A kék bálnák, a Föld legnagyobb élőlényei. Bár a bálnavadászat miatt egykor veszélyesen közel álltak a kihaláshoz, a védelmi intézkedések és a természetvédelmi erőfeszítések visszahozták őket a szakadék széléről. Ma már egyre gyakrabban láthatjuk ezeket a csodálatos teremtményeket természetes élőhelyükön tobzódni a dél-kaliforniai bálnafigyelő túrák során, a természetkedvelők nagy örömére.

Összehangolt erőfeszítések eredménye

A Washingtoni Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a kékbálna-populáció ma már a bálnavadászat előtti számának 97%-át teszi ki. Ez pedig egyértelműen az 1970-es évek óta összehangolt globális természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhető. Ezek a változások, különösen a csendes-óceáni vizekben, nemcsak a kék bálnák, hanem a púpos bálnák és az északi elefántfókák számára is bíztató.

Jennie Dean, a Csendes-óceáni Akvárium oktatási és természetvédelmi alelnöke szerint ennek a fellendülésnek a kulcsa a bálnák megmentésére irányuló többirányú intézkedés volt. Ez magában foglalta a halászati szabályok felülvizsgálatát is, hogy megakadályozzák a bálnák halászati eszközökbe gabalyodását. A hajózási útvonalak módosítását, hogy csökkentsék a nagy hajók és a bálnák közötti halálos ütközéseket. Becslések szerint csak az ütközések évente akár 18 bálna életét is követelték.

Optimalizálták a hajózási útvonalakat

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal és az Egyesült Államok Parti Őrsége aktívan együttműködik a hajózási útvonalak optimalizálásában. Különösen a nagy bálnasűrűségű területeken. Számos hajózási társaság is beleegyezett abba, hogy csökkenti hajóinak sebességét a kaliforniai kikötőkbe való be- és kilépéskor, ami nagyban hozzájárult a tengeri óriások biztonságához.

A pozitív fejlemények ellenére a kék bálnák továbbra is veszélyeztetettek. A jelenlegi becslések szerint Dél-Kaliforniában 1900-2200 kék bálna él, világszerte pedig 10 000-25 000 kék bálna. Ez jelentős fellendülés, de még mindig messze van a 250 000 bálnára becsült globális csúcsértéktől. A kutatók hangsúlyozták a kollektív fellépés döntő szerepét ebben a természetvédelmi sikertörténetben. Az emberi tevékenységek és a tengeri védelem közötti egyensúly a fenntartható együttélés szempontjából kritikus fontosságú.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

A hivatal szerint a leölési folyamatok sértik az ország állatvédelmi törvényét.  Az akár 20 méteres hosszúságot is meghaladó, leginkább hatalmas méretükről ismert uszonyos bálnákra 2006 óta vadásznak kereskedelmi céllal. Az ország 1986-ban ugyan belépett a bálnavadászati moratóriumba, de Norvégiával és japánnal együtt továbbra is engedélyezik bizonyos kvótákban a bálnák kereskedelmi célú vadászatát

Felfüggesztik a vadászatot

A tilalmat Svandis Svavarsdottir, Izland élelmiszerügyi, mezőgazdasági és halászati minisztere jelentette be.   Amíg a hatóságok és az bálnavadászati engedéllyel rendelkező halászok nem tudják biztosítani a jóléti követelmények teljesítését, addig tilos lesz Izlandon ez a tevékenység. A döntés alátámasztja Izland elkötelezettségét a tengeri élővilág és óceánjaink általános egészségének megőrzése iránt.

Svavarsdottir a szakértőkkel és a bálnavadászati engedélyek birtokosaival is egyeztetni fog, hogy a jövőben miként tudják elképzelni a folyamatot és a tilalom feloldását. Ez a párbeszéd fontos lépés a fenntarthatóbb vadászat felé, és rávilágít a kereskedelmi gyakorlat és az állatok jóléte közötti alapvető egyensúlyra. A bálnák vadászatának ideiglenes leállítása augusztus 31-ig tart. Ez idő alatt kell megújítani a bálnavadászatra vonatkozó jelenlegi gyakorlatot.

A bálnavadászat borzalmairól ITT és ITT is írtunk korábban.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) által 1982-ben elfogadott és 1986-ban bevezetett globális moratórium állatvédelmi számos szervezet hosszú, kitartó és küzdelmes munkájának volt köszönhető.

A bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezményt (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását mai napig az IWC felügyeli. A moratórium megtiltotta a tengeri emlősök kereskedelmi célú vadászatát, csupán egy kisszámú kvótát engedélyezett. Ezt a kvótát a tradicionálisan bálnavadászatból élő őslakosok és tudományos célú kutatások számára tartották fent. Az ICRW minden idők egyik legnagyobb természetvédelmi és állatvédelmi intézkedése volt.

Több százezer bálna menekült meg

Hatályba lépése óta több százezer bálna menekült meg a szigonylövéstől, és közvetve számos faj és populációcsoport kihalását is megakadályozta. A bálnák szaporodásának szempontjából létfontosságú, hogy időt nyertek a populációk helyreállítására. Kereskedelmi célú bálnavadászatot ma már csak Izland és Norvégia folytat, valamint Japán, aki kilépett a moratóriumból. A vadászat beszüntetése azonban nem oldotta meg teljesen a bálnák helyzetét. Az éghajlatváltozás, a vonóhálós halászat, a tengeri hulladékok, a hajóbalesetek és a szennyezések továbbra is súlyos veszélyt jelentenek. sürgős és példátlan veszélyeket jelentenek.

Így kezdődött – bálnavadászat a 19. században

Az 1840-es években a világ tengerein mintegy 900 hajó vadászott bálnákra, ebből 735 volt amerikai. A 19. században a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legjelentősebb iparága volt. A legeredményesebb évet 1853-ban zárták a hajósok, amikor összesen 8000 bálnát ejtettek el. Ebből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi bálnaolajat és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értékben. Ez ma közel 370 millió dollárnak felelne meg.

Számos terméket állítottak elő a bálnákból

A bálnákat alapvetően a bálnaolaj miatt vadászták, az állatokból kinyert zsírt nagy réz üstökben főzték meg, legtöbbször már a hajón. Az így kinyert olajat világításra használták, először csak otthon és a munkahelyeken, majd a közvilágításban. Az olajat kenőanyagként is bevált fegyverekbe, órákba, varrógépekbe. Az olajnál még értékesebbnek bizonyult a koponyában lévő cetvelő. Ez lett a gazdag emberek egyik státusszimbóluma, ugyanis szag és füst nélkül égett. Állítólag Benjamin Franklin is cetvelős gyertyát használt olvasáshoz

Az állatok szájában található szilát (sűrű, kefeszerűen álló szálak), mellyel a planktonokat és apróbb élőlényeket szűrik ki a vízből, a ruhaiparban hasznosították. Fűzők és szoknyák merevítése készült belőlük és az apróbb, állkapcson található bálnacsontokból.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: humanesociety, mult-kor.hu

Sok országhoz hasonlóan a koronavírus járvány miatt Japán gazdasága is visszaesett. A bálnavadászatot a világjárvány mellett azonban a kereslet csökkenése is sújtja. A kormány közel 40 millió dollárt költött a hanyatló iparág támogatására.  Az iparág annyira kétségbeesetten próbálja eladni a bálnahúst, hogy elkezdték állateledelekben használni és hatalmas árengedményeket adnak a vásárlóknak.

Egyetlen bálnavadász cég maradt

Japán korábban tagja volt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak (IWC), amely megtiltotta, hogy kereskedelmi céllal bálnákat öljenek. Egy kiskapu azonban nyitva maradt, kisszámú vadászati kvótát továbbra is engedélyeztek a tradicionálisan bálnavadászatból élő őslakosoknak és tudományos célú kutatásokra.  Norvégia és Izland egyáltalán nem fogadta el ezt a moratóriumot, Japán pedig a tudományos kutatási kvótákkal kezdett el trükközni. Miután ez kiderült, ki is léptek az IWC-ből, azóta újra folytatják a bálnák kereskedelmi célú vadászatát.

Csökkenő kereslet, növekvő húskészlet

Az egyetlen megmaradt bálnavadász cégnek egyáltalán nem megy jól az üzlet. Elemzések szerint sokkal kevesebb bálnát fognak ki, mégis egyre nőnek a húskészletek. A felesleges húst pedig állateledelekben, kisállat csemegékben és táplálékkiegészítőkben használják fel. Az elmúlt két évben 40 százalékkal csökkent az ország készlete, mégsem tudják eladni.

A kutyák bálnahússal etetése nem tradíció

Az Animal Liberator nevű japán civil szervezet több mint 60 olyan terméket fedezett fel, amelyeket macskák és kutyák számára forgalmaznak. Ezek között vannak állateledelek, rágcsák, szárított húsok. Japán többek között azzal indokolta a kereskedelmi célú bálnavadászat újraindítását, hogy ez a hagyományaik része. Az állatvédők azonban felhívták rá a figyelmet, hogy a kutyák és macskák bálnahússal való etetése egyáltalán nem hagyomány. A bálnák vadászata semmilyen körülmények között nem indokolt, hiszen óriási kárt okoz az óceánok ökoszisztémájában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet töltenek be.

Reménykedésre ad okot, hogy a bálnavadászati iparág állami támogatása és finanszírozása a kormány tájékoztatása szerint hamarosan meg fog szűnni. A csökkenő kereslet miatt a bálnavadászati cég bizonyára nem fog tudni talpon maradni támogatás nélkül.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Animal Welfare Institute

Izland hivatalosan is bejelentette, hogy beszünteti bálnavadászati tevékenységét legkésőbb 2024-ig. Ekkor fognak lejárni ugyanis a jelenlegi kvóták, ezután pedig már nem fognak kiadni több bálnavadászati engedélyt. Izland halászati és mezőgazdasági minisztere elismerte, hogy a bálnavadászat nem volt az ország számára gazdaságilag jelentős az elmúlt években. Az utolsó nagy bálnát 2021-ben fogták ki. Az országban nagyon alacsony a kereslet a bálnahúsra, a legnagyobb vásárlójuk Japán, de ott is folyamatosan csökken a bálnahús fogyasztása.

Bálnavadászati moratórium

A bálnavadászat 1986-ig szabályozatlanul folyt a nemzetközi vizeken, amikor is a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság életbe léptette a bálnavadászati moratóriumot.  Azonban Japán, Norvégia és Izland is tovább folytatta a tevékenységet, különböző kiskapukat kihasználva. Japán pedig 2018-ban ki is lépett a bizottságból.  A bálnavadászati moratórium különböző kiskapukkal (tudományos kutatási cél) és bizonyos kvóták bevezetésével ugyan, de a mai napig engedélyezi a bálnavadászatot. Izland döntése azt a jövőt vizionálja, hogy a szabályozásnál erősebb lesz a fogyasztási szokások megváltozása és szépen lassan talán minden ország felhagy a bálnák gyilkolásával.

Általános bojkott

Ezzel párhuzamosan az állatvédők és civilek hangja és befolyása is egyre erősebb. Izland például megtapasztalt már egy bojkottot, amit az amerikai Whole Foods kiskereskedelmi lánc vezetett be minden izlandi termékkel szemben, mert az ország bálnavadászatot folytatott.  A Whale and Dolphin Conservation (WDC) nonprofit szervezet szerint Izland az 1986-os embargó óta több mint 1700 bálnát vadászott le, csak  2006 és 2018 között 852 közönséges barázdásbálnát (fin whale) öltek meg.  Ezek a fajok pedig szerepelnek a veszélyeztetett fajok vörös listáján.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: focusingonwildlife

2017 óta összesen négyszer észleltek bálnákat Spanyolország észak-nyugati területén az Atlanti-óceán partjának közelében. A legfrissebb észlelés augusztus 10-én történt, melyről a Bottlenose Dolphin Research Institute (BDRI) számolt be közösségi oldalán.

„Szeretnénk mindenkivel megosztani a jó hírt a bolygó legnagyobb állatfajának jelenlétéről a spanyol vizeken. A kék bálnak óceánjaink védelmének szimbólumai.”

A legnagyobb állatok

A kék bálnák a valaha ismert legnagyobb állatok a Földön. Hosszuk eléri a 30 métert, testtömegük pedig a 170 tonnát. A kék bálna egészen a 20. század elejéig gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengeriben. Mindaddig, amíg az ember ipari mértékben el nem kezdte vadászni és mészárolni őket. Egy évszázad alatt az intenzív vadászat a kihalás szélére sodorta a fajt. 1996-ban egy nemzetközi összefogásnak köszönhetően olyan védelmi intézkedések bevezetésére került sor, mely korlátozza a bálnavadászatot, de az egyezmény alól a mai napig találnak kibúvót és kiskapukat a bálnavadászattal foglalkozó államok egy része.

Spanyolország sem volt kivétel

Az ország vizein is ipari mennyiségben vadászták a bálnákat, egészen addig, amíg el nem fogadták a kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó globális moratóriumot, amikor is betiltották a tevékenységet az országban. A 70-es években azonban, a tiltás előtt, a kék bálnák egész generációja tűnt el a vizekből. Úgy tűnik, a túlélők leszármazottjai most visszatértek a spanyol vizekre is.

A visszatérésnek más oka is lehet

Egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás nagyban befolyásolja a bálnák élőhelyét is.  Arra is fény derült az elmúlt évek kutatási során, hogy a bálnák nem csak az éghajlati változásokra reagálnak, hanem emlékeik alapján vándorolnak. A múlt tapasztalatai megmaradnak a faj kollektív emlékezetében és ez készteti őket arra, hogy visszatérjenek olyan vizekre, ahol korábban tömegesen éltek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: ecowatch

Az egykor tömegesen szaporodó és nagy számban jelen lévő hatalmas kék bálnák mára a kihalás szélén álló fajok között szerepelnek, egyedszámuk kritikusra csökkent az elmúlt évtizedekben. Most azonban egy kis reménysugár mutatkozik arra, hogy talán megmenekülnek a kihalás elől. Kutatók meglepően nagy számban találtak ugyanis kék bálnákat a Déli-Georgiai sziget körül.

A kutatók már lemondtak róluk

A bálnák megfigyelésére indult expedíció kutatói elsősorban nem kék bálnákat kerestek mégis 23 nap alatt 58 példányt számoltak meg útjuk során, mely óriási meglepetés volt Jennifer Jackson biológus csapatának.  Céljuk az Atlanti-óceán déli részén élő egyéb bálna populációk feltérképezése volt, így teljesen váratlanul érte őket, hogy útjuk során ilyen számban észlelték a kék bálnákat. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a kék bálnák a kihalás széléről visszatértek Dél-Georgiába.

Mi lehet a visszatérés oka?

A kutatók egyetlen magyarázatként azt találták, hogy az 1980-as években ezen a területen is betiltották a bálnák kereskedelmi célú vadászatát. Az állatok szaporodása és egy populáció megerősödése sok időbe telik, valószínűleg a tiltást követően a kék bálnák esetében ez mostanra datálódott. Az 1990-es években az óceán déli részén csak alig több mint 2000 kék bálna élt, azóta ez a szám nagyon lassan, de folyamatosan emelkedik. A visszatérés azt is jelenti, hogy megfelelően tudnak táplálkozni, ami pedig az egészséges ökoszisztéma jele.  Az okok között az is szerepel, hogy Dél-Georgia kormánya szigorú és hatékony intézkedéseket vezetett be a bálnák védelmében, mind a halászati tevékenység korlátozását tekintve, mind pedig a partok védelmét erősítve.

Sok mindenre keresik a választ a tudósok

A kutatók abban reménykednek, hogy ez a lokális populáció növekedés a kék bálnák számának általános növekedését jelenti a világ más óceánjaiban is. Azonban jelenleg még nagyon sok mindent nem tudnak erről a különleges állatfajról. Azt sem tudják pontosan, hogy mekkora a jelenlegi egyedszám, hiszen a nyílt óceánon, ahol semmilyen halászati és turisztikai tevékenység nem folyik, nehéz észlelni és megfigyelni őket. A kutatók azonban úgy gondolják, nagyon valószínű, hogy a bálnák száma máshol is növekedésnek indult. A bálnavadászaton kívül azonban más tényezők is fenyegetik a bálnákat. A szélsőséges időjárási körülmények, az áramlatok változása, a hajók szennyezése mind-mind érzékenyen érintheti a szaporodásukat és életben maradásukat. A kutatók szerint még túl korai lenne találgatni, mi lesz a kék bálnákkal az elkövetkező évtizedekben. Azonban önmagában a számok már azt mutatják, hogy igenis hatással vannak az állatvédelmi és környezetvédelmi intézkedések egy-egy faj életére, növekedésére és sorsára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: livekindley.co

Állatvédelmi szervezetek évek óta erőteljesen emelik fel hangjukat a bálnavadászattal szemben és rengeteg olyan intézkedést értek már el, mely globálisan csökkentette a bálnavadászati tevékenységet. 1986-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) életbe léptetett egy moratóriumot, mely a kereskedelmi vadászatot szigorította.

Nyitva hagyott azonban olyan kiskapukat, melyet egyes országok kihasználva mai napig tömegesen gyilkolják a bálnákat. Tudományos kutatás keretei között ugyanis megengedett a vadászat és Japán, Norvégia és Izland maximálisan ki is használja ezt a lehetőséget. Attól függetlenül, hogy a levadászott állatok húsa általában az élelmiszeripar valamely területén végzi, semmit nem lép az IWC. A moratórium bevezetése óta csak Japánban több mint 8000 bálnát öltek meg tudományos kutatásra hivatkozva.  A bálnavadászattal kapcsolatban azonban több sokkoló tényt is tudnia kell mindenkinek.

Az elmúlt 83 év alatt évente 16 000 bálnát vadásztak le és öltek meg a világon.

A bálnavadászat több évszázada létezik már, de a bálnahús iránti kereslet növekedésével párhuzamosan a múlt század elején csúcsosodott ki. 1904 és 1987 között egyes becslések szerint a bálnavadászok csak az Antarktisz területén összesen 1 339 232 bálnát gyilkoltak meg. Ez azt jelenti, hogy évente 16 000 bálnát vadásznak le kereskedelmi céllal.

40 év vadászati tiltás után sem állt helyre a populáció

Az Antarktiszon  1964-ben tiltották be a bálnavadászatot, de a kék bálnák száma továbbra is kritikusan alacsony. Az eredeti 200 000 példányhoz képest ma nagyjából 2000 kék bálna él a régióban. Ez pontosan megmutatja, hogy a vadászati tevékenységnek milyen hosszú távú, olykor visszafordíthatatlan következményei vannak az óceán ökoszisztémájára.

Több mint 25 000 bálnát öltek meg a kereskedelmi moratórium bevezetése óta, mindezt legálisan, tudományos kutatás céljából.

Hiába vezették be 1986-ban a kereskedelmi célú bálnavadászati moratóriumot, tudományos kutatás néven tulajdonképpen egyes országok ugyanúgy  folytatják vadászati tevékenységüket, mint azelőtt. Ameddig ugyanis kereslet van a bálnahúsra, addig meg fogják találni a módját annak, hogy beszerezzék és értékesítsék azt.

Bár tudományos kutatásnak jelentik, semmilyen publikáció nem jelenik meg évek óta a bálnákról

Azt gondolnánk, hogy a tudományos kutatásokra is szigorú szabályozás vonatkozik és komoly feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy bármilyen állatot megölhessenek állítólagos kutatók, állítólagos kutatás miatt. Ez valószínűleg azonban nincs így, ugyanis az elmúlt 25 évben egyetlen jelentős kutatási eredmény vagy publikációs sem jelent meg a japánok részéről, akik előszeretettel folytatnak „tudományos kutatást” bálnákra vadászva.

Az üzleti érdek erősebb az állatvédelemnél

A szomorú igazság az, hogy hiába fejezik ki szervezetek, sőt országok is a bálnavadászattal kapcsolatos aggályaikat és hiába vezetnek be kereskedelmi moratóriumot, a vadászatot megrendelő kereskedők számára ez kőkemény üzlet és semmi más. A pénz diktál, az üzleti érdek pedig sokkal erősebb az állatvédelem hangjainál.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.org

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb kutatása szerint nemcsak állatvédelmi okokból kellene sokkal nagyobb figyelmet szentelni a bálnapopulációkra, hanem azért is, mert kiemelkedő szerepük lehet a globális felmelegedés mértékének csökkentésében. Jelentésük szerint a szén-dioxid feldolgozásában és a szén megkötésében egy bálna több ezer fával ér fel. A bálnák ugyanis  elképesztő mennyiségű, akár 33 tonna szenet is képesek megkötni szervezetükben életük során, egy fa „csak” nagyjából 20-22 kilogrammot évente. Az IMF tehát a bálnapopulációk számának visszaállításában és fokozott védelmükben látja az egyik lehetséges megoldást a levegőbe jutó szén-dioxid semlegesítésére.

A bálnák szerepe pótolhatatlan

Az ipari méretű vadászat miatt a bálnapopulációk száma évszázadok óta csökken, mely nagy mértékben hozzájárulhatott a globális felmelegedéshez, hiszen számuk drasztikus csökkenésével nagy mértékben csökkent az általuk feldolgozott szén-dioxid mennyisége is.

Számításaik szerint ha a bálnák száma a mostani 1,3 millióról visszaállna a drasztikus csökkenés előtti 4-5 millióra, az nagyjából olyan hatással lenne a környezetre, mintha 2 milliárd kifejlett, érett fával lenne több a földön.

A jelentés egyértelműen kijelenti, hogy a bálnák szerepe pótolhatatlan az éghajlatváltozás enyhítésében, így védelmüket globális stratégiai célként kell kezelni. Véleményük szerint ezt a törekvést a párizsi klímaegyezménybe is iktatni kell, és az egyezményt aláíró 190 országnak is kiemelten kell foglalkoznia a bálnák védelmével.

Ez a törekvés azonban számos gazdasági és politikai érdekbe ütközik így a populációk növelése, a bálnavadászatok betiltása jelentős és nagyon széles összefogást, koordinációt igényelne. Az első lépés megszületett, az IMF jelentése egyértelmű tényekkel alátámasztott iránymutatást ad változtatásra.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: imf.org

Cover foto: pixabay

A moratórium sajnos olyan kiskapukat hagyott a bálnavadászattal foglalkozó országoknak, melyek lehetővé teszik, hogy tudományos kutatások érdekében, bizonyos kvótákkal ugyan, de továbbra is vadászhatják ezeket a monumentális állatokat. Az ilyen vadászatból származó hús és bálnazsír nagy része is az élelmiszeriparban köt ki végül. Egyedül Japán több mint 8000 bálnát vadászott le tudományos kutatási céllal.

Aki már látott egy bálnavadászatról fotót vagy videó felvételt, annak általában elég, hogy felemelje hangját ellene, de legalábbis ellenezze a véres, brutális mészárlást. Egy-egy ilyen sokkoló felvételen kívül azonban csupán a számok és adatok is sokkolóak és talán nem is gondolnánk, hogy ilyen mértékű problémával állunk szemben.

Íme 4 olyan tény, mely bizonyára téged is arra fog sarkallni, hogy ha teheted, tegyél valamit a bálnavadászat ellen.

1. A moratórium bevezetése előtt 83 éven keresztül évente átlag 16 000 bálnát gyilkoltak meg. A bálnavadászat a századfordulóig ugyan létezett, de nem volt számottevő a pusztítása. Az 1900-as évektől viszont olyan gyorsan nőtt a kereslet, hogy becslések szerint 1904-től 1987-ig csak az Antarktisz területén összesen 1 339 232 bálnát öltek meg kereskedelmi céllal, ez évente átlag 16 000 bálnát jelent.

2. A kék bálnák száma az Antarktiszon még 40 évvel a vadászat betiltása után is kritikusan alacsony. A kék bálnák száma eredetileg 20 000 volt, a mai becslések szerint ez mára mindössze 2000-re csökkent, ami azt mutatja, hogy 40 év sem volt elég arra, hogy a populáció újra magához térjen. Világszerte a kék bálnák száma 220 000 –ről 3000-re csökkent, ami pontosan mutatja, hogy a vadászatnak milyen hosszú távú, káros és visszafordíthatatlan hatása van az óceáni ökoszisztémára.

3. 1986 óta összesen több, mint 25 000 bálnát öltek meg tudományos kutatási céllal. Ami annak a kiskapunak a kijátszását jelenti, melyet a moratórium meghagyott a kereskedelmi célú bálnavadászattal foglakozó országoknak.

4. Soha, semmilyen tudományos folyóiratban nem publikáltak bálnavadászatból származó kutatási munkát és eredményt. Nem azért, mert ezek a folyóiratok ellenzik a bálnavadászatot, hanem azért, mert nem létezik ilyen. Tehát van egy szabályozás, mely engedélyezi ezeknek az állatoknak a meggyilkolását, hogy segítsék a tudományt, de még soha, senki nem közölt ezzel kapcsolatos kézzel fogható eredményt több, mint 25 év alatt. A valódi kutatást a címkézés, fényképes azonosítás, DNS profilozás segítené, mely tökéletes megfigyelést tesz lehetővé gyilkolás helyett.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com

Fotó: @flickr