DNS - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová https://kutyabarat.hu/cimke/dns/ Kutyás és kutyabarát szállások, éttermek, kávézók, munkahelyek, üzletek és kutyás cikkek, rendezvények, programok. Minden, ami kutya és kutyabarát hely. Sun, 25 Feb 2024 09:16:51 +0000 hu hourly 1 DNS teszttel azonosítják az utcán hagyott kutyakaki gazdáit Olaszországban https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/124892/dns_teszttel_azonositjak_az_utcan_hagyott_kutyakaki_gazdait_olaszorszagban/ Sun, 25 Feb 2024 09:16:51 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=124892

Úgy tűnik, a kakitündér Olaszországban sem létezik, az utcán hagyott kutyakaki viszont ott is komoly problémát okoz. Legalábbis erre utal […]

The post DNS teszttel azonosítják az utcán hagyott kutyakaki gazdáit Olaszországban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Úgy tűnik, a kakitündér Olaszországban sem létezik, az utcán hagyott kutyakaki viszont ott is komoly problémát okoz. Legalábbis erre utal az projekt, amit Bolzanóban részletesen kidolgozták és már a gyakorlati megvalósításához is hozzákezdtek. A festői Dolomitokban fekvő Bolzanóban sok turista is megfordul, a város vezetése pedig megelégelte a rengeteg panaszt, ami az utcán „felejtett” kutyakakik miatt érkezett hozzájuk. Hiába lehetne büntetést kiszabni ezekre a tulajdonosokra, az esetek elenyésző részében sikerül csak tetten érni a felelőtlen gazdikat. Maradt tehát a bosszankodás, a panaszok kezelése és a takarítás.

DNS adatbázis kötelező regisztrációval

A város vezetése úgy döntött, hathatósabb rendszerre van szükség. Ezért hozzáfogtak egy DNS adatbázis kiépítéséhez. A városban és a környező településekre kiterjedő régióban minden gazdinak kötelezővé tették, hogy végeztessenek el egy DNS tesztet kutyájukkal. A kutya DNS profilja pedig bekerül egy komplett adatbázisba. A közterületet rendben tartó dolgozók pedig ezen túl begyűjtik a kutyakakikat, majd elküldik őket elemzésre, a felelőtlen gazdi pedig egyértelműen beazonosíthatóvá válik az adatbázis segítségével. A büntetés így már könnyedén kiszabható, amely 50 eurótól akár 500 euróig is terjedhet.

A  DNS teszt akár 100 euróba is kerülhet, azonban aki nem csináltatja meg, márciustól közel 1000 eurós bírságra számíthat. Az intézkedés közel 40 000 kutyát érint, eddig nagyjából 10 000 kutyát már sikerült is regisztrálni. A DNS-regisztráció eddig önkéntes volt, márciustól azonban kötelező lesz. Az ötlet és a megvalósítás nem teljesen új. Próbálkoztak már vele London egyes részein, a spanyolországi Tarragona városában, Seattle-ben és Tel-Avivban is. A londoni tapasztalatok azt mutatták, hogy a parkokban 50 százalékkal csökkent a kutyakaki mennyisége.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: independent

 

The post DNS teszttel azonosítják az utcán hagyott kutyakaki gazdáit Olaszországban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Két kutyapopuláció is él a csernobili reaktor közelében https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/120286/ket_kutyapopulacio_is_el_a_csernobili_reaktor_kozeleben/ Sun, 12 Mar 2023 09:07:51 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=120286

The post Két kutyapopuláció is él a csernobili reaktor közelében appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

A kutatás során a Dél-Karolinai Egyetem és a National Institutes of Health kutatói megállapították, hogy a Csernobil közelében élő kutyák két csoportjának genetikája között jelentős a különbség. Az egyik csoport a volt csernobili reaktorok helyén, a másik pedig a reaktoroktól 16,5 km-re, Csernobil városában élnek. A kutatás eredménye rávilágított arra, hogy a kutyák hogyan alkalmazkodnak az olyan intenzív környezeti hatásokhoz, mint a sugárzás, nehézfémek vagy mérgező vegyi anyagok.

Arról már voltak sejtések, hogy a csernobili kutyák genomja különbözik a világ más táján élő kutyáéktól. Azonban az, hogy a környezeti hatások genetikai változást eredményeznek egy mindössze 16 km-re élő populációban, egészen új felfedezés.

Korábbi tanulmányok már foglalkoztak az atomkatasztrófa vadon élő állatokra gyakorolt hatásával, a kutyák genetikai változását most vizsgálták először. Ezek a kutyák szó szerint túlélő kóbor kutyák, akik valamiért a reaktor közvetlen környezetében maradtak és azóta is ott élnek.

A senki földjén éltek túl a kutyapopulációk

Az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa több mint 300 000 embert érintett közvetlenül. Csernobil teljes lakosságát evakuálták, a reaktor 30 kilométeres körzete pedig megközelíthetetlenné vált. Ezen a területen nemcsak a sugárfertőzés jelenti az egyetlen környezeti veszélyt. Az évekig tartó takarítási munkálatok során hátrahagyott vegyi anyagok, mérgező fémek és szerves vegyületek is hozzájárultak az ökológiai és környezeti katasztrófához.

Ezen a senki földjén, erősen mérgező környezetben azonban két kis kutyapopulációnak is sikerült életben maradnia. A kutatócsoport genetikai vizsgálatokat végzett a kutyákon, hogy megállapítsák azokat a változásokat, melyek képessé tették őket az életre, egy súlyosan fertőzött területen. Megállapították, hogy a Csernobil városában élő kutyák és a közvetlenül a reaktor térségében élő kutyák populációja elkülönült egymástól és mindkettő bonyolult családi struktúrával rendelkezett.

Megváltozott a genetikájuk

Megerősítést nyert tehát, hogy a két populáció valóban genetikailag elkülönül egymástól. A kutató csapat 391 kiugró különbséget talált a kutyák genomjában. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a változások a kutyák DNS-ének a válasza a populációkat érő behatásokra. Ez a változás pedig mindössze 35 év alatt következett be, nagyjából 3 kutyageneráció élete alatt. A kutatók úgy vélik, a változások vizsgálatával pontosabb képet kaphatnak arról, hogy az ember DNS-ét hogyan és milyen mértékben képes megváltoztatni egy ilyen mértékű katasztrófa.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Sciencedaily

The post Két kutyapopuláció is él a csernobili reaktor közelében appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Megtudhatod, milyen fajták keveréke a kutyád! https://kutyabarat.hu/eletmod/119567/megtudhatod_milyen_fajtak_kevereke_a_kutyad/ Sun, 22 Jan 2023 18:09:09 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=119567 milyen fajták keveréke DNS teszt

Vajon honnan származik a kutyám? Kik voltak a felmenői? Keverék kutyás gazdiként gyakran felmerül a kérdés – már csak azért […]

The post Megtudhatod, milyen fajták keveréke a kutyád! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
milyen fajták keveréke DNS teszt

Vajon honnan származik a kutyám? Kik voltak a felmenői? Keverék kutyás gazdiként gyakran felmerül a kérdés – már csak azért is, mert mindenki ezt kérdezi tőlünk. Meg persze azért is, mert észrevesszük, hogy ez olyan tacskós / foxis / vizslás / … Aztán ott van az egészségügyi kérdés. Sokszor akkor találkozunk a fajta kérdéssel, amikor az állatorvos valamilyen jellemzően „fajtás” betegséget diagnosztizál. Ilyenkor sokszor meglepődünk, hiszen kedvencünk fizimiskája még csak köszönő viszonyban sincs a „fajtával”. Néha jó lenne tudni, vajon milyen fajták keveréke lehet kedvencünk.

A kíváncsiságunknak persze van racionális oka is. A fajtákra jellemző viselkedések, szokások, betegségek, „mániák” ismerete segíthet, hogy jobban megismerjük kutyánkat. Esetleg abban is, hogy felkészüljünk a várható viselkedésbeli vagy egészségügyi kihívásokra. Ha tudjuk, hogy kutyánk németjuhász keverék, akkor például biztosan odafigyelünk az ízületeire, elvisszük kivizsgálásra, megelőzésképp pedig ízületvédőt adunk neki vagy fizióra járunk. Ha tudjuk, hogy kedvencünkben retriever vér csörgedezik, az segíthet a számára megfelelő játékok, sport és elfoglaltságok kiválasztásában.

Fontos tudni, hogy a külső nem mindig megbízható, ha a fajtára szeretnénk következtetni. Egy felmérésben menhelyi dolgozókat kértek meg, hogy állapítsák meg a keverékek fajtáját. A legtöbb esetben a ránézésre, külső alapján megállapított fajta köszönőviszonyban sem volt a DNS teszt eredményeivel.

Na már most, itt érkeztünk el a kérdés nyitjához. Kutyánk felmenőiről és a benne oly tökéletesen keveredő fajtákról ugyanis csak DNS vizsgálattal kaphatunk pontos információt. Erre szerencsére hazánkban is van lehetőség. Az állatorvosunktól kérhetjük a kutyánk vérmintájának laboratóriumi vizsgálatra küldését. Ez azt jelenti, hogy az állatorvos vért vesz a kutyánktól, majd a mintát eljuttatja a vizsgálatot végző laborba. Ott elvégzik a minta vizsgálatát, és hamarosan elküldik az eredményeket.

Ezek persze egészen meglepőek is lehetnek, hiszen a genetika útja kiismerhetetlenek – legalábbis a laikusok számára.


Szalay Adél / Kutyabarát.hu
Kép: Fotó: 김 대정: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/hazi-kedvenc-aranyos-szorme-allatok-2827238/;

The post Megtudhatod, milyen fajták keveréke a kutyád! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
A kutyák viselkedése elsősorban nem a fajtájuktól függ https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/116002/a_kutyak_viselkedese_elsosorban_nem_a_fajtajuktol_fugg/ Wed, 01 Jun 2022 06:46:57 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=116002

The post A kutyák viselkedése elsősorban nem a fajtájuktól függ appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

A kutyák személyisége, viselkedése ugyanolyan sokrétű és változatos, mint az embereké. Vannak azonban olyan viselkedési módok, melyeket számos kutyánál szinte azonnal be tudunk azonosítani. Egyes kutyák sokat ugatnak, mások kevesebbet. Van amelyik nagyon barátságos, mások távolságtartóak. Szeretjük azt gondolni, hogy ezek a viselkedésjegyek bizonyos fajtákhoz köthetőek. Egy új tanulmány azonban ellentmond ennek a hagyományos gondolkodásmódnak.

Fajtán belül is nagymértékben eltérhet a viselkedés

Több mint 2000 fajtatiszta és keverék kutya DNS-ét vizsgálták meg a kutatók.  Megállapították, hogy bár számos fizikai jellemző a fajtákhoz köthető, az egyes kutyák viselkedése nagymértékben eltér egymástól. Az egyéni viselkedésbeli változatosságnak csupán 9%-át magyarázza a fajta.  A tanulmány egyik társszerzője, Dr. Elinor Karlsson, a Massachusetts Umass Chan Egyetem orvosi karának munkatársa leszögezte azonban, hogy vannak olyan viselkedési formák, melyek jobban kapcsolódnak egyes fajtákhoz, mint másokhoz. Az egyéni különbségek azonban rendkívül nagyok, és egy kutya viselkedését még mindig nehéz megjósolni a fajtája alapján.

Kiemelten vizsgálták a keverék kutyákat

A kutatók ezután a különböző fajtákból származó  keverék kutyák viselkedését vizsgálták meg, hogy kiderítsék, a genetika magyarázhatja-e az összefüggéseket. Az eredmények szerint egyes tulajdonságoknak erősebb a genetikai összetevője, mint másoknak. Ezzel kapcsolatban például nagyon fontos felfedezés, hogy az agresszivitásnak kevés köze lehet a DNS-hez.  A pitbullok és egyéb komoly negatív sztereotípiával rendelkező kutyák esetében tehát nem igaz,  hogy egyértelműen a fajta tulajdonsága az agresszivitás.

Ne a fajta hírére, hanem a kutya viselkedésére figyeljünk

A kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy immár tudományosan is bizonyított tény, hogy a DNS viszonylag kevés szerepet játszik a kutyák viselkedésében. Hasznos és fontos információ ez például akkor, amikor valaki úgy dönt, örökbe fogad egy kutyát.  A gazdira váró kutyusok közül gyakran azonnal kiesnek a jelöltek listájáról azok a fajták, akiknek rossz a hírük. Pitbullok, pitbull keverékek sokszor azért nem kapnak esélyt sem, mert az emberek úgy gondolják, a DNS-ükben hordozzák az agressziót. A kutatást végző orvos szerint  örökbefogadáskor inkább az adott kutyával, annak viselkedésével foglalkozzunk és felejtsük el a fajta sztereotípiákat.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheDogingtonpost

The post A kutyák viselkedése elsősorban nem a fajtájuktól függ appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
A kistestű kutyák méretéért felelős génmutáció már az ősi farkasokban is jelen volt https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/113974/a_kistestu_kutyak_mereteert_felelos_genmutacio_mar_az_osi_farkasokban_is_jelen_volt/ Wed, 02 Feb 2022 17:10:41 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=113974

The post A kistestű kutyák méretéért felelős génmutáció már az ősi farkasokban is jelen volt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Az olyan kistestű kutyák mint a pomerániaiak vagy a csivavák létezését egészen eddig szinte mindenki az ember céltudatos tenyésztési tevékenységének tudta be. A háziasítással párhuzamosan a kutyák egyre beljebb kerültek a házba, egyre közelebb kerültek az emberhez, ma pedig már családtagként kezelik őket. Ehhez a folyamathoz passzolt az elképzelés, miszerint az emberek egyre kisebb termetű, egyre cukibb ölebeket akarnak bevinni a lakásukba.

National Institutes of Health (NIH) kutatói azonban azonosítottak egy olyan genetikai mutációt egy növekedési hormont szabályozó génben, amely egyértelműen a kistestű kutyák méretéért felelős.  Ami viszont az igazi felfedezés, hogy ez a genetikai mutáció már több mint 50 000 évvel ezelőtt, jóval a háziasítás előtt is jelen volt a farkasoknál.

Több mint egy évtizede kutatták

A téma kutatása már lassan egy évtizede folyik az NHI laboratóriumaiban, azonban az igazi áttörés csak most történt meg. Jocelyn Plassais csapata talált rá a génmutációra, melyet 200 fajta vizsgálatával is alátámasztottak. Miután azonosították az IGF-1 mutációt, átnézték az ősi farkasok DNS-ét is.  Az eddigi feltételezések szerint ugyanis a kutyák alapvetően nagytestűek voltak.  Nagyjából 20 000 évvel ezelőtt, a háziasítás folyamatával párhuzamosan váltak kisebbé.

Már a szibériai farkasok is hordozták 54 000 évvel ezelőtt

A kutatócsoport megvizsgálta egy 54 000 éves szibériai farkas DNS-ét. Megtalálták benne ugyanazt a génmutációt, mely a kistestű kutyák méretéért felelős. A kutatók úgy fogalmaztak, mintha ezt a génmutációt a természet már több tízezer éve a hátsó zsebében tartotta volna és amikor szükség volt rá, előhúzta. A felfedezés nemcsak a kutyákra és a farkasokra, hanem például a prérifarkasokra és a sakálokra is igaz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: sciencedaily

The post A kistestű kutyák méretéért felelős génmutáció már az ősi farkasokban is jelen volt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
A kutya nemcsak az ember legjobb, de a legrégebbi barátja is https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/105452/a_kutya_nemcsak_az_ember_legjobb_de_a_legregebbi_baratja_is/ Fri, 27 Nov 2020 08:53:00 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=105452

The post A kutya nemcsak az ember legjobb, de a legrégebbi barátja is appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Egy átfogó DNS vizsgálat elemzéséből derült ki, hogy a kutyák háziasítása nagyjából 11 000 évre vezethető vissza. Ezzel megerősítést nyert, hogy a kutyákat minden más ismert állatfaj előtt háziasította az ember. Ebben az időszakban a kutyák már elterjedtek a bolygó északi részein és öt különböző típusra oszlottak. Az ősi kutyafajták nyomai fennmaradtak Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában is. A kutatók szerint ez egészen furcsa és megmagyarázhatatlan dolog, hiszen abban az időben az emberek két kezükkel vadásztak és egyelőre nem nagyon értik, hogyan és miért kezdték el háziasítani a vad, húsevő állatokat.

Együtt vándoroltak

Bizonyos mértékben a kutya genetikai mintái tükrözik az emberekét, hiszen vándorlásaik során vitték magukkal a kutyákat is, így ők is alkalmazkodtak az új környezethez és klímához. A korai európai kutyák például kezdetben sokfélék voltak, de két meghatározható populációból származtak. Az egyik a közel-keleti a másik pedig a szibériai kutyákhoz volt köthető. A bronzkor kezdete után azonban egyetlen faj kezdett el széles körben terjedni és kiszorította az összes többi populációt a kontinensről.

4-5 ezer évvel ezelőtt is már nagyon színes volt a kutyapaletta Európában. Azonban a ma létező rengeteg kutyafajta egy nagyon jól meghatározható és szűk genetikai részhalmazra vezethető vissza. Az Oxfordi Egyetem kutatói 27 ősi kutya maradványainak teljes genom térképét elemezték, melyek különféle régészeti leletekhez kapcsolódtak. Ezeket hasonlították össze a mai kutyákkal és az eredmények azt mutatták, hogy egyes régiók kutyái megőrizték őslakosaik kutyájának genetikai hasonlóságát. Ilyen volt például az afrikai ridgeback, vagy a mexiói chihuahua. Ezeknek a kutyáknak a genetikai térképe tehát nem sokban különbözik a több ezer évvel ugyanezen a helyen élt kutyákétól.

Valószínűleg a farkasok közeledtek az emberekhez

A kutatók végső soron arra keresték a választ, hogy miért és hogyan kezdett el egymáshoz közel kerülni a farkas és az ember. Úgy gondolják, hogy a kutyák ősei olyan farkasok voltak, akik bemerészkedtek az emberek közé és azok táboraiban kerestek ételt. Miután az ember megszelídítette egy-egy példányukat, elkezdtek együtt vadászni, a szelíd farkas az ember kísérője lett, de őrködésre is használták őket. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy minden kutya őse egyetlen kihalt farkas populációtól származik.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: bbc.com

The post A kutya nemcsak az ember legjobb, de a legrégebbi barátja is appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Kutyafajták és viselkedés https://kutyabarat.hu/hasznos_tanacsok/82977/kutyafajtak_es_viselkedes/ Wed, 22 May 2019 13:08:41 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=82977

Sokan választanak magunknak kutyát pusztán a fajta jellemzői alapján. Mindannyiunk számára ismertek a sztereotípiák, miszerint a golden retrieverek családi kutyák, a kuvaszok jó házőrzők, a németjuhászok okosak, a vizslák pedig jó vadászkutyák. Vajon tényleg ennyire egyszerű a kérdés? A következő tanulmányban a szerző a legújabb kutatási adatokat felhasználva tárja fel a tényeket.

The post Kutyafajták és viselkedés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Éppen egy új ügyféllel beszélgetek, aki arról panaszkodik, hogy a kutyája ugat és olykor odakap a távolodó idegenek bokája és kézfeje felé. Ránézek a kutyára, hegyes orra és fülei vannak, a bundája szürkéskék, fehér és barna foltokkal. „Ugyan, mit is várt?” – mondom magamban. Minek vett ausztrál pásztorkutyát?” Miközben megnyugtatom, hogy a kutya szempontjából ez a viselkedés abszolút értelmes, elmagyarázom, miért is viselkedik így a kutya. Az ügyfél erre közli, hogy egész életében ausztrál juhászkutyái voltak, és ez az első, aki így viselkedik. „Eddig szerencsés voltál!” – mondom szintén magamban, hiszen azok a kutyák nyilván kivételes ausztrál juhászkutyák voltak….  Aztán egy másik ügyfelem arról panaszkodik, hogy nagy termetű, kockafejű, aranysárga kutyája morogva védelmezi az ételét, pedig eddig egyetlen másik labradoruk sem viselkedett így. Nyilván, ez a labrador kivétel, hiszen mindenki tudja, hogy a labradorok imádják az embereket.

A Szerzőről

Janis Bradley, MA

Filozófia és angol szakon diplomázott, majd egyetemi tanárként dolgozott. Az akadémiai pályát elhagyva minden figyelmét az ember és kutya közti kapcsolat tanulmányozásának szentelte. A National Canine Research Council tagja, több, mint 400 hivatásos tréner részére tartott már képzést. Számos tudományos cikk társszerzője, a Dogs Bite, But Balloons and Slippers are More Dangerous (A kutyák harapnak, de a lufik és a papucsok veszélyesebbek) c. könyv szerzője, amely egy átfogó kutatás, és a kutyaharapások gyakoriságát, okát és az erre vonatkozó kutatás módszertanát ismerteti. Mentett agaraival Kaliforniában él. 

De mi van, ha tévedek? 

Sokan úgy képzelik, hogy minden kutyafajta egyfajta saját, előre programozott viselkedési készlettel érkezik, és ezt nagyon nehéz még következetes neveléssel is módosítani. Úgy képzeljük, hogy ezek a tulajdonságok még azokban a keverékkutyákban is benne vannak, akik külsőre hasonlítanak az adott fajtára. Ezeket az előítéleteket még a kutyákkal foglalkozó szakemberek is dédelgetik, hiszen köztudomásúak, egyfajta általános bölcsességként tanuljuk meg őket. Természetesen a tapasztalataink is csak megerősítenek minket – ami egyébként nem meglepő, mivel a legújabb tudományos viselkedési és idegrendszerrel kapcsolatos kutatások szerint az emberi agy kiválogatja azokat az információkat, amelyek a már meglévő elképzeléseinket támogatják, míg az ellentmondásokat kiszűri. Ráadásul újabb és újabb kutatások támasztják alá a kutyák viselkedésének genetikai összefüggéseit. Egy új tanulmány azonosította azokat a géneket, amelyeknek köszönhetően a vizslák és pointerek jelzik a vadat, a terelőkutyák pedig terelnek.

Akkor miért is ne fajta alapján válasszunk magunk mellé kölyökkutyát? Olyan egyszerű lenne, nem? Ha szeretnénk egy tökéletes családi kutyát, aki jólnevelt, fáradhatatlanul türelmes a gyermekeinkkel, mindig visszahozza a labdát, de ha arról van szó, a csempészárut is kiszagolja, csak kiválasztjuk a megfelelő fajtát és kész. Természetesen pusztán a fajta alapján eldönthetjük, hogy melyik kutya veszélyes és melyik nem. Egyszerűbb így törvényt alkotni, mint ténylegesen eldönteni, hogy az adott kutya, aki közeledik felénk, vajon jó vagy rossz szándékkal teszi.

Talán mégsem ilyen egyszerű?

Először is, ott van a „Milyen kutya?” című kérdés. Az Amerikai Egyesült Államokban élő 77,5 millió kutya legalább fele keverék. Gyakran az állatmentők és a menhelyeken dolgozók is fajta vagy valamilyen fajtára való hasonlóság alapján kategorizálnak kutyákat: „labrador szerű”, „német juhász-keverék”, stb. Amikor DNS elemzéssel megvizsgálták ezeket a kutyákat, mindössze négyből egy esetben mutattak ki „számottevő” egyezést. Az esetek töredékében volt csak „túlnyomó” az egyezés, tehát a ránézésre valamilyen fajtába besorolt kutyák génjei és az adott fajta génjei ritkán mutattak egyezést, teljes egyezést pedig szinte soha. Ez az eredmény persze nem lepi meg azokat, akik jártasak a kutyák genetikájában és a tenyésztésben. Scott és Fuller sokat idézett 1960-as tanulmánya szerint, amelyben a kutyák fejlődését és a fajták jellemzőit vizsgálták, ha például egy cocker spánielt és egy basenjit kereszteznek, az utódok külleme gyakran egyik szülőre sem emlékeztet.

Még ha genetikai vizsgálattal felderítjük egy keverék kutya felmenőit, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy milyen öröklődő viselkedési vagy betegségre való hajlamokat hordoz. Bármely keverék kutya szülei a fajtatiszta kutyák viszonylag zárt állományából került ki, éppen ezért, a fajtatiszta kutyákra jellemző beltenyésztés és genetikai halmozódás az esetükben nem megfigyelhető. Minél nagyobb a genetikai sokszínűség, annál kevésbé megfigyelhetők bizonyos genetikailag öröklődő tendenciák. A fajtatiszta állományok beltenyésztése következtében lecsökken az állományon belül a genetikai változatosság, egyre több egyed fog egyre kevesebb genetikailag változatos tulajdonsággal rendelkezni. Egységesebbek lesznek a tulajdonságok – azok is, amelyekre tenyésztünk, és azok is, amelyekre nem. Tehát egy küllemi tulajdonságra tenyésztett állományon belül nem csak az egységes külső megjelenés, de egyes viselkedési és egészségi problémák is ugyanúgy előfordulnak.

Egy elzártan élő svédországi farkasfalka tanulmányozása során a kutatók arra jöttek rá, hogy a terméketlenséget okozó, nagyon súlyos beltenyészet hatásai is visszafordíthatók mindössze egy „kívülről jött” egyed bevezetésével. Éppen ezért, ha az előbb említett cocker spániel – basenji párosítást nézzük, hogyan is várhatnánk, hogy az új egyed spániel vagy basenji tulajdonságokat mutasson? Rendben. De mi van azokkal a fajtatiszta spánielekkel, basenjikkel és labradorokkal, akiket arra tenyésztettek, hogy egységes tulajdonságokat hozzanak? Elvárhatjuk, hogy az elvárásaink szerint fognak viselkedni?

Igen és nem.

Talán tanulságos lehet, ha megosztom az én halványszürke agaram, Annie történetét, aki éppen a kanapén fekszik egy kupac takaróva burkolózva, miközben ezt a cikket írom. Egyenesen a tenyésztőtől érkezett a fajtamentéshez, és teljesen egyértelmű volt, hogy miért nem volt képes a versenyzői karrierre. Amikor Henry, a másik mentett agaram (aki elég sikeres versenyzői karriert futott be ahhoz, hogy életben maradjon négy éves korában bekövetkezett nyugdíjazásáig), meglát egy mókust az ablakban vagy megiramodik egy nyúl után a parkban, Annie csak mélázva felpillant, majd visszatér a szaglászáshoz. Pedig minden egyes felmenője, generációkon keresztül motivált hajtó volt, hiszen másképp nem kerültek volna be a tenyésztésbe. A versenyagarakat két tulajdonság alapján tenyésztik: a kicsi szőrös dolgok kergetésére való hajlandóság és a villámgyors kivitelezés képessége miatt. A versenyipar bennfentesei szerint az így kitenyésztett kutyák mindössze 70-80%-a lesz végül alkalmas a versenyzésre. A tulajdonság előfordulásának 75%-os aránya magasnak hangzik, de azért nem tennénk rá nagyobb összeget a rulettasztalnál. Ez a tulajdonság ráadásul elég elterjedt a fajon belül, talán az egyik leggyakoribb ragadozói viselkedésformák közül (vadászat, cserkelés, hajtás, ölés, marás és evés), melyeket a híres farkasokkal foglalkozó etológus, David Mech írt le. Tehát a legtöbb kutya amúgy is végzi ezt a cselekvést. Ha ennél sokkal összetettebb tulajdonságokat nézünk, amelyek a vadonban egyáltalán nem részei a kutyafélék viselkedésének, sőt, kifejezetten ezek ellenében lettek tenyésztve, mint például más kutyák ellen küzdeni és nem reagálni a másik kutya testbeszédére, akkor ennek a viselkedésnek a tenyésztés során történő öröklésére méginkább lecsökkennek az esélyeink. Ez magyarázza, hogy a kutyaviadalokra „tenyésztett” kutyák közül mentett kutyák közül miért képesek sokan családi kanapékutyaként beilleszkedni az emberi társadalomba.

A tenyésztési folyamat során bizonyos tulajdonságok előfordulásának gyakoriságát megbízhatóan növelni nem egyszerű feladat, és a versenyagár például egyike azon kevés fajtának, ahol egyáltalán ez még cél. A XIX. század végén a tenyésztési nyilvántartások beszüntetésével a tenyésztésnél a kiválasztási kritérium szinte kizárólag a küllem lett. Néhány esetben találhatunk a temperamentumra vonatkozó elvárásokat, de ezeket a ringben valójában nem értékelik, hiszen – ahogy Ray Coppinger biológus fogalmaz – ott az egyetlen elvárt viselkedés az állás és néha a felvezető melletti futás. A legtöbb fajtatiszta kutya ebből a tenyésztési rendszerből kerül ki.

Szóval napjainkban, ha valaki rajongásig szeret egy fajtát vagy éppen fél egy másiktól, gyakorlatilag azt állítja, hogy ezek a kutyák nem olyanok, mint a többi kutyafajta képviselői. Pedig éppenséggel, de.

Bujdosó-Szalay Adél
(Kutyabarát.hu)
Forrás: Breeds and Behavior – How Closely Are They Linked; Szerző: Janis Bradley MA, The Bark
Képek: flickr

The post Kutyafajták és viselkedés appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
DNS teszttel azonosítják be, hogy ki nem szedi fel a kutyagumit https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/82473/dns_teszttel_azonositjak_be_hogy_ki_nem_szedi_fel_a_kutyagumit/ Sun, 05 May 2019 20:27:15 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=82473

The post DNS teszttel azonosítják be, hogy ki nem szedi fel a kutyagumit appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

A beküldött mintát összevetik egy adatbázissal, a labor vezetője szerint 10 mintából 6 esetben a kutya szerepel az adatbázisban és be tudják azonosítani a tulajdonost. Na de milyen adatbázis és ki finanszírozza ezt az egész rendszert?

A BBC rövid riportja Annapolis városban (Maryland) járt utána egy ilyen rendszer működésének. Ebben a városban a vezetés időt és pénzt szán arra, hogy kiderítsék, kik azok a gazdik a kutyás közösségben, akik nem szedik fel kutyájuk után a piszkot.  Egy lakóparkhoz tartozó kutyafuttatót a DNS teszt előtt úgy ellenőrzött az üzemeltető, hogy ha érkezett egy bejelentés ottfelejtett kutyakakiról, akkor a biztonsági kamera felvételeit nézték vissza, hogy annak segítségével találják meg a bűnöst. Ez azonban sok időt, energiát igényelt és kevés eredménnyel járt.

A DNS teszt bevezetése óta minden kutyától, aki a lakóparkban lakik, DNS mintát vesznek, mely csak egy kis nyálmintát jelent, tehát a kutyának semmilyen tortúrával nem jár. Ennek a költsége 40 USD, amit a tulajdonosnak kell fizetni. Ez a minta aztán bekerül annak a labornak az adatbázisába, ahová a mintákat küldik.  Amikor találnak egy elhagyott kutyagumit, a gondnok mintát vesz belőle egy speciális mintavételi eszközzel, ezt beküldik a laborba. A mintavétel költsége 20 USD, melyet szintén a megállapított bűnös fizet.

A Tenessee-ben működő labor naponta legalább 100 mintát kap az ország minden pontjáról, ahol bevezették a rendszert. A labor vezetője viccesen meg is jegyezte, hogy a postásuk valószínűleg utálja őket,  hiszen naponta csak és kizárólag kutya kaki mintákat visz nekik.

A DNS teszt költsége 65 USD és hamar el is készül az eredmény. Ezt aztán összevetik az adatbázissal és a találat alapján már be is azonosították, hogy ki volt a figyelmetlen, vagy hanyag tulajdonos. Annak az esélye, hogy a teszt téves eredményt hozzon 1:250 000 000 000 000 000 000, tehát mondhatjuk, hogy szinte nulla.

Az adott lakópark kutyafuttatójában pár hónap alatt szinte teljesen megszűnt a probléma, a figyelmeztetések kiküldése után mindenki sokkal jobban odafigyelt arra, hogy tisztán tartsa a futtatót és egy percre se tévessze szem elől a kutyáját, nehogy figyelmetlenségből történjen baleset.

A kutya kakira specializálódott DNS labor már 7 éve működik és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Több,  mint 300 000 kutya van  az adatbázisukban és ez a szám egyre csak nő.  Azonban  még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy az USA-ban jelenleg nagyjából 90 millió kutya él.

A rendszer tehát tökéletesen működik, egyetlen nagy hátránya, hogy csak zárt lakóközösségekben van értelme mintát szedni és adatbázist létrehozni, így a közterületek problémájára sajnos nem nyújt megoldást.

 

 

Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: bbc.com

The post DNS teszttel azonosítják be, hogy ki nem szedi fel a kutyagumit appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>