A remegés nem ritka jelenség kutyáknál. Éppen ezért, ha nem tart sokáig hajlamosak vagyunk félvállról venni. Nem árt tudni azonban, hogy a remegésnek számos egészségügyi és viselkedésbeli oka is lehet. Fontos felismerni, hogy melyikről van szó, hogy megfelelő módon tudjuk kezelni.

Egészségügyi okok

Vannak olyan esetek, amikor szinte biztosan tudjuk, miért kezdett el remegni a kutya. Ilyen például egy a félelem a villámlástól, tűzijátéktól. Azonban számos betegség tünete is lehet. Nézzük a leggyakoribb betegségeket, melyek okozhatnak remegést.

Addison-kór: Ez a betegség károsítja a vesék közelében található mellékvesék kortizol és aldoszteron hormontermelését. A remegésen kívül a krónikus hasmenés, a fokozott szomjúság és a fogyás is a tünetek közé tartozik.

Hipoglikémia: Az alacsony vércukorszintű kutyák gyakran remegnek, elveszítik étvágyukat, gyengének érzik magukat, és akár el is ájulhatnak. A hipoglikémiát nem megfelelő táplálás, májelégtelenség vagy rákos betegség is okozhatja.

Epilepszia: Bár ennek az agyi rendellenességnek az oka ismeretlen, bizonyos fajtáknál, többek között a beagle-knél, a cocker spánieleknél, a golden retrievereknél, az uszkároknál és a szibériai huskyknál genetikai hajlam van rá. A roham során a kutya teste megmerevedik és erősen remeg.

Epilepszia szerű roham: Ez nem egyenlő az epilepszia betegséggel. Epilepszia szerű rohamot, remegést okozhat mérgezés, például a csoki vagy a xilit túlfogyasztása.

Remegés szindróma: Ez a neurológiai betegség egyes kutyáknál fej- és testremegést okoz. Nem ismert, hogy miért, de a legveszélyeztetettebb fajták fehér színűek. Többek között a máltaiak, uszkárok és a West Highland Terrierek, de bármelyik fajta érintett lehet.

Viselkedésbeli okok

A kutyák remegése a szorongás vagy a félelem jele is lehet. Egy erős vihar, zajos porszívó, furcsa és szokatlan zajok extrém szorongást válthatnak ki egyes kutyáknál.  Függetlenül attól, hogy a fenyegetés valós vagy vélt, az érintett kutya fizikailag úgy reagál, hogy járkál, nyüszít, remeg és zihál. Fontos, hogy ezeket a félelmeket kezelni kell. Ha nem foglalkozik vele a gazdi, a félelmek fóbiákká fejlődhetnek. Érdemes szakértőt bevonni a terápiába és dolgozni a kutyával a félelem leküzdésén.

A hideg hőmérsékletnek való kitettség ellenőrizetlen remegést vált ki a kutyákban. Izmaik megfeszülnek és ellazulnak, hogy megpróbálják megemelni testük hőmérsékletét. A szőrtelen és vékony szőrzetű kutyák nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a vastag szőrzetű és dupla szőrzetű kutyák.

Egyes kutyák alvás közben remegnek, rángatóznak. Hozzánk hasonlóan a kutyák is három alvási szakaszba esnek: a nem gyors szemmozgású (NREM), a gyors szemmozgású (REM) és a rövidhullámú alvás (SWS) szakaszába. Az állatorvosok és az állatkutatók elmélete szerint a kutyák a REM szakaszban álmodnak, lábuk rugdoshat vagy rángatózhatnak, remeghetnek. Ez a remegés normálisnak tekinthető és ártalmatlan a kutyára nézve.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dogster

A remegés nem ritka jelenség kutyáknál. Éppen ezért ha nem tart sokáig hajlamosak vagyunk félvállról venni. Nem árt tudni azonban, hogy a remegésnek számos egészségügyi és viselkedésbeli oka is lehet. Fontos felismerni, hogy melyikről van szó, hogy megfelelő módon tudjuk kezelni.

Egészségügyi okok

Vannak olyan esetek, amikor szinte biztosan tudjuk, miért kezdett el remegni a kutya. Ilyen például egy a félelem a villámlástól, tűzijátéktól. Azonban számos betegség tünete is lehet. Nézzük a leggyakoribb betegségeket, melyek okozhatnak remegést.

Addison-kór: Ez a betegség károsítja a vesék közelében található mellékvesék kortizol és aldoszteron hormontermelését. A remegésen kívül a krónikus hasmenés, a fokozott szomjúság és a fogyás is a tünetek közé tartozik.

Hipoglikémia: Az alacsony vércukorszintű kutyák gyakran remegnek, elveszítik étvágyukat, gyengének érzik magukat, és akár el is ájulhatnak. A hipoglikémiát nem megfelelő táplálás, májelégtelenség vagy rákos betegség is okozhatja.

Epilepszia: Bár ennek az agyi rendellenességnek az oka ismeretlen, bizonyos fajtáknál, többek között a beagle-knél, a cocker spánieleknél, a golden retrievereknél, az uszkároknál és a szibériai huskyknál genetikai hajlam van rá. A roham során a kutya teste megmerevedik és erősen remeg.

Epilepszia szerű roham: Ez nem egyenlő az epilepszia betegséggel. Epilepszia szerű rohamot, remegést okozhat mérgezés, például a csoki vagy a xilit túlfogyasztása.

Remegés szindróma: Ez a neurológiai betegség egyes kutyáknál fej- és testremegést okoz. Nem ismert, hogy miért, de a legveszélyeztetettebb fajták fehér színűek. Többek között a máltaiak, uszkárok és a West Highland Terrierek, de bármelyik fajta érintett lehet.

Viselkedésbeli okok

A kutyák remegése a szorongás vagy a félelem jele is lehet. Egy erős vihar, zajos porszívó, furcsa és szokatlan zajok extrém szorongást válthatnak ki egyes kutyáknál.  Függetlenül attól, hogy a fenyegetés valós vagy vélt, az érintett kutya fizikailag úgy reagál, hogy járkál, nyüszít, remeg és zihál. Fontos, hogy ezeket a félelmeket kezelni kell. Ha nem foglalkozik vele a gazdi, a félelmek fóbiákká fejlődhetnek. Érdemes szakértőt bevonni a terápiába és dolgozni a kutyával a félelem leküzdésén.

A hideg hőmérsékletnek való kitettség ellenőrizetlen remegést vált ki a kutyákban. Izmaik megfeszülnek és ellazulnak, hogy megpróbálják megemelni testük hőmérsékletét. A szőrtelen és vékony szőrzetű kutyák nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a vastag szőrzetű és dupla szőrzetű kutyák.

Egyes kutyák alvás közben remegnek, rángatóznak. Hozzánk hasonlóan a kutyák is három alvási szakaszba esnek: a nem gyors szemmozgású (NREM), a gyors szemmozgású (REM) és a rövidhullámú alvás (SWS) szakaszába. Az állatorvosok és az állatkutatók elmélete szerint a kutyák a REM szakaszban álmodnak, lábuk rugdoshat vagy rángatózhatnak, remeghetnek. Ez a remegés normálisnak tekinthető és ártalmatlan a kutyára nézve.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: dogster

A Miss Dallas Teen 2022 szépségkirálynő választásra a 17 éves Alison Appleby segítőkutyájával együtt nevezett be. A verseny történetében még nem fordult el hasonló eset. Alison elmondása szerint azért indult el a versenyen, hogy bebizonyítsa, betegségével is bármit meg tud valósítani, amit szeretne.

Rohamjelző kutya

Alisont két évvel ezelőtt diagnosztizálták epilepsziával, az élete pedig gyökeresen megváltozott. A rohamok miatt állandó felügyeletre szorult, de hamarosan érkezett számára segítség. Mégpedig Brady, a golden retriever személyében. Brady-t arra képezték  ki, hogy jelezze gazdájának a közeledő epilepsziás rohamot, sőt ha szükséges, a megfelelő gyógyszert is odavigye neki.

A rohamjelző kutyák a beteg szervezetében lejátszódó kémiai folyamatokra reagálnak. Mivel előre képesek jelezni a közeledő rohamot, gazdájuk biztonságba tudja helyezni magát és be tudja venni a szükséges gyógyszereket. Ezek a kutyák arra is képesek, hogy ha mégis bekövetkezne a roham, segítséget hívjanak.

A feladatuk tehát nagyon komplex, ezért viszonylag kevés kutya alkalmas rá. Minden száz kölyökből csupán egy képes megfelelni a követelményeknek. Alkalmazásuk, segítségük azonban túlmutat a jelzésen. Az eddigi tapasztalatok alapján a betegek rohamai ritkulnak egy segítőkutya mellett. Sőt olyanra is volt már példa, hogy a beteg rohamai idővel elmúltak.

Teljes életet adnak

Brady visszaadta Alisonnak is a magabiztosságát és biztonságérzetét. A 17 éves tinédzser azt nyilatkozta a sajtónak, hogy csak azért indult el a szépségkirálynő választáson, mert azt mondták neki, betegsége miatt ez lehetetlen. Brady segítségével bebizonyította, hogy nemcsak alkalmas az indulásra, de nyerni is képes. Alison-t Miss Dallas Teen USA-nak koronázták, vele együtt pedig hűséges kutyája is megkapta a neki járó koronát.

Nézd meg a róluk szóló videót:

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: kten.com

Dr McGrath, a Colorado Állami Egyetem kutató neurológusa a CBD rövidtávú hatásait vizsgálta a rohamok kialakulásának gyakoriságára, 16 kedvencként tartott kutya bevonásával. A kutatás 2016 és 2017 között zajlott, az eredményeket pedig az amerikai állatorvosi egyesület szakfolyóiratában (Journal of the American Veterinary Medical Association) jelentették meg, 2019. június 1-jén. A kutatásban részt vevő kutyák közül 9-en CBD-t kaptak, míg heten placebót. A CBD-t kapott kutyák 89%-ánál csökkent a rohamok gyakorisága.

A nem öröklött epilepszia, melynek kiváltó oka nem ismert, világszerte a kedvencként tartott kutyák 5,7%-át érinti, és ezzel a kutyák körében leggyakrabban előforduló neurológiai betegség. A kutatásban résztvevő kutyákat véletlenszerűen osztották be a kezelést kapó csoportba és a placebót kapó kontrollcsoportba. Az előbbibe sorolt kutyák 12 héten át kaptak CBD olajat. Minden résztvevő kutya a vizsgálat teljes ideje alatt ugyanúgy kapta a hagyományos gyógyszeres kezelést, amely az epilepsziára alkalmazott fenobarbitál és rézbromid tartalmú gyógyszereket jelent. A vizsgálat végéig sem a gazdik, sem a kutatók nem tudták, hogy melyik kutya kap CBD-t és melyik placebót. A vizsgálatban használt CBD kivonatot olyan kendernövényből vonták ki, amelynek THC (azaz pszichoaktív hatóanyag)-tartalma 0,3% vagy kevesebb. A kivonat nem marihuána és a vonatkozó szabályozások értelmében szabadon használható kutatási célokra.  

A rohamok gyakoriságának látható csökkenése mellett Dr McGrath megfigyelte, hogy a csökkenés mértéke és a vérben található CBD koncentrációja között is összefüggés mutatkozik. “A vérben található CBD koncentrációja és a rohamok ritkulásának mértéke között kapcsolat van.” – mondta McGrath. Ezt a megfigyelést felhasználva 2018-ban indult a kutatás újabb szakasza, amely 60 kutya részvételével jelenleg is tart. “Valóban izgalmas, hogy a jövőben a CBD-re akár a meglévő gyógyszerek alternatívájaként is tekinthetünk.” – nyilatkozta a neurológus.

A kutatást az Applied Basic Science Corporation, a kutatásban használt CBD előállítója, míg a klinikai vizsgálatokat az Amerikai Kennel Klub (AKC) kutya egészségügyi alapítványa finanszírozza. A jelenlegi vizsgálatoktól azt várják, hogy az idei évben már irányadó adagolási javaslatokkal is elő tudnak állni.

Bujdosó-Szalay Adél

(kutyabarát.hu)

Forrás: Mary Guiden / The Bark; colostate.edu;

Képek: John Eisele / CSU Photography; indexkép: Ted Murphy /@flickr