségül a vadászat során felmerülő teendők ellátására. Egyes elméletek szerint a vadászkutyák nélkül az emberi evolúció megtorpant volna, hiszen az ő segítségük nélkül soha nem vált volna a kistermetű, gyenge emberelődökből hatékony vadász. A vadászat fejlődésével aztán egyre speciálisabb feladatokra tenyésztettek kutyákat. Voltak, amelyeknek a vad észlelésében, míg másoknak a hajtásban, vagy éppen a nagytestű állat leterítésében volt szerepe, ezért a vadászkutyák rendkívül változatos és sokszínű csapat, a kis tacskótól a magyar vizslán, a kopókon és az agarakon át a vérebekig, a hatalmas ír farkaskutyával bezárólag. Ami közös bennük, az az ember iránti kötelességtudat, a jó taníthatóság és feladatközpontúság és természetesen, a vadászösztön

Terrierek

A terrier a francia „terre”, vagyis föld szóból ered, és arra utal, hogy ezeket az általában kistestű kutyákat a föld alatt élő állatok felverésére és/vagy elkapására használták. A kotorékebek vérmes kis jószágok, akik nem ijednek meg a nálunknál nagyobb prédától sem. Mivel sok fajta feladata kifejezetten a kártevők irtása volt – például rat terrier, ezért ők nem csak kergetik, de el is ejtik a prédát. Ez a feltartóztathatatlan vadászösztön sok mai terrierben is meglátszik még, ezért macskákkal és egyéb kistestű háziállatokkal gyakran nem kompatibilisek. A terrierek energikusak, kitartóak és bátrak, de önfejűek lehetnek, ezért sok odafigyelést és foglalkozást igényelnek. A kotorékok közül a legismertebb talán a foxi, azaz fox terrier, amelyet rókavadászatra tenyésztettek, de a westie, az airedale terrier, a jack russel és parson russel terrier is ismert és népszerű fajták.

Társasági kutyák

Legkevésbé sem újkeletű elgondolás, hogy a kutyákra az ember társaként, egy kedves, szerethető társként tekintenek. A múltban természetesen csak az arisztokrácia engedhette meg magának, hogy pusztán érzelmi okból tartson ölebeket, manapság azonban ez a „funkció” felértékelődött. Ha olyan kutyát szeretnél, aki lakásban könnyen tartható és nagyra értékeli az emberi társaságot, érdemes ezek között a fajták között körülnézni. A papillon, a pomerániai törpespitz, a cavalier king charles spániel vagy a legősibb társasági kutyaként számon tartott pekingi palotapincsi tökéletes társ lehet.

Munkakutyák

A kutyafajták többsége eredetileg valamilyen feladat minél tökéletesebb ellátására lett tenyésztve, így gyakorlatilag mind munkakutyák voltak. Manapság a kutyás köznyelvben a munkakutya kifejezést azonban leggyakrabban az úgynevezett munkavonalas tenyésztés során született egyedekre alkalmazzák. Ezeknél a kutyáknál a tenyésztők nem elsősorban a küllemi tulajdonságok mentén választják és tenyésztik a kutyákat, hanem inkább a fajta eredeti feladatának ellátásában fontos tulajdonságokra fektetik a hangsúlyt. Például egy munkavonalas terelőkutya valóban kiváló terelőképességekkel kell, hogy rendelkezzen, ellentétben a csak küllemre tenyésztett társával, aki azonban a fajtasztenderd minden küllemi előírásának megfelel. Munkakutyák például a drogkereső, a kutató-mentő, a segítő és a rendőrkutyák, akiknek csúcsteljesítménye mögött elhivatott tenyésztői munka és a komoly kiképzés áll.

Sportkutyák

A profi kutyás sportok profi kutyákat kívánnak, ezért a sportkutyák szintén külön említendők az egyes fajtákon belül. Hatalmas a különbség egy családi kedvencként tartott border collie és egy agility világbajnok példány között mind küllemben, mind teljesítményben. Sportkutyát tartani hatalmas felelősség, hiszen a motiváltság, az agilitás és az állandó megfelelés és teljesítmény iránti vágy folyamatos foglalkozást, rendszeres edzést kíván a gazdától is.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: American Kennel Club, Wikipedia. Képek: The Times, The Bark, wikipedia, pexels.