Halálsor vagy menhely - Két év alatt több mint ezer kutyát altattak el a salgótarjáni Lassie Állatmenhelyen

Halálsor vagy menhely - Két év alatt több mint ezer kutyát altattak el a salgótarjáni Lassie Állatmenhelyen

2018 AUG 14  |  Hírek

Mindig is tudtuk, hogy az állatvédelem egy hatalmas üzlet egyeseknek Magyarországon. Az itt és most felmerülő kérdés: mennyiben állatvédő az a civil szervezet, amelyik két év alatt 1300 kutya leölését kezdeményezte, miközben 12 millió forint tiszta nyereségre tett szert? A térségi hulladéklerakó szélén talált helyet úgy tíz évvel ezelőtt a városüzemeltetésért felelős cég jelölte ki a salgótarjáni sintértelepnek – hivatalos nevén ebrendészeti telepnek -, és a vele fizikailag is összetartozó Lassie Állatmenhelynek – írta meg leleplező riportjában az átlátszó.hu.

 

Az átlátszó.hu oknyomozó riportja szerint mindkét intézményt a Karancs Mentőkutyás Alapítvány (KMA) működteti, de ezen a néven nem könnyű őket megtalálni, az alapítvány ugyanis a nyilvánosság előtt valamiért inkább Karancs Speciális Mentőszolgálatként szeret megjelenni.

Ahogy a nevéből is következik, a KMA elsősorban mentési jellegű feladatokban vesz részt speciálisan kiképzett kutyákkal, de a tevékenységei közt szerepel az állat- és természetvédelem is.

Holger Kastan német állatvédő aktivista áprilisban már foglalkozott a témával, akkor készített egy leleplező videót is. A videó szerint a hatósági állatorvos 2017-ben 700 kutyát „oltott le” a telepen.

Az Átlátszó utána járt: a KMA 2016-os közhasznúsági beszámolójának szöveges része például ezt mondja az eredményekről: „Alapítványunk 594 kóbor kutyát helyezett el az általunk üzemeltetett Menhelyen. Ebből 69 ebnek új gazdát találtunk (…)”. Ha a befogott 594 kutyából csak 69-nek találtak gazdát, akkor az azt jelenti, hogy 2016-ban nagyjából 520 kutyát ölhettek le a KMA által önkormányzati feladatátvállalással üzemeltetett Lassie Állatmenhelyen és ebrendészeti telepen.

A gyepmesteri telepek gyakran összefonódnak jogilag egy „menhelyi” státusszal, amely legtöbb esetben mindössze elvi – és pénzszerzési funkciót tölt be. Néhol ez valóban működőképes, hogy növeljék a telepre bekerülő kutyák gazdihoz kerülési esélyeiket, de ahhoz komoly promóciós munkát kellene folytatni, ami a Lassie Alapítvány esetében mindössze egy facebook oldal, ahol pár gazdikereső kutya igencsak idejétmúlt fotója van fent.

Az Átlátszó adatai szerint míg a KMA-nak tavaly a saját adatai szerint is mindössze 80 kutyát sikerült gazdánál elhelyezni, addig a telepen április óta tevékenykedő Fido Állatmentő Alapítvány négy hónap alatt ugyanennyi kutyát „gazdásított”.  Igaz, a Fido – mint számos más állatmentő szervezet – a Facebookon is aktív, van saját honlapja is, ahol az érdeklődő egy képes galériában válogathat a gazdára váró kutyák között.

A salgótarjáni telep az igényekhez képest nagyon kicsi: a szűk kennelekben legfeljebb 50 kutya fér el, miközben az ebrendészeti tevékenység keretében nemcsak a városból, de a megye nagy részéről is ide hozzák a kóbor kutyákat. Ha a KMA 2016-os adataival számolunk, akkor azt adja ki az egyszerű matematika, hogy ha heti 11 kutyát fog be az üzemeltető gyepmesterként, viszont csak heti 1-2 kutyát ad örökbe, akkor a „menhelynek” a különbözetet, vagyis heti nagyjából 10 kutyát szükségszerűen le kell öletnie, mert kell a hely a 14 napig kötelezően életben tartandó frissen befogott kutyáknak.

Az Átlátszó arra is rávilágított, hogy a KMA azon kevés civil szervezetek egyike, amelyik jelentős nyereséggel működik: az inkriminált 2016-os évet például 32 millió forint bevétel és 21,3 millió ráfordítás után 10,6 millió forint adózott eredménnyel zárták. Ennél kicsit rosszabb lett a tavalyi év: 24 milliós bevétellel szemben áll 21,7 milliónyi ráfordítás, így a tárgyévi eredmény mindössze 2 millió.

A hasonló profilú magyar civil szervezetek közt az is szokatlannak számít, hogy a KMA 13,4 millió forintnyi pénzeszközzel (készpénz vagy bankbetét) fordult rá az idei évre. Arra a kérdésre, hogy ebből a jelentős forrásból a KMA miért nem növeli a férőhelyek számát, Herczeg Zoltán azt válaszolta, hogy de ők igenis fejlesztenek, bővítenek.

Ehhez képest a kennelekben például itatóedény helyett a rácsokon lógó használt gumiabroncsokból isznak az állatok, és ottjártukkor épp két kölyökkutya pusztult el valamilyen betegségben úgy, hogy nem látta őket állatorvos.  A városüzemeltetés megjelent képviselői szerint viszont az alapítvány éppen most készül 10 új kennelt építeni.

Egy állat befogásáért 28 ezer forintot fizet a területileg illetékes önkormányzat, azonban a megfontolt örökbe adás egy hosszadalmas, munkával teli és drága folyamat, amely csakis plusz költségeket jelent, így egyértelműen rontja a gyepmesteri telepek nagy profitot ígérő tevékenységét. Magyarul: jobban megéri befogni majd elaltatni a kutyákat, hogy ne foglalja a helyet az újabb „szállítmány” előtt.

- A fenntartó városi önkormányzat azzal, hogy mindkét funkciót – gyepmesterkedés és állatmentés – ugyanarra a szervezetre bízta, miközben a szervezet anyagilag csak a sintéri feladatok ellátásában érdekelt, olyan helyzetet teremtett, amely egyértelműen a kutyák túlélési esélyei ellen hat” – fogalmazta meg tökéletesen a portál. – Ebben a helyzetben pedig csak a telepet működtető KMA vezetőin múlik, hogy a Lassie és a „gyepi” menhelyként vagy halálsorként üzemel. -

A telepen dolgozók az Átlátszónak azt állították, április óta, mióta a Fido és a német-osztrák önkéntesek jelen vannak, egyetlen kutyát sem altattak el, viszont 140 kutya került gazdához. A tavalyi számok alapján ugyan nem jön ki a matek, hiszen 230 kutya kerülhetett be 4 hónap alatt, vagyis 90 állat sorsa „ismeretlen” – de ha igaz is, hogy április óta nem halálgyárként üzemel a gyepmesteri telep, és mellette a Lassie menhely, még mindig ott a kérdés: mennyiben állatvédő az a civil szervezet, amelyik két év alatt 1300 kutya leölését kezdeményezte, miközben 12 millió forint tiszta nyereségre tett szert.

Az Átlátszó.hu által készített összefoglalót ide kattintva tudjátok elérni.

 

Szomorú az itthoni helyzet, mi is sokat foglalkozunk a témával:

Kétmillió kóbor kutya is lehet hazánkban?

A sintértelepek rendszere: a brutális magyar valóság

Halott kutyatetemmel szállította együtt az élő kutyákat a gyomaendrődi gyepmester

A legújabb külföldi szaporítói trükk nálunk már szakállas: kamu alapítványt hoznak létre és mentett kutyának álcázzák a szaporított ebeket

Szomorú az itthoni helyzet egy menhelyvezető szemével

Nem volt állatkínzás az állatok élve boncolása a keszthelyi gimnáziumban

A hatóságok nem találták állatkínzásnak a 129 kutyával működő abai szaporító telepet

 

 

(kutyabarát.hu)

Forrás és fotók: Átlátszó
Szöveg: Becker András
Video: Halász Áron

 

 

Hozzászólás