Ha máshonnan, nem a középiskolai memoriterek közül biztosan mindenkinek feldereng Drégely várának emléke:

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…” – írta Arany János, aki egyébként a Szondi emlékbizottság alapító tagja volt. Tinódi Lantos Sebestyénhez és Kölcseyhez hasonlóan ő is tisztelettel adózott Drégely várkapitánya, Szondi György emlékének, aki 1552-ben mindössze maréknyi védőjével haláláig védte az erősséget a 10 – 12 000 fős török csapatok ellen.

Arany verséből viszonylag teljes képet kaphatunk a csata történetéről, Szondi hősiességéről és két apródja – más források szerint két saját fia – továbbá a vár sorsának alakulásáról:

„És pattog a bomba, és röpked a gránát;

Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.”

A Felvidék felé törő török csapatok elfoglalták az utolsó útjukban álló erősséget, és állomáshelyet építettek ki, ahol lovas csapataiknak pihenőt, muníciót biztosítottak. Mivel Drégely várának jelentős hadászati szerepe az ostrom előtt sem volt, csak a Nógrádi vár lerombolása után került át ide a védelem, ezért a török elvonulása után is folyamatosan romlott az állapota. A XVIII. századra a tartószerkezetek szinte mind leomlottak, az egykori vár jórészt elpusztult.

A vár feltárására a szovjet hadsereg kivonulásáig kellett várni – az ő jelenlétükről tanúskodnak a várban látható betonmaradványok. 1989-től azonban folyamatosak a rekonstrukciós törekvések, és az elmúlt években megkezdődött a vár felújítása is.

Drégelyvár azonban romjaiban is lenyűgöző! Sőt, talán így még kézzelfoghatóbbá válik a tragédiája. A 444 méter magasan, zöldellő hegyek között emelkedő várromról minden irányban impozáns kilátást élvezhetünk, és amíg mi gyönyörködünk, a kutyák is kiélvezhetik a romokra mászást vagy a fák árnyékában hűsölhetnek.

Megközelítés

Drégely vára körülbelül egyforma távolságra fekszik Drégelypalánk és Nagyoroszi településektől. Kizárólag gyalogosan közelíthető meg, eleinte lankás, majd a csúcshoz közeledve meredek emelkedőn kell felkapaszkodnunk. A Börzsönyi Kéktúra és a Szondi Emlékút is érinti, de ha egy napos látogatást tervezünk a környéken, akkor a  Nagyorosziból induló zöld sáv jelzést érdemes választani. A vasút szerelmesei pedig hazánk egyik leghangulatosabb vasúti szárnyvonalán, a Vácról Balassagyarmatig, Diósjenő és Drégelypalánk érintésével közlekedő járattal érhetik el. Drégelyvár megállónál kell leszállni, és onnan felgyalogolni a várhegyre.

A vár ingyenesen, kutyával is látogatható. Ha már erre jártok, Drégelypalánkon megtekinthetitek a Szondi emlékszarkofágot, illetve Melocco Miklós szobrát, amely a drégelyi csatának állít emléket. Ha Hont felé indultok a 2-es főúton, akkor pedig az 1896-ban ültetett Szondi hársfasor felé érdemes kitérőt tenni, amely az egykori – a szovjet hadsereg katonái által megbecstelenített, majd lerombolt – Szondi kápolna emlékhelyét láthatjátok.

Szerző és képek: Szalay Adél / @tatyiandme – tatyiandme.blog.hu

Forrás: http://www.dregelyvara.hu/; https://kepmas.hu/arany-hosok-a-poggyaszban-7-dregely-varanak-legendai; https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A9gely_v%C3%A1ra; http://dregelypalank.hu/dregelypalank/latnivalok/termeszeti-ertekek/#fasor

Videó: Drégelypalánk hivatalos YouTube csatornája – https://www.youtube.com/watch?v=2Gd_mIaAcZQ