Saját KB bal
Saját KB jobb

(Kutyás) Vers mindenkinek! Szabó Magda

Tudtátok, hogy Szabó Magda írónő is nagy kutyabarát volt? Az írónő körül mindig több kutya, macska sündörgött.

Előfordult, hogy egy hirdetés alapján „mentett meg” egy öreg ebet, máskor a budai lakása ajtajában didergő jószágot vette magához, de olyan is történt, hogy az autópályán lődörgő kutyust vett fel az autójába. Az egyre szaporodó állatok, az írónő keresztfia: Tasi Géza kertes házánál kerültek elhelyezésre.

Amikor Szabó Magda egészségi állapota romlott, keresztfiához költözött. Ketten gondoskodtak a nyolc kutyáról, a nyolc cicáról, és sok-sok madárról. „Keresztanyám tudott az állatok nyelvén beszélni! Ha leült a kanapéra vagy a fotelba, az állatok odatelepedtek mellé. Reggelijét is megosztotta velük, a téliszalámit nekik adta, ő pedig a csupasz kenyeret ette. Az állatszeretet még jobban összekötött bennünket.” – mesélte róla Tasi Géza, az írónő keresztfia.

A Szabadföld 2009. július 2-i cikke:

Szabó Magda beszélt az állatok nyelvén

– Milyen kincseket őriz? – kérdeztük a korábban zenészként tevékenykedő Tasi Gézát, akit kerepesi otthonában megannyi tárgy emlékezteti keresztanyjára.

– Szabó Magda regényeit, drámáit sokan ismerik már, amint színházi és filmes munkásságát is. Az Európa Könyvkiadónál nemrég megjelent kötettel határtalan állatszeretetére szerettem volna felhívni a figyelmet. Ez a játékos levelekből összeállított könyvből egyértelműen ki is derül.

– A humoros hangvételű leveleket macskája nevében írta a szomszédainak…
– Keresztanyám barátai, Schrott Tibor és felesége, Schimpl Mária Magdolna ajándékozott meg a levélcsomaggal, azt mondták, hogy engem illet. Amikor felmerült a kiadás ötlete, nyomozni kezdtem, ki kaphatott még hasonló levélkéket. Eljutottam Pomogáts Bélához, az Írószövetség volt elnökéhez, s tőle ő is átadta a cicáihoz szóló feljegyzéseket. S egyszer csak összeállt a könyv.

– Sokan vártuk a Für Elise (Cili) folytatását, de közbeszólt a sors…
– Jegyzetek, vázlatok születtek, s mindent elmesélt nekem. Ezek alapján én magam öntöm formába a második részt, melynek címe Magdaléna lesz. Feljegyzések, korabeli fotók teszik majd teljessé a történetet. A tervek szerint jövőre Szabó Magda naplóiból készül egy kötet, azt követően az édesanyja és édesapja közti levelezés lesz hozzáférhető.

– A világhírű írónő köztünk van!
– Olyannyira, hogy folyamatosak a vele kapcsolatos megkeresések. Debrecenben Szabó Magda Emlékszoba nyílt, Budán iskola, Felsőpakonyban és Kerepesen pedig könyvtár viseli a nevét. Szentmártonkátán ősszel terveznek hasonlót. Sikeresek az életút-kiállítások is. Tárgyalások kezdődtek Szegeden egy nagyszabású tárlatról, ahol főként személyes tárgyakat, ruhákat, ékszereket, illetve kéziratokat, díjakat, különleges kiadású könyveket mutatnánk be.

– Ezek egyeznek Szabó Magda végakaratával?
– Még életében mindent elrendezett velem. Maximálisan megbízott bennem. Az is meggyőződése volt, hogy személyével és műveivel kapcsolatban nem adok zöld utat méltatlan kezdeményezésekhez.

– Önnél vannak a jogdíjak?
– Miután én vagyok az örökös, ahogyan férje, Szobotka Tibor esetében is. Annak ellenére, hogy a mai világban nagy szerepe van a pénznek, sosem az anyagiakat tartom szem előtt, hanem a tisztességet. Érzékelem, hogy keresztanyámat mindmáig szeretik, és ez megkönnyíti a dolgomat.

– Külföldön hol jelenik meg legközelebb műve?
– Az Ajtó Olaszországban, Izraelben és Törökországban is nagy siker. Nemrég megkeresett egy delegáció Kínából. Érdekesnek ígérkezik az ottani piac, hiszen még soha nem adtak ki náluk Szabó Magda-regényt. A Távol-Keleten Japánban, Koreában már ismerik a munkásságát, de Kína eddig kimaradt. Úgy tűnik, ez most változik, sajnos, hogy ő nem érhette meg.

– Úgy tudom, az Ajtóból film is készül…
– Igen, Szabó István foglalkozik vele. Helyszíni szemléket már tartottak, de hogy mikor kezdődnek a forgatások, azt nem tudom.

Végezetül essék szó ismét az új könyv témájáról. Szabó Magda imádta az állatokat. Mindig volt körülötte kutya és/vagy macska. Előfordult, hogy egy hirdetés alapján „mentett meg” egy öreg ebet. Máskor a budai lakása ajtajában didergő jószágot vette magához. De az autópályán ténfergő kutyust is felvette az autóba. Ahogy szaporodott a sereglet, jobbnak látszott, ha Tasi Géza kerepesi kertes házánál helyezik el őket. És amikor az írónő külföldön rosszul lett, a kórházból kikerülve keresztfiához költözött. Kettejüknek nyolc kutya, és nyolc cica, plusz a madárhad. Ilyen paradicsomi körülmények között mindenki nagyon jól érezte magát, kiváltképp Szabó Magda, akivel nekünk is volt alkalmunk ekkor találkozni.

– Keresztanyám tudott az állatok nyelvén beszélni! – mondja meggyőződéssel Tasi Géza. – Ha leült a kanapéra vagy a fotelba, az állatok odatelepedtek mellé. Reggelijét is megosztotta velük, a téli szalámit nekik adta, ő pedig a csupasz kenyeret ette. Az állatszeretet még jobban összekötött bennünket.

Az interjút készítette: Borzák Tibor

(kutyabarát.hu)

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...