Miért esznek kevesebbet a kutyák melegben?

A nyári meleg nemcsak a kutyák aktivitását, hanem az étvágyát is befolyásolja. Kutatások szerint sok kutya természetes módon kevesebbet eszik a melegebb hónapokban, ami elsősorban a szervezet hőszabályozásával függ össze. Mivel a kutyák főként lihegéssel hűtik magukat, a szervezetük ilyenkor igyekszik csökkenteni minden olyan folyamatot, amely plusz hőtermeléssel jár, ilyen az emésztés is. A táplálék feldolgozása ugyanis energiát igényel, és természetes módon hőt termel a szervezetben. Emiatt a kutyák ösztönösen kevesebbet ehetnek.

A melegben ráadásul sok kutya kevésbé aktív, többet pihen, így az energiaszükségletük is mérséklődhet. Emiatt teljesen természetes, hogy a napi adag egy része a tálban marad, vagy inkább a hűvösebb reggeli és esti órákban esznek szívesebben.

A kisebb étvágy azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet tápanyagigénye megszűnik. Éppen ezért nyáron különösen fontos, hogy olyan eledelt kapjanak, amely kisebb mennyiségben is megfelelő minőségű és jól hasznosuló tápanyagokat biztosít.

A fehérje szerepe: miért kulcsfontosságú?

A fehérje a kutyák étrendjének egyik legfontosabb tápanyaga, hiszen nemcsak az izomzat fenntartásában játszik szerepet, hanem hozzájárul a szövetek regenerációjához, az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint a bőr és szőrzet egészségének megőrzéséhez is. Emellett az anyagcsere-folyamatokban is kulcsszerepet tölt be.

A kutyák szervezete ráadásul elsősorban a fehérjék hasznosítására alkalmazkodott. Míg az emberek főként szénhidrátokat használnak energiaforrásként, a kutyák hatékonyan képesek a fehérjék aminosavait energiává alakítani. Ezért a jó minőségű fehérje számukra nemcsak „építőanyag”, hanem fontos energiaforrás is.

Az esszenciális aminosavakat a kutyák nem tudják önállóan előállítani, ezeket kizárólag a táplálékból biztosítják, ezért kutatások szerint a jó minőségű, magasabb fehérjetartalmú étrend sokuk számára előnyös.

The post Kevesebbet eszik a kutyád nyáron? Ezért nem mindegy, mi kerül a tálba! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A belsőségek a nyers és a főtt étrendben is fontos szerepet kapnak, hiszen tápanyagokban rendkívül gazdagok. Belsőségnek minősül minden, ami nem csont/porc vagy izom(hús), például a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy, az agyvelő, a vese, a herék, a pacal stb. Általánosságban igaz, hogy a belső szervek tápanyagokban rendkívül gazdagok.

A „rendkívül” egyáltalán nem túlzás! Az izomhúshoz képest a belsőségekben sokkal nagyobb mennyiségben találhatók nyomelemek és ásványi anyagok is. Éppen emiatt érdemes az arányukat a menün belül meghatározott keretek között tartani, hiszen a túl sok belsőséggel túladagolhatunk bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat – arról nem is beszélve, hogy hasmenést is okozhatunk.

A vese, mint belsőség, szintén gazdag tápanyagforrás. Tartalmaz A- és C-vitamint és B-vitaminokat is, illetve D-vitamint, kalciumot és vasat is. Alapvetően egészséges, tápanyagokban gazdag táplálékforrás.

Mégis vannak, akik óva intenek a vese etetésétől. Ennek oka pedig az, hogy a vese a szervezet szűrője. Kiválasztó szervként az is a feladata, hogy megszűrje a méreganyagokat. Emiatt a vese és a máj (szintén a kiválasztásért felelős szerv) fogyasztását ellenzők szerint nem szabad túl nagy mennyiségben fogyasztani, mivel a sok káros anyag lerakódhat a szövetekben. Ez a félelem sajnos nem alaptalan. A folyamatosan antibiotikumokkal és egyéb gyógyszerekkel kezelt vágóállatok szervezetébe sajnos jóval több káros anyag jut, mint egy természetes körülmények között élő állatéba. Az állatok táplálása sem mellékes, hiszen a friss táplálék helyett gyakran az ipari üzemekben vegyszerekkel kezelt tápot kapnak az állatok.

Az így bevitt gyógyszer és vegyianyag maradványok azonban nemcsak a belső szervekben, hanem a zsírszövetben is lerakódnak. Amit tehetünk, az az, hogy igyekszünk a lehető legtisztább eredetű húst (tápot) beszerezni. Érdemes odafigyelni kutyánk májvédelmére, és rendszeresen segíteni a szervezetét a méregtelenítésben.

A fentiek nem minősülnek állatorvosi tanácsnak. A kutyád egészséges táplálásával kapcsolatban fordulj kutya dietetikushoz vagy állatorvoshoz.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.candogseatit.com/meat-offal/beef-kidney; Ron Lach fotója a Pexels-ről: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/allat-kutya-hazi-kedvenc-aranyos-7792655/

The post Egészséges a vese a kutyáknak? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az egészséges jövő alapjai kölyökkorban kezdődnek

Emberi léptékkel számolva a kölyökkutyák nagyon gyorsan nőnek. Mire észbe kapunk, a kiskutyánkból már „tinédzser” cseperedik, aztán hirtelen a mamlasz kamaszból komoly felnőtt kutya lesz. Nagyon fontos az első pár hónapot táplálás szempontjából is kiemelt figyelemmel kezelni, hiszen fejlődési szakaszonként és a várható felnőttkori testmérettől függően eltér a tápanyagigény. A kölykök növekedéséhez képest az emésztőrendszer és az immunrendszer lassabban fejlődik. Ebben a korban a megfelelő tápláléknak nemcsak a kölyök egészégét, hanem a felnőtt élet alapjait is biztosítani kell. A megfelelő kölyöktáp kiválasztása tehát rendkívül fontos, és a kutya egész életére hatással lehet.

A tápanyagszükségelt fejlődési szakaszonként és a várható felnőttkori testmérettől függően változik

A különböző testméretű kutyák növekedési szakaszai helyenként eltérnek egymástól. Az alábbiakban alpvetően a várhatóan kistestű felnőttkori súlyú kölyökkutyák fejlődési szakasztát mutatjuk be.

Egy hónapos kor (ez a különböző várható felnőttkori testméretű kutyáknál azonos) – Ebben az életszakaszban történik az anyatejről való fokozatos elválasztás és a szilárd táplálékra való átállás. Ideális esetben ez a folyamat fokozatosan zajlik. Ilyenkor a hangsúly az emésztőrendszer és az immunrendszer fejlődésének támogatásán van.

Kettő-négy hónapos kor – Ebben a szakaszban a csontok fejlődéséhez szükséges megfelelő mennyiségű kalcium, foszfor és D- Vitamin bevitelt kell biztosítani.

Négy-hét hónapos kor – Elindul a testtömeg építés, amihez létfontosságú a kiváló minőségű, könnyen emészthető fehérje biztosítása

Tíz hónapos kor – A felnőttkorig és a végleges testméret elérésig gyarapodik az izom és nő a csontozat. Az ízületek egészségének védelme kerül fókuszba, mely kulcsfontosságú az egészséges mozgásszerv kialakulásához.

Mit vegyünk figyelembe kölyökkutya táp választásánál?

Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő kölyökkutyatápok követik a fejlődési szakaszokat és a fajta jelleget. Egy óriástestű kutya és egy kistestű kutya tápanyagigénye még az egyes szakaszokon belül is más. A táplálék mennyiségét is pontosan meg kell határozni, a túl kevés vagy túl sok élelem is problémához vezethet.  Az életkoron kívül tehát lehetőség szerint a fajtának megfelelő tápot válasszunk. Fontos, hogy a szemcseméret igazodjon a kiskutyák fogazatához, hiszen az emésztés már a rágásnál elkezdődik.

Nem elég tehát egy kölyöktápot levenni a polcról, számos egyéb szempontot figyelembe kell venni. A Royal Canin kölyök fajtatápjai nemcsak a fajtának és életkornak megfelelő magas minőségű táplálást biztosítják, de rendkívül ízletesek és könnyen emészthetőek is. Biztonságos és egyszerű választást kínálnak a gazdiknak nemcsak kölyökkorra, de az azt követő életszakaszokra is.

(x)

(Kutyabarát.hu)

The post A kölyökkori táplálás megalapozza a felnőttkori egészséget appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Mit kell tudni a kutya táplálásáról?

Reggelig regélhetnénk a kutya emésztőrendszeréről és táplálkozási igényeiről, e cikkben azonban csak néhány alapvetés felelevenítésére van szükség. A kutya húsevő – amelyre többek között tápcsatornája, emésztőrendszere és fogazata is rámutat -, számára az elsődleges tápanyagforrás a friss hús. Kedvencünk az állati fehérjéből, avagy a húsból nyeri a szükséges energiát, vagyis minél több és minél természetesebb állapotú friss húsra van szüksége.

Sem a növényi eredetű fehérjéket, sem a szénhidrátokat nem tudják olyannyira hasznosítani és megemészteni, mint a friss húst. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljes mértékben ki kell zárnunk a kutya étrendjéből a szénhidrátokat, sőt! Mindössze annyit jelent, hogy a táplálkozás alappillére minden esetben a friss hús, amit egészséges és könnyedén emészthető szénhidrátok egészíthetnek – a hangsúly pedig a kiegészítésen van, ugyanis mennyiségükben soha nem vetekedhetnek a friss hússal.

3 szarvashiba, amit a gazdik elkövethetnek a kutya etetésével kapcsolatban

Az alábbi hibák nagyban befolyásolhatják kedvencünk egészségét, ugyanakkor odafigyeléssel könnyedén elkerülhetők.

• Helytelenül etetjük, túletetjük a kutyát: Előfordulhat, ha bedőlünk könyörgő tekintetüknek, és nem számítjuk bele a nasizást a napi etetési mennyiségbe. Egy-egy harapásnyi étel is hatással lehet kedvencünk testsúlyára, és végső soron hízást eredményezhet. A túlsúly pedig melegágya számos egészségügyi probléma kialakulásának.
• Olyan ételeket adunk a kutyának, ami nem neki való: Léteznek olyan tiltólistás élelmiszerek, amik egyenesen rossz hatással lehetnek kedvencünkre. Közéjük tartozik például az édesség, a xilit és egyéb édesítőszerek, a kávé és a koffein is.
• Nem a megfelelő eledellel tápláljuk a kutyát: Az egészség az etetőtálnál kezdődik, így nem mindegy, mivel töltjük meg azt nap mint nap. Tartsuk szem előtt a kutya húsevő mivoltát, olvassuk el alaposan az összetevők listáját, igyekezzünk friss húsban gazdag alternatívát választani számára.

Milyen eledelt válasszunk húsevő kedvencünk számára?

Minél magasabb friss hústartalommal rendelkező, teljes értékű, egészséges eledelt. A legtöbb száraztápban a fehérje gyakran húslisztből, gabonafélékből és melléktermékekből áll, amelyek víz hozzáadása után, magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt nyerik el végső formájukat – nem más ez, mint az extrudáció folyamata, ami önmagában is kizárja a friss hústartalom lehetőségét, hiszen ellenkező esetben az extrudált táp tápszemei szétesnének.

Olvassuk hát el alaposan a kutyatáp összetevőinek listáját, az első helyen pedig mindig a friss húst keressük!

A PLATINUM száraztápok legalább 70% friss, emberi fogyasztásra is alkalmas húsból, míg a nedves eledelek legalább 83% friss húsból/halból készülnek. Kizárólag egész hússzeletekből, vágóhídi hulladék és nyesedék nélkül. Teljes értékűek, a friss hús mellett minden összetevőjükkel a kutya egészségét szolgálják: hidegen sajtolt olajok, friss gyümölcsök és zöldségek, vitaminok egészítik ki az összetevői listát. Azonban nem csak a kimagasló hústartalmuk miatt felelnek meg a kutya igényeinek. Speciális FSG eljárással készülnek, víz hozzáadása nélkül, pusztán saját húslevükben. Ennek köszönhetően egészségesek és valóban ínycsiklandóak.

(x)

(Kutyabarát.hu)

The post A 3 leggyakoribb szarvashiba, amit a gazdik elkövetnek a kutya etetésével kapcsolatban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Egyre több ember vált vegetáriánus életmódra. A vegánságra vagy vegaságra áttérők száma az Európai Unióban olyan mértékben növekszik, hogy ma már külön szekciókat találunk „vega” élelmiszerekből a boltokban. A növényi étrend választásának számos oka lehet. Egészségügyi, klímavédelmi, állatvédelmi vagy éppen etikai megfontolások is állhatnak a háttérben. De mi a helyzet a kutyák vegetáriánus táplálásával?

Biológiai és történelmi háttér

Az emberrel ellentétben a kutya ragadozó, húseő állat. Ezze utal többek között a fogazata, az állkapcsának mérete, a béltraktusának hossza és a legközelebbi rokonainak életmódja. Az embernek gumós zápfoga van, amely a mindenevőkre jellemző. Állkapcsunk szorítása messze elmarad a ragadozókétól, és aránylag kevesen vagyunk képesek elrágni a nyers húst vagy elroppantani a csontokat. Egyes elméletek szerint a korai ember nem igazán jutott friss húshoz, amíg eszközhasználata révén alkalmassá nem vált az eredményesebb vadászatra.

A kutya a farkasok, sakálok – a kutyafélék – rokona. Sok mai fajta egyedei azonban már nem emlékeztetnek egykori őseikre. Állkapcsaik szelídebbek, és béltraktusuk igazodott a szénhidrátok emészetéséhez. A történelmi kutyák számára nem minden korban adatott meg a húsevés, általában az ember maradékait kapták. Nem létezett kifejezetten a kutyák számára összeállított táp, vagy kifejezetten nekik szánt eledel. A kutyatáp a XX. század elején jelent meg, akkoriban nagyrészt szénhidrátból és keményítőből állt. A mostani kutyatápok között is akad nem egy, amely 30%-nál kevesebb állati eredetű fehérjét tartalmaz.

Táplál(koz)ási trendek

A mai modern táplálási elképzelések egy része a kutya ragadozó őseinek étrendjéhez nyúl vissza. A feldolgozatlan vagy kevésbé feldolgozott húsfélék fogyasztására teszi a hangsúlyt, zöldségekkel, gyógynövényekkel és egyéb természetes eredetű anyagokkal egészítve ki az étrendet. A különböző irányzatokban a diéta 75 – 95%-ban húsból áll.

A feldolgozott, „ismeretlen eredetű összetevőkből álló” száraz kutyatápok vagy a magas húsarányú, feldolgozatlan alapanyagokból álló étrendek mellett az utóbbi időben megfigyelhető egy szűkebb szegmens is: a vegetáriánus kutyák.

A gazdik döntése mögött ez esetben is állhatnak etikai, egészségvédelmi és környezetvédelmi okok. Elsősorban ez utóbbi szempontjából van jelentősége annak, hogy a Földön élő több milliárd kutya milyen táplálásban részesül. Kevésbé fenntartható a szárított aligátor vagy kenguru hús, mint a helyi alapanyagokból megoldható táplálás – a vegetáriánus diéta ökológiai lábnyoma pedig még ennél is kisebb lehet.

Számos tanulmány készül, amelyben a kutyák vegetáriánus táplálását vizsgálják. Egy, a PETA által támogatott vizsgálat arról számolt be, hogy öt éve vegán kutyák 82%-a jó egészségben volt. Egy másik tanulmányban pedig korábbi vizsgálatok eredményeit elemezték, és arra jutottak, hogy a vegetáriánus étrend is kielégítő lehet a kutyák számára, ha az „kiegyensúlyozott”.

Egyelőre nem készült olyan átfogó tanulmány, amelyben hosszú éveken keresztül, ellenőrizhető módon, kontrollcsoporttal vizsgálták volna a vegetáriánus étrend hatásait  a kutyák egészségére.

Ez egyébként igaz bármely más táplálkozási irányzatra is: nem készült még egyetlen kutyatáp, nyers étrend vagy menü esetében sem olyan vizsgálat, amely feljogosíthatna arra, hogy bármelyiket egészségesnek, netán egészségesebbnek ítéljük a másiknál.

Amíg várunk erre, addig kénytelenek vagyunk beérni a gyártók, a forgalmazók, a legújabb tudományos eredmények, az állatorvosok és dietetikusok javaslataival. Szerencsére ma már széles a választék, és megvan a lehetőség, hogy a saját legjobb belátásunknak megfelelően tápláljuk a kutyánkat. Fontos, hogy a kutyánk a saját kalória-, vitamin-, aminosav- ásványi anyag és egyéb szükségleteinek megfelelő táplálásban részesüljön, szükség esetén étrendkiegészítőkkel pótolva a hiányzó vagy nem elégséges mennyiségű nyomelemeket.

Bármely irányzat mellett döntünk, kérjük ki az állatorvos tanácsát a napi beviteli értékek pontos meghatározásában. Folyamatosan figyeljük a kutyánkat, és ha eltérést, állapotromlást tapasztalunk, forduljunk állatorvoshoz. Évente ellenőriztessük a kutyánk vérképét, hogy pontos képet kapjunk az állapotáról.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://dogexpress.in/nutritious-vegetarian-diet-improves-dogs-long-term-health-study-suggests/; https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5035952/; Kép: Photo by Maksim Goncharenok: https://www.pexels.com/photo/person-in-gray-jacket-holding-brown-and-white-dog-4422100/

The post A tápláló vegetáriánus diéta javíthatja a kutyák életminőségét – egy tanulmány szerint appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.