Saját KB bal
Saját KB jobb

4 sokkoló tény a bálnavadászatról

A bálnavadászat egy olyan brutális és véres üzlet, mely 1986-ig szinte teljesen szabályozatlanul folyt és óriási károkat okozott a bálnapopulációkban. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 33 évvel ezelőtt életbe léptette a bálnavadászati moratóriumot, Norvégia, Japán és Izland továbbra is folytatja a vadászatot, Japán pedig 2018 végén bejelentette, hogy kilép a bizottságból, így az eddig rá vonatkozó korlátozások alól is.

A moratórium sajnos olyan kiskapukat hagyott a bálnavadászattal foglalkozó országoknak, melyek lehetővé teszik, hogy tudományos kutatások érdekében, bizonyos kvótákkal ugyan, de továbbra is vadászhatják ezeket a monumentális állatokat. Az ilyen vadászatból származó hús és bálnazsír nagy része is az élelmiszeriparban köt ki végül. Egyedül Japán több mint 8000 bálnát vadászott le tudományos kutatási céllal.

Aki már látott egy bálnavadászatról fotót vagy videó felvételt, annak általában elég, hogy felemelje hangját ellene, de legalábbis ellenezze a véres, brutális mészárlást. Egy-egy ilyen sokkoló felvételen kívül azonban csupán a számok és adatok is sokkolóak és talán nem is gondolnánk, hogy ilyen mértékű problémával állunk szemben.

Íme 4 olyan tény, mely bizonyára téged is arra fog sarkallni, hogy ha teheted, tegyél valamit a bálnavadászat ellen.

1. A moratórium bevezetése előtt 83 éven keresztül évente átlag 16 000 bálnát gyilkoltak meg. A bálnavadászat a századfordulóig ugyan létezett, de nem volt számottevő a pusztítása. Az 1900-as évektől viszont olyan gyorsan nőtt a kereslet, hogy becslések szerint 1904-től 1987-ig csak az Antarktisz területén összesen 1 339 232 bálnát öltek meg kereskedelmi céllal, ez évente átlag 16 000 bálnát jelent.

2. A kék bálnák száma az Antarktiszon még 40 évvel a vadászat betiltása után is kritikusan alacsony. A kék bálnák száma eredetileg 20 000 volt, a mai becslések szerint ez mára mindössze 2000-re csökkent, ami azt mutatja, hogy 40 év sem volt elég arra, hogy a populáció újra magához térjen. Világszerte a kék bálnák száma 220 000 –ről 3000-re csökkent, ami pontosan mutatja, hogy a vadászatnak milyen hosszú távú, káros és visszafordíthatatlan hatása van az óceáni ökoszisztémára.

3. 1986 óta összesen több, mint 25 000 bálnát öltek meg tudományos kutatási céllal. Ami annak a kiskapunak a kijátszását jelenti, melyet a moratórium meghagyott a kereskedelmi célú bálnavadászattal foglakozó országoknak.

4. Soha, semmilyen tudományos folyóiratban nem publikáltak bálnavadászatból származó kutatási munkát és eredményt. Nem azért, mert ezek a folyóiratok ellenzik a bálnavadászatot, hanem azért, mert nem létezik ilyen. Tehát van egy szabályozás, mely engedélyezi ezeknek az állatoknak a meggyilkolását, hogy segítsék a tudományt, de még soha, senki nem közölt ezzel kapcsolatos kézzel fogható eredményt több, mint 25 év alatt. A valódi kutatást a címkézés, fényképes azonosítás, DNS profilozás segítené, mely tökéletes megfigyelést tesz lehetővé gyilkolás helyett.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: onegreenplanet.com

Fotó: @flickr

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...

Weboldalunk a felhasználói élmény növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Tovább olvasok