A Börzsöny talán legnépszerűbb kirándulóhelye a kisvasúttal is megközelíthető Királyrét, Szokolya szomszédságában. Mi is gyakran járunk ide, ha egy rövid sétára, kirándulásra támad kedvünk, hiszen számos hosszabb-rövidebb túraútvonal indul innen. A négy patak találkozásánál található Királyrét autóval és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. A parkoló mellett, az elágazásban remek büfé és helyi élelmiszereket értékesítő üzlet nyílt, ahol a kutyásokat is örömmel látják.

Az ideérkező turista választhat, hogy hosszabb túrára indul a Magas-Börzsönybe, vagy rövidebb sétával térképezi fel a környéket. Eddigi tapasztalataink alapján egyik sem fog csalódást okozni. Sétáljatok el a Hiúz-ház felé, és a patakvölgyben élvezzétek az erdő illatát, a csodás őszi színeket. Vagy kalandozzatok a tanösvény irányába, ahol a ködbe burkolózó tó kísérteties látványában lesz részetek.

Vagy, ahogy mi is tettük legutóbb, keressétek fel a Börzsöny legújabb kilátóját, a nemrég átadott Várhegy-kilátót!

A kereszteződésből induló piros háromszög, illetve a kisvasút végállomásánál kezdődő sárga és zöld háromszög jelzéseken is elérhető a kilátó épülete, ezek közül a zöld/sárga végig erdei ösvény, bár talán egy kicsit meredekebb, mint a piros. Összességében egy kellemes, körülbelül 20-30 perces sétára számítsatok, amíg eléritek a nagyrészt fenyőfából épült, húsz méter magas kilátót.

Három emeletet kell megmászni ahhoz, hogy elénk táruljon a Börzsöny egészét elénk táró panoráma. Izgalmas játék a csúcsok azonosítása! Mi is jót nosztalgiáztunk, ahogy felidéztük az eddigi túráinkat, mikor, melyik csúcsot másztuk meg. Tiszta időben a Börzsöny csúcsain kívül a Karancs és a Szlovák Paradicsom domborulatait is kivehetjük.

További információ: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél / tatyiandme.blog.hu

Visszatérés a Csarna-völgybe

Az egyik kedvenc kutyás kirándulóhelyünkre, a Kemence mellett található Csarna-völgybe látogattunk el ismét. Miért kedvenc? Egyrészt azért, mert a patak által kivájt völgyben mindig csörgedezik a víz, ezért még nagy melegben sem kell állandóan megállni, hogy megitassuk a kutyákat. Aztán itt van a kalandos ösvény, a fakultatívan választható számú – de minimum három – patakátkelés, a vadregényes környezet és az egykori kisvasút kitekert-kifordult sínjei.

Régen a Börzsönyben kitermelt fa szállítására építették meg a keskeny-nyomtávú vasútvonalat, amelyet 1994-ben a megáradt patak – igen, az a patak, amelyen kényelmesen átugrálunk – elmosott. Voltak kezdeményezések az újjáépítésre, de időközben olyan különleges élőhely alakult ki itt, amelyet kár lenne az építkezéssel háborgatni, így a kisvasút vonalát Kemence és a Fekete-völgy Panzió között újítják csak fel. Addig is marad nekünk a poszt-apokaliptikus hangulat és az érintetlen patakvölgy.

Völgyön át, hegyre fel

A Fekete-völgy Panziótól a Börzsönyi Kéktúra kék sáv jelzését követve ereszkedjünk alá tehát a völgybe, és a jelzést követve, vagy legalábbis nagyjából a völgyben maradva körülbelül két kilométeres sétával és érkezünk a Hamuházhoz. Az egykor használt csille és a kis ház melletti padokon pihenjünk egy kicsit, mielőtt belevágnánk a Salgóvár felé tartó emelkedőnek. A combos kaptató megéri a fáradságot, hiszen innentől a gerincen haladunk tovább, követve a piros sáv jelzést.

Utunk során sorra gyönyörködhetünk a szebbnél szebb kilátásban, gyönyörű sziklaalakzatokban és ha szerencsénk van, meghallhatjuk a Börzsönyben élő szarvasbikák bőgését is.

Szarvasbőgés

A szarvasbőgés a gímszarvasok párzási időszakának jellegzetessége. Ilyenkor az akár 200 kilogrammos hímek öblös, bőgő hangot hallatnak, ezzel tudatják, hogy ők az urak a háznál, azaz a saját háremükben. Egy bika háremébe akár húsz tehén is tartozhat, akiket a bika szerencsés esetben mind megtermékenyít. Természetesen, ehhez a fiatal, agilis bikáknak is van egy-két szava, az ő bőgésük kihívás. Sokszor már a bőgés maga is elég, hogy eldöntse az versenyt, de előfordul, hogy a bikák ölre – pontosabban: agancsra – mennek.

A gímszarvasok párzási időszakában zeng az erdő, a mély bőgést az agancsok csattogása töri meg. Bár nem láthatjuk, szinte a szemünk elé képzelhetjük az eseményeket.

A gerincen végighaladva akkor sem fogunk unatkozni, ha éppen nem szeptemberben járunk itt. A magaslatokról érdemes összevetni a panorámát, beazonosítani a Börzsöny kalderájának csúcsait. Érdekes megfigyelni, hogy bizonyos szögből csalóka a látkép, és a valójában magasabb csúcsok alacsonyabbnak tűnhetnek.

A csipkés gerincen lassan ereszkedünk lefelé, hogy végül egy könnyed ereszkedéssel váratlanul ismét a Csarna-völgy bejáratánál találjuk magunkat.

Fontos információk:

Fontos: Az erdőben tartsd pórázon kutyádat, az ő biztonsága érdekében is. Ne hagyj magad után szemetet, beleértve a kutyakakit is, mivel megzavarhatja a vadállatokat. Mielőtt útnak indulnál, nézz utána az aktuális erdőlátogatási korlátozásnak, vadászati rendnek.

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél / tatyiandme.blog.hu

Ha máshonnan, nem a középiskolai memoriterek közül biztosan mindenkinek feldereng Drégely várának emléke:

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…” – írta Arany János, aki egyébként a Szondi emlékbizottság alapító tagja volt. Tinódi Lantos Sebestyénhez és Kölcseyhez hasonlóan ő is tisztelettel adózott Drégely várkapitánya, Szondi György emlékének, aki 1552-ben mindössze maréknyi védőjével haláláig védte az erősséget a 10 – 12 000 fős török csapatok ellen.

Arany verséből viszonylag teljes képet kaphatunk a csata történetéről, Szondi hősiességéről és két apródja – más források szerint két saját fia – továbbá a vár sorsának alakulásáról:

„És pattog a bomba, és röpked a gránát;

Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.”

A Felvidék felé törő török csapatok elfoglalták az utolsó útjukban álló erősséget, és állomáshelyet építettek ki, ahol lovas csapataiknak pihenőt, muníciót biztosítottak. Mivel Drégely várának jelentős hadászati szerepe az ostrom előtt sem volt, csak a Nógrádi vár lerombolása után került át ide a védelem, ezért a török elvonulása után is folyamatosan romlott az állapota. A XVIII. századra a tartószerkezetek szinte mind leomlottak, az egykori vár jórészt elpusztult.

A vár feltárására a szovjet hadsereg kivonulásáig kellett várni – az ő jelenlétükről tanúskodnak a várban látható betonmaradványok. 1989-től azonban folyamatosak a rekonstrukciós törekvések, és az elmúlt években megkezdődött a vár felújítása is.

Drégelyvár azonban romjaiban is lenyűgöző! Sőt, talán így még kézzelfoghatóbbá válik a tragédiája. A 444 méter magasan, zöldellő hegyek között emelkedő várromról minden irányban impozáns kilátást élvezhetünk, és amíg mi gyönyörködünk, a kutyák is kiélvezhetik a romokra mászást vagy a fák árnyékában hűsölhetnek.

Megközelítés

Drégely vára körülbelül egyforma távolságra fekszik Drégelypalánk és Nagyoroszi településektől. Kizárólag gyalogosan közelíthető meg, eleinte lankás, majd a csúcshoz közeledve meredek emelkedőn kell felkapaszkodnunk. A Börzsönyi Kéktúra és a Szondi Emlékút is érinti, de ha egy napos látogatást tervezünk a környéken, akkor a  Nagyorosziból induló zöld sáv jelzést érdemes választani. A vasút szerelmesei pedig hazánk egyik leghangulatosabb vasúti szárnyvonalán, a Vácról Balassagyarmatig, Diósjenő és Drégelypalánk érintésével közlekedő járattal érhetik el. Drégelyvár megállónál kell leszállni, és onnan felgyalogolni a várhegyre.

A vár ingyenesen, kutyával is látogatható. Ha már erre jártok, Drégelypalánkon megtekinthetitek a Szondi emlékszarkofágot, illetve Melocco Miklós szobrát, amely a drégelyi csatának állít emléket. Ha Hont felé indultok a 2-es főúton, akkor pedig az 1896-ban ültetett Szondi hársfasor felé érdemes kitérőt tenni, amely az egykori – a szovjet hadsereg katonái által megbecstelenített, majd lerombolt – Szondi kápolna emlékhelyét láthatjátok.

Szerző és képek: Szalay Adél / @tatyiandme – tatyiandme.blog.hu

Forrás: http://www.dregelyvara.hu/; https://kepmas.hu/arany-hosok-a-poggyaszban-7-dregely-varanak-legendai; https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A9gely_v%C3%A1ra; http://dregelypalank.hu/dregelypalank/latnivalok/termeszeti-ertekek/#fasor

Videó: Drégelypalánk hivatalos YouTube csatornája – https://www.youtube.com/watch?v=2Gd_mIaAcZQ