Jó ötletnek tűnt, hogy miután egész délelőtt a kocsiban ültünk, sétáljunk egyet a parkban. Bíztam benne, hogy Tatyival beengednek minket, és szerencsére nem is volt gond. A kastély épülete, ahogy írtam, felújítás alatt áll, így sem kutyával, sem anélkül nem látogatható. Nem hiszem, hogy ez az egyenjogúság fennmarad, ha befejeződnek a munkálatok, de addig is, ott a park.

A park… amikor a bejáratot elhagyva megkerültük az omladozó gazdasági épületeket, alig hittem a szememnek. Gyönyörűen ápolt pázsit, gondosan elrendezett faóriások és varázslatos látvány fogadott. A füzérradványi Károlyi kastély parkja, Magyarország legszebb tájképi angolkertje, 140 hektáron terül el. Itt él hazánk legidősebb platánfája, az 1721-ben ültetett juharlevelű platán, de 250-300 éves tölgyek és gyertyánok is díszítik.

A minden elemében gonddal megtervezett kertben sétálgatva egyik csodaszép kép váltja a másikat, ahogy a tervező szándéka szerint újabb facsoportok és építmények kerülnek fókuszba. Az összbenyomás tökéletességéhez már csak Mr. Darcy hiányzott fehér lovon… Itt már értettem az ismerősök elragadtatását.

Amíg egyik ámulatból a másikba estem, Tatyit sem kellett félteni. Az autóban töltött nap után felszabadultan szaladgált, majd mártózott a patakban és meghempergett a fűben – szerintem ennél már csak akkor lett volna teljesebb az idill, ha a kastély valamelyik vadásztacsija is csatlakozik hozzá. Persze ma már sem lóháton közlekedő úriemberek, sem vadászkutya falka nem lakja Füzérradványt, a régi kor miliője mégis elevenen él. Pedig az elmúlt évtizedekben volt itt szanatórium, kórház és iskola is. Az épületet már az államosítás előtt hasznosítani kezdték, 1936-ban Károlyi László luxusszállót alakított ki benne, ahol a vendégek kényelmét medence, csónakázótó és több kilométernyi sétaút szolgálta. A parkban ma is órákon keresztül lehet úgy sétálgatni, hogy ne érintsük kétszer ugyanazt a pontot. A Károlyi család 1686-ban kapta a birtokot királyi adományként, a kastélyt 1859-ben építették át Ybl Miklós tervei alapján. A romantikus-eklektikus jegyeket mutató épület vadászkastélyként működött, az angolparkot 1906-ban kezdték kialakítani.

Bőven volt időm a kastély történelmén és a múlton töprengeni, amíg a lankás sétautakon és a pázsiton a kilométereket koptattam. Azon gondolkoztam, hogy vajon, ha képesek az emberek ilyen csodálatos kertet létrehozni, hogyan képesek arra, hogy a természeti környezetünket folyamatosan pusztítsák? Bár a füzérradványi kastély parkja védelem alatt áll, a klímaváltozás miatt veszélyben vannak az itt élő erdei és mamutfenyők, páfrányok és tuják. Sajnos a leggondosabb kezek sem óvhatják meg ezt a szépséget, ha nem teszünk mindannyian azért, hogy fennmaradhasson.

Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme