Békés növényevők, fákkal, levelekkel, gallyakkal és gyökerekkel táplálkoznak. Két hódfaj létezik, az amerikai hód (Castor canadensis) és az eurázsiai hód (Castor fiber). Nagyon hasonlóan néznek ki és hasonlóan is viselkednek, de biológiai társként összeférhetetlenek. Édesvízi patakokban, folyókban, tavakban és tavakban élnek, ahol gyakran gátakat hoznak létre és tágítják a vizes élőhelyeket. A hódok több mint 20 évig élnek. Kulcsfontosságú fajnak számítanak, az ember után ők azok az állatok, amelyek a leginkább felelősek a bolygó arculatának változásáért.

Folyamatosan nő a foguk

A hódok alkalmazkodási képessége szinte rendkívülinek mondható. Híres metszőfogaik egész életük során folyamatosan nőnek. A fák rágása tartja őket „kordában” ezért is létfontosságú számukra a folyamatos rágcsálás. Ezek a fogak egy masszív koponya részei, amelyeket úgy alakított a természet, hogy elég erőteljes legyen a keményfa rágásához. A metszőfogaknak vastag, narancssárga (a vasvegyületek miatt) zománcuk van, ami növeli a tartósságukat.

Átlátszó szemhéjak

A hódok nagyszerű úszóként ismertek, azonban kevesen tudják, hogy szemhéjaik átlátszóak. Ez azt jelenti, hogy csukott szemmel is képesek úszni és látni.  A szemhéjak úgy működnek, mint egy beépített védőszemüveg, így végzik el könnyedén és precízen víz alatti „munkájukat”.

Bundájukat egy olajos réteg teszi vízállóvá és ellenállóvá. A hódok még télen, a jeges vízben is úsznak, bundájuk ugyanis elképesztően jó hőszigetelő.  A hód farkának segítségével akár 8 km/h sebességgel is képes úszni és ügyesen kormányozni.

Élethosszig tartó, monogám kapcsolatok

A hódok egy életre választanak párt és nagy családban élnek. Az utódok akár évekig is a családban maradnak, így készülnek az önálló életre. Megtanulják a kunyhók és gátak építését, segítenek a mindennapos feladatokban szüleiknek. Többek között az új alom nevelésébe is besegítenek. A hódok vigyáznak egymásra. Az anyák gondoskodnak a családról és a kunyhóról, míg az apák a területet tartják fenn és gyűjtik az élelmet. Farkukkal csapkodják a vizet, ha veszély közeleg, hogy ezzel figyelmeztessék a kolónia többi tagját.

Több változást idéznek elő a környezetükben, mint bármely más állat

A hódokat veleszületett késztetésük és képességük, hogy gátakat építsenek és elzárják a patakokat, folyókat. Ezek az építmények pedig óriási mértékben képesek megváltoztatni a tájat. A hódgátak több változást okoztak a bolygón, mint bármely más vadon élő állat.  A legnagyobb hódgát a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban található. Majdnem 1 km hosszú, még az űrből is látható. A gátszerkezet méreténél azonban sokkal inkább a visszatartott víz mennyisége változtatja meg a tájat. A hódgátak vizes élőhelyeket hoznak létre ott, ahol korábban nem volt víz. A víz minden állat és növény számára fontos, így egy terület teljes ökológiája megváltozik, ha egy hód csatlakozik elkezdi megmunkálni a környezetet.

Ezen felül a gátak által képzett tavak lelassítják a víz áramlását, amely csökkentik a fontos felső talaj erózióját. A tó a szárazság idején is segít, hiszen talajvízszint jelentősen megemelkedik, mivel a víz inkább beszivárog, mint elfolyik. Egy olyan bolygón, ahol az édesvíz egyre fogyatkozik, talán érdemes jobban odafigyelni a hódok munkájára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet