A (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban ma Byron egyik versét osztjuk meg Veletek (Szabó Lőrinc fordításában). Byron szerint: „A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.” Egyetértünk vele!

George Gordon Noel Byron (1788-1824) Shelley és Keats mellett, az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője volt.

George Byron: Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghübb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
ki mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csirádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.

Szabó Lőrinc fordítása

Lord Byron 
(Thomas Phillips festménye, 1813.)

(Kutyabarát.hu)

Képek forrása: www.theguardian.com, wikipedia.org

Indexkép: www.petfinder.com

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! – George Byron appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A (Kutyás) Vers mindenkinek! rovatunkban ma Byron egyik versét osztjuk meg Veletek (Szabó Lőrinc fordításában). Byron szerint: „A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.” Egyetértünk vele!

George Gordon Noel Byron (London 1788 – Missolonghi, Görögország, 1824) Shelley és Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

George Byron: Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna hogy legyen:
s a szegény kutya, a leghübb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
ki mindenben csak az ő híve volt,
dicstelen hull el, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég:
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csirádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak – s az itt hever.

Szabó Lőrinc fordítása

(kutyabarát.hu)

The post (Kutyás) Vers mindenkinek! George Gordon Noel Byron appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.