Csillogó szemek, fekete sors

Csillogó szemek, barátságos tekintet – a közepesen nagytermetű, szép megjelenésű kutya azonban már évek óta az egyik menhely lakója. Nem kell senkinek. Nem azért, mert valami komoly gond van vele, nem agresszív, nem bánt senkit, csak épp egy hatalmas hátránnyal született: fekete színű.

A fekete kutyát több helyen kísérteties lénynek tartják, például a Brit-szigetek hagyományaiban is. Gyakran ördöginek vélik, a gonosszal azonosítják, félnek tőle. Ezt a kulturális beidegződést erősíti néhány film vagy könyv is, gondoljunk csak például Sir Arthur Conan Doyle A sátán kutyája című művére, melyben a Baskerville családot egy hatalmas fekete kutya tartja rettegésben, mely a családi hagyomány szerint végzett ősükkel, Hugoval, és a lényt gyanúsítják Sir Charles Baskerville meggyilkolásával is. Észrevehető az is, hogy a filmekben a gonosztevőknek általában nagy, fekete kutyájuk van, ami vad és veszélyes. De nem csak a kutyák, a fekete macskák sem tűnnek fel túl jó fényben: még a rajzfilmekben is megfigyelhető, hogy a rettegett boszorkányoknak fekete macskája van.

– Amikor úgy érkezik hozzánk valaki, hogy a leendő háziállatot még nem nézte ki magának a neten, és tőlünk kér tanácsot, kit válasszon, próbáljuk a figyelmébe ajánlani a fekete védenceinket is. De valahogy átsiklik rajtuk az emberek tekintete – mondja Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány munkatársa, majd hozzáteszi: gyakran érkeznek hozzájuk fotósok, riporterek, akik szintén kerülik a fekete állatokat, a legtöbb esetben külön elmondják, bármilyen kutya jó, de ne legyen fekete.

– Tény, hogy a fekete állatokat nehezebb fotózni, mert a szemük beleolvad a bundájukba, amitől a tekintetük nem látszik, az pedig nagyon fontos – mondja Kiss Tamara fényképész. Vannak persze módszerek, trükkök, melyek segíthetnek. – Nagyobb az esélye, hogy jó kép készül, ha a kutya ül, és felfelé néz, így talán fény jut a szeméhez és máris látszik a lényeg. Érdemes világos háttér előtt fényképezni a sötétebb színű állatokat, ez persze műteremben könnyebb, mint a szabadban. Azonban ott is lehet derítő lapot használni, és nem is kell ezreket fizetni érte: elég egy kartonlapra ragasztani egy nagyobb darab alufóliát, amit előtte meggyűrtünk. Ez visszaveri a fényt és sikerül a sötétséget eltüntetni a kutyus szeméről – tanácsolja a szakember.

Nem csak itthon vannak tele a menhelyek fekete kutyákkal, az állatok többek közt az Egyesült Államokban sem kelendőek. Stanley Coren, a British Columbia Egyetem pszichológia professzora kísérlettel is igazolta az úgynevezett fekete kutya szindróma létét. A szakember 60 személyt kért meg, hogy részt vegyen kutatásában, eredményeit pedig a Psychology Today szaklapban publikálta. Azt vizsgálta, a különböző kutyák milyen érzéseket csalnak elő az emberekből. Kiválasztott három labrador retrievert, egy feketét, egy sötét barnát és egy sárgát, ugyanazon háttér előtt lefényképezte az állatok fejét, majd egy egész alakos kép is készült róluk. A hat kép mellé még választott néhány beagle-t, collie-t, dalmatát, angol cocker spánielt, ausztrál juhászkutyát, valamint corgikat ábrázoló fotót, majd ezeket véletlenszerű sorrendben megmutatta a főleg diákokból és egyetemi dolgozókból álló csoportnak, akiknek értékelniük kellett azokat. Pontozniuk kellett a képeket a szerint, melyik kutyának tetszik leginkább a külseje, mennyire tűnik az eb barátságosnak, illetve agresszívnak és hogy melyik lenne szerintük a legalkalmasabb családi kutyának.


A kapott értékek alátámasztották a menhelyen dolgozók beszámolóit. A fekete kutyákat a legtöbben kevésbé barátságosnak, kevésbé jó megjelenésűnek írták le, és úgy vélték, kevésbé engedelmesek, jók, mint barna vagy sárga társaik. Ráadásul agresszívebbnek és félelmetesebbnek tartották, mint a többit. Ugyanakkor a barna és a sárga kutyák megítélése közt nincs akkora különbség, azokat szinte egyformán imádnivalónak és szelídnek látták az önkéntesek.

Stanley Coren úgy véli ugyanakkor, hogy a fekete kutyák helyzete sem reménytelen, csak a menhelyen dolgozóknak és állatvédőknek jobban oda kell rájuk figyelni. A professzor részt vett egyszer egy örökbefogadó napon, és az aucklandi menhely dolgozói nagyon aggódtak egy Trucker névre hallgató, nagyobb termetű fekete labrador retriever miatt. Mint írja, a kutyának csodálatosan szelíd természete volt, nagyon megtetszett a pszichológusnak, aki elhatározta, hogy valahogyan még aznap hozzásegíti az ebet egy új otthonhoz. Átsétált a park túloldalán lévő boltba, és vett egy színes kendőt, melyet aztán a kutya nyakára kötött. Ezt követően azt javasolta a menhely munkatársainak, hogy kereszteljék át a Truckerről Happy-re, mely magyarul azt jelenti, boldog. A nagy fekete kutya a színes kendővel, és a nyakában lógó Happy felirattal elvarázsolta az embereket, és csupán néhány óra alatt gazdára talált.

A jópofa képeken túl is érdemes néhány trükkre megtanítani a fekete négylábúakat, egy pacsi például elkápráztathatja a gyerekeket. Néhány weboldal azt tanácsolja, a menhelyeken koncentráljanak a fajtára, hangsúlyozzák ki annak erősségeit. Egy doberman például elsőre ijesztőnek tűnhet, pedig kiváló őrző kutya, a gazdájához és a családjához hűséges és odaadó, otthonát buzgón védelmezi. Érdemes a nem kívánt tulajdonságok pozitív oldalát előtérbe helyezni. Egy nagyobb termetű fekete kutyánál például emeljék ki, miért is jó a nagytestű kutya, és persze emeljék ki a gazdira várók jó tulajdonságait.

– A feketék mellett a csíkos kutyák a legesélytelenebbek, rengetegen vannak nálunk is. Csak úgy, mint a cirmos cicák – mondja szomorúan Schneider Kinga, majd Tutyira mutat, aki 2006 óta keresi az álomgazdit. Körbenézünk, és meglátjuk Radart, a fekete, közepes termetű kutyát, aki izeg-mozog, tele van energiával, majd odajön Kornél, aki immár három évre várja, hogy igazi otthonra leljen. Sokan vannak, mind szeretetéhesek, kedvesek, és épp olyan jó társai lennének valakinek, mint egy világosabb szőrű, kisebb termetű kutya.

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: nol.hu
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...