Antarktisz - Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová https://kutyabarat.hu/cimke/antarktisz/ Kutyás és kutyabarát szállások, éttermek, kávézók, munkahelyek, üzletek és kutyás cikkek, rendezvények, programok. Minden, ami kutya és kutyabarát hely. Thu, 09 Jun 2022 13:36:41 +0000 hu hourly 1 Először találtak mikroműanyagot a frissen lehullott antarktiszi hóban https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/116088/eloszor_talaltak_mikromuanyagot_a_frissen_lehullott_antarktiszi_hoban/ Thu, 09 Jun 2022 13:36:41 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=116088

The post Először találtak mikroműanyagot a frissen lehullott antarktiszi hóban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Először találtak mikroműanyagokat az Antarktiszon frissen lehullott hóban. Ez felgyorsíthatja a hó és a jég olvadását, valamint veszélyeztetheti a kontinens egyedülálló ökoszisztémájának egyensúlyát. Korábban is találtak az antarktiszi jégben és a felszíni vízben mikroműanyagot, de ez az első alkalom, hogy a frissen esett hóban is kimutatták őket – állítják a kutatók. A Canterbury Egyetem PhD-hallgatója, Alex Aves által végzett és Dr. Laura Revell által felügyelt kutatást a The Cryosphere című tudományos folyóiratban tették közzé.

A világ legtávolabbi pontjai is szennyezettek

A kutatók által gyűjtött 19 minta mindegyikében találtak mikroműanyag szennyezést. Ez pedig arra szomorú tényre mutat rá, hogy már a világ legtávolabbi régióiban is jelen van a műanyagszennyezés. A Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig. A most gyűjtött mintákban literenként átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét találtak, ami magasabb, mint a korábban a környező Ross-tengerből és az antarktiszi tengeri jégből jelentett tengeri koncentrációk.

A mikroműanyag, vagy más néven mikroplasztik az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat jelenti. Ezek az apró darabkák a műanyagok bomlási folyamata során keletkeznek a műanyagok szerkezetének szétesésével, melyet első sorban az ultraviola sugarak okoznak, a napsugárzáson keresztül. (Wikipédia)

A leggyakoribb szennyezést a PET okozza

13 különböző műanyagtípust találtak, a leggyakoribb a PET (Polietilén-tereftalát) műanyag. Ezt használják leggyakrabban üdítős palackokhoz (PET palack).  A légköri modellezés alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a kis műanyag részecskék a levegőben utaznak több ezer kilométert. Azonban az is előfordulhat, hogy az Antarktiszon megforduló emberek és az általuk otthagyott tárgyak maradványai kerülnek a légkörbe, majd a frissen leesett hóra. A mintavételi helyek közeléből származó korábbi fotókon ugyanis felfedeztek néhány jelölő, útbaigazító zászlót. Ezeknek a színe pedig megegyezett a leggyakrabban előforduló színű mikroműanyagokkal, melyet azon a területen találtak.

Éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.” (masfelfok.hu)

Elnyelik a sugárzást

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a légkörben lévő mikroműanyagok elnyelhetik a Föld által kibocsátott sugárzást, ezáltal pedig hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A jeges felszíneken lévő sötét mikroműanyagok elnyelhetik a napfényt, és helyi felmelegedéshez vezethetnek. A műanyagok az állatok és a növények számára is mérgezőek lehetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian, Wikipedia, Másfélfok

The post Először találtak mikroműanyagot a frissen lehullott antarktiszi hóban appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Egyre több a virágzó növény az Antarktiszon https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/114174/egyre_tobb_a_viragzo_noveny_az_antarktiszon/ Wed, 16 Feb 2022 11:49:05 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=114174

The post Egyre több a virágzó növény az Antarktiszon appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

A két őshonos virágos növény elterjedése a tudósok szerint egyértelműen a törékeny sarki ökoszisztéma gyorsuló változását bizonyítja.  A Signy-szigeten dolgozó kutatók szerint a növények 2009 óta nagyobb mértékben terjednek, mint az előző 50 évben együttvéve. Ez pedig egybeesik a hőmérséklet gyors növekedésével és a medvefókák egyedszámának csökkenésével.

Tízszeres a növekedés

Az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis) populációit 1960 óta tanulmányozzák a szigeten élő tudósok. A kutatás megállapította, hogy a sédbúza 2009 és 2018 között ötször gyorsabban terjedt, mint 1960 és 2009 között. A szegfű esetében a növekedés csaknem tízszeres volt ebben az időszakban. Az elmúlt évtizedben a nyári felmelegedés  0,02 Celsius fokról 0,27-ra nőtt, annak ellenére, hogy 2012-ben erős lehűlést regisztráltak. Bár a tudósok számítottak arra, hogy ezeknek a növényeknek a terjedése felgyorsul, de ez az ütem még őket is meglepte.

Két fő okot találtak a jelenségre

A tanulmány szerint a változás elsődleges mozgatórugója az egyre melegebb nyári levegő. Másodlagos ok, hogy kevesebb medvefóka van a szigeten. Az ő szerepük az lenne, hogy letapossák a növényeket.  Pontosan nem tudják, hogy miért csökken a fókák száma, de valószínűleg a táplálék hiánya és a tengeri viszonyok változása áll a háttérben. A felmelegedési tendenciák várhatóan folytatódnak, és az elkövetkező évtizedekben egyre több jégmentes terület jön majd létre az Antarktiszon. A tudósok úgy vélik, hogy a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra. A  jövőbeli felmelegedés tehát jelentős változásokat fog kiváltani a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban.

Zöldülő Antarktisz

Az Antartkisz zöldülése egy összetett folyamatot indít el, mely a szárazföldi ökoszisztéma minden összetevőjére hatással lesz. Az őshonos növények alkalmazkodtak a nagyon rövid tenyészidőszakhoz, és képesek fotoszintetizálni havas körülmények között, akár 0 fok alatt is. Ennek ellenére nem fognak tudni versenyezni más, nem őshonos növényekkel. A felmelegedés nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amelyek túlszárnyalhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan károkhoz vezethetnek.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

The post Egyre több a virágzó növény az Antarktiszon appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Antarktiszi élőhelyétől 3000 kilométerre találtak egy pingvint https://kutyabarat.hu/allatvedelem/112565/antarktiszi_elohelyetol_3000_kilometerre_talaltak_egy_pingvint/ Mon, 15 Nov 2021 11:56:15 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=112565

The post Antarktiszi élőhelyétől 3000 kilométerre találtak egy pingvint appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Új-Zélandon, otthonától 3000 kilométerre találtak egy Adélie-pingvint, akit a környéken lakók fedeztek fel. Az elveszett pingvin már nevet is kapott, és hamar híre ment a közösségben. Pingu-t először egy helyi lakos pillantotta meg ,és első ránézésre azt hitte, egy plüssjátékot lát.

Harry Singh éppen feleségével sétált munka után a Christchurch közelében lévő Birdings Flat tengerpartján, amikor megpillantották a pingvint.  A kis pingvin egy órán át nem mozdult, és nagyon kimerültnek tűnt.

A pingvinszakértő még sohasem látott ilyet

A férfi és felesége értesítették a pingvinmentőket, mert aggasztotta őket, hogy a madár nem indul el a víz felé. Ez pedig azt jelenti, hogy könnyen parti ragadozó madarak áldozatává válhat. A madár végül  egy Thomas Stracke nevű szakértőhöz került, aki tíz éve foglalkozik pingvinrehabilitációval. A szakértő megdöbbent, amikor megállapította, hogy a pingvin a kizárólag az Antartkiszi-félszigeten élő Adélie faj képviselője.

Az Adélie-pingvin

Az Adélie-pingvin közepes méretű madár, a magassága nagyjából 50-70 cm, testsúlya pedig 3,6-6 kilogramm között mozog.  Ő az a pingvin, akit a legtöbb ember ismer, tipikus pingvin megjelenése van. Feje és háta fekete, hasa fehér, lába pedig narancssárga.  Rövid csőre van, melynek tövét toll borítja. Szeme körül fehér gyűrűk vannak, farka pedig a többi pingvinéhez képest hosszabb, ezért úgy tűnik, mintha szmokingjuk lenne.

Egyelőre nincs ok aggodalomra

Bár a Pingut vizsgáló szakértő még nem találkozott ilyen esettel, már korábban is találtak Adélie-pingvint Új-Zélandon. Igaz csak két alkalommal, 1993-ban és 1962-ben. Aggályos lenne, ha ez többször fordulna elő, mert ez azt jelenté, hogy valami megváltozott az óceánban, amiről a kutatók egyelőre nem tudnak.

A kis eltévedt pingvint alaposan megvizsgálták. Kiderült, hogy alultáplált és vízhiányos, ezért infúzióval kezdték táplálni. Miután magához tért és megerősödött, egy biztonságos tengerparti szakaszon engedték útjára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Wikipedia, MTI

The post Antarktiszi élőhelyétől 3000 kilométerre találtak egy pingvint appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Leszakadt a világ legnagyobb jéghegye az Antarktiszról https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/109475/leszakadt_a_vilag_legnagyobb_jeghegye_az_antarktiszrol/ Tue, 25 May 2021 17:25:40 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=109475

The post Leszakadt a világ legnagyobb jéghegye az Antarktiszról appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Az A-76 néven ismert jéghegy mozgását először egy brit kutatóintézet észlelte május 13-án. Másnap már műhold képeinek segítségével az USA  megerősítette, hogy a jéghegy levált az Antarktiszról.

Az A-76 összesen 4320 négyzetkilométer területű, 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles. Egy kicsivel nagyobb, mint a spanyolországi Mallorca szigete. A hegy jelenleg az Antarktisz északnyugati részén, a Weddel-tengerben van. Ugyancsak itt sodródik az a A-32A nevű jéghegy is, mely eddig a legnagyobb levált jégtömbnek számított a maga 3880 négyzetkilométeres területével.

Normálisnak tekinthető

A NASA szerint nem feltétlenül jelent problémát vagy gondot egy ilyen óriási jégtömb leválása éghajlati szempontból. Az ilyen történések a jéghegy természetes mozgását, ciklusát jelentik. Ameddig a jégtakaró teljes egyensúlyban van, addig a nagy jégtömb leválások normálisnak tekinthetők. A Colorado Egyetem kutatója, Ted Scambos szintén hasonlóan nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek az esetről. Véleménye szerint sem a klímaváltozás okozta az A-76 leválását, azonban ez nem azt jelenti, hogy nem volt meglepő az esemény. Évek óta figyelik a kutatók ezeket a hegyeket, melyek minden előjel nélkül, váratlanul mozdulnak meg, válnak le, vagy éppen omolnak össze.

A műhold felvétel itt látható:

The post Leszakadt a világ legnagyobb jéghegye az Antarktiszról appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
A kék bálnák valószínűleg megmenekültek a kihalástól a vadászati szabályozásnak köszönhetően https://kutyabarat.hu/allatvedelem/105894/a_kek_balnak_valoszinuleg_megmenekultek_a_kihalastol_a_vadaszati_szabalyozasnak_koszonhetoen/ Mon, 14 Dec 2020 14:54:09 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=105894

The post A kék bálnák valószínűleg megmenekültek a kihalástól a vadászati szabályozásnak köszönhetően appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Az egykor tömegesen szaporodó és nagy számban jelen lévő hatalmas kék bálnák mára a kihalás szélén álló fajok között szerepelnek, egyedszámuk kritikusra csökkent az elmúlt évtizedekben. Most azonban egy kis reménysugár mutatkozik arra, hogy talán megmenekülnek a kihalás elől. Kutatók meglepően nagy számban találtak ugyanis kék bálnákat a Déli-Georgiai sziget körül.

A kutatók már lemondtak róluk

A bálnák megfigyelésére indult expedíció kutatói elsősorban nem kék bálnákat kerestek mégis 23 nap alatt 58 példányt számoltak meg útjuk során, mely óriási meglepetés volt Jennifer Jackson biológus csapatának.  Céljuk az Atlanti-óceán déli részén élő egyéb bálna populációk feltérképezése volt, így teljesen váratlanul érte őket, hogy útjuk során ilyen számban észlelték a kék bálnákat. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a kék bálnák a kihalás széléről visszatértek Dél-Georgiába.

Mi lehet a visszatérés oka?

A kutatók egyetlen magyarázatként azt találták, hogy az 1980-as években ezen a területen is betiltották a bálnák kereskedelmi célú vadászatát. Az állatok szaporodása és egy populáció megerősödése sok időbe telik, valószínűleg a tiltást követően a kék bálnák esetében ez mostanra datálódott. Az 1990-es években az óceán déli részén csak alig több mint 2000 kék bálna élt, azóta ez a szám nagyon lassan, de folyamatosan emelkedik. A visszatérés azt is jelenti, hogy megfelelően tudnak táplálkozni, ami pedig az egészséges ökoszisztéma jele.  Az okok között az is szerepel, hogy Dél-Georgia kormánya szigorú és hatékony intézkedéseket vezetett be a bálnák védelmében, mind a halászati tevékenység korlátozását tekintve, mind pedig a partok védelmét erősítve.

Sok mindenre keresik a választ a tudósok

A kutatók abban reménykednek, hogy ez a lokális populáció növekedés a kék bálnák számának általános növekedését jelenti a világ más óceánjaiban is. Azonban jelenleg még nagyon sok mindent nem tudnak erről a különleges állatfajról. Azt sem tudják pontosan, hogy mekkora a jelenlegi egyedszám, hiszen a nyílt óceánon, ahol semmilyen halászati és turisztikai tevékenység nem folyik, nehéz észlelni és megfigyelni őket. A kutatók azonban úgy gondolják, nagyon valószínű, hogy a bálnák száma máshol is növekedésnek indult. A bálnavadászaton kívül azonban más tényezők is fenyegetik a bálnákat. A szélsőséges időjárási körülmények, az áramlatok változása, a hajók szennyezése mind-mind érzékenyen érintheti a szaporodásukat és életben maradásukat. A kutatók szerint még túl korai lenne találgatni, mi lesz a kék bálnákkal az elkövetkező évtizedekben. Azonban önmagában a számok már azt mutatják, hogy igenis hatással vannak az állatvédelmi és környezetvédelmi intézkedések egy-egy faj életére, növekedésére és sorsára.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: livekindley.co

The post A kék bálnák valószínűleg megmenekültek a kihalástól a vadászati szabályozásnak köszönhetően appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
Zátonyra futhat a világ legnagyobb jéghegye, pingvinek ezrei vannak veszélyben https://kutyabarat.hu/allatvedelem/104837/zatonyra_futhat_a_vilag_legnagyobb_jeghegye_pingvinek_ezrei_vannak_veszelyben/ Fri, 06 Nov 2020 10:59:41 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=104837

The post Zátonyra futhat a világ legnagyobb jéghegye, pingvinek ezrei vannak veszélyben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

A világ legnagyobb jéghegye 2017-ben szakadt le az Antarktiszról. Három évet töltött a tengeren, most pedig elkezdett közelíteni Dél-Georgia szigete felé, ahol valószínűleg zátonyra fog futni. Az itt élő fókák és pingvinek számára ez óriási veszélyt jelent, mert a jéghegy el fogja zárni őket a nyílt víztől, vagyis a legfontosabb táplálékszerzési helyüktől.  Ez leginkább a keltetés és fiókák nevelésének időszakában veszélyes, mert ha túl nagy kerülővel, túl messzire kell menniük élelemért, nem biztos, hogy időben visszatérnek.

Történt már hasonló eset

A jéghegy körülbelül 500 km-re van a szigettől és nagyjából ugyanilyen méretű is. Műholdas felvételek szerint pontosan a sziget felé tart az áramlatoknak köszönhetően.  Az Antarktiszról  leszakadó jéghegyek útja általában ugyanez,  csak a mozgási sebességük változik attól függően, hogy milyen mélyen nyúlnak a vízvonal alá. Az A68 esetében ez csak pár száz méter, így haladási sebessége viszonylag gyors.  Amennyiben valóban zátonyra fut, úgy akár 10 évig is ott maradhat egy helyben, a  szigethez csapódva. Volt már ilyenre példa, 2004-ben Dél-Georgia partjainál futott zátonyra egy jéghegy, sajnos az ott élő pingvinek és fókák nagyon megsínylették a becsapódást, a fent leírt okok miatt. Nem sokkal a zátonyra futás után nagy számban találtak elhullott fókakölyköket és pingvineket.

Sok mindenre hatással lehet

A fókák és pingvinek életén túl sok minden mással is számolni kell egy ilyen zátonyra futás után.  Károsodhat az óceán fenekén található ökoszisztéma, de a hajózás is elakadhat és a halászatot is megzavarhatja. Egyelőre azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a jéghegy valóban a szigetnek fog ütközni, vagy egy áramlatnak köszönhetően elkerüli azt.  Ha mégis az óceánban marad, az segítheti a planktonok szaporodását, mely kiváló hatással van az éghajlatváltozás lassítására.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Ecowatch

The post Zátonyra futhat a világ legnagyobb jéghegye, pingvinek ezrei vannak veszélyben appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>
A Déli-sark háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része https://kutyabarat.hu/allatvedelem/102312/a_deli_sark_haromszor_olyan_gyorsan_melegszik_mint_a_vilag_tobbi_resze/ Fri, 10 Jul 2020 06:16:37 +0000 https://kutyabarat.hu/?p=102312

The post A Déli-sark háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>

Az éghajlat kutatók eddig úgy gondolták, hogy az Antarktisz nem túl érzékeny a felmelegedésre, legalábbis nem jobban, mint a világ többi tája. A Déli-sark azonban a jelenlegi állás és a legfrissebb kutatási eredmények szerint a világ leggyorsabban melegedő része lett. Háromszor olyan gyorsan megy végbe a felmelegedési folyamat, mint a világ bármely más táján.

Összeadódnak a hatások

A tudósok egyetértenek abban, hogy ennek a tendenciának az oka összetett. Az emberi tevékenységnek köszönhető klímaváltozás és a trópusokon zajló természetes éghajlati változás összeadódik és együtt ez olyan erőteljes hatást gyakorol az Antarktisz klímájára, hogy sokkal nagyobb ütemben melegszik, mint a világ többi része. A Déli-sark területén elhelyezett meteorológiai állomások adatainak elemzése azt mutatja, hogy 1989 és 2018 között 1,8 ℃-kal emelkedett a hőmérséklet és ez a tendencia a 2000-es évek eleje óta növekszik. Ugyanebben az időszakban a felmelegedés viszont Nyugat-Antarktiszon hirtelen megállt, és az Antarktiszi-félsziget elkezdett lehűlni. 

Két szélsőség

Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a hőmérsékleti tendenciák erőteljes regionális eltérései részben az Antarktisz alakjának tudhatók be. Különleges formája kelet felé és nyugat felé is nyúlik, más-más formában. Ez két, egymástól teljesen eltérő időjárási mintát vált ki, amelyek különböző éghajlati hatásokkal járnak. A Kelet-Antarktisz körüli egyenletesebb, nyugati szelek viszonylag stabil helyi éghajlatot eredményeznek, miközben a Csendes-óceán déli szélességén gyakori heves viharok meleg, nedves levegőt szállítanak az Antarktisz nyugati részeire. 

A gyors felmelegedéshez tehát a természetes klímafolyamatok is hozzájárulnak, de az emberi tevékenység nélkül ez a folyamat bizonyára lassabb lenne.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian

 

The post A Déli-sark háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

]]>