Egy kutya megfulladt a repülőn - Miért nem állt ki senki azért a szerencsétlen állatért?

Egy kutya megfulladt a repülőn - Miért nem állt ki senki azért a szerencsétlen állatért?

2018 MÁR 19  |  Hírek

A United Airlines pár hét alatt ismert lett, miután folyamatosan kutyákkal kapcsolatos tragikus hírekben érintett. A leginkább sokkoló történet gyorsan szétterjedt a világban: egy 10 hónapos francia bulldog halt meg az egyik gép fedélzetén, miután a légiutas kísérő három órára betette a fejek fölötti kézipoggyász tartóba. Egy fontos kérdést jártunk körbe: miért nem tett senki semmit?

 

Minden kutyás hírportál a tragikus végű történettel volt tele, de egy nagyon fontos kérdést szinte alig tett fel valaki: hol voltak mindeközben a jóérzésű emberek, akik ezt végig nézték?

Az érintett utas Houstonból New Yorkba utazott két gyermekével és 10 hónapos francia bulldogjával, Kokito-val. Bár a kutyát szabályos hordozóban hozták fel a fedélzetre, gond akadt az elhelyezésével, ugyanis nem fért be a kijelölt helyre az ülés alá, ahogy azt előírják. Így az egyik légiutas-kísérő hordozóval együtt betette a zárt kézipoggyász tartóba az utas feje fölé. Kokito megfulladt, a repülőút végén holtan találták.

Hogy történhet ilyen? A légiutas-kísérő azt vallotta, hogy nem vette észre, hogy a hordozóban egy kutya is van, de ezt állítani lényegében a tragédia megcsúfolásának minősül. Tanúk erősítették meg, hogy a tulajdonos és 11 éves lánya is jelezte a járat munkatársának, hogy Kokito a hordozóban van, aki ráadásul még ugatott is.

De mindezen ellentmondások ellenére: hogy történhet meg egy ilyen a család, a légiutas-kísérő és a tanúk szeme láttára és beleegyezésével? Miért nem állt fel senki ott és akkor, hogy megakadályozza ezt a képtelen ötletet? Semmilyen szakmai hozzáértést nem igényelt a kérdést eldönteni, pusztán egyetlen ember józan paraszti eszére lett volna szükség, aki fél percre összehajtja éppen olvasott újságját, felemelkedik kényelmes üléséből, és azt mondja: egy kutyát nem teszünk egy szűk, zárt poggyász tárolóba.

Senki sem akarja a családot hibáztatni, rengeteg együttérző kommentet kaptak a virtuális világban. De egyvalami mégis húzódik a mélyben: mindenki hagyta, hogy ez megtörténjen. Senki sem akadályozta meg a stewardesst. Senki nem érezte etikátlannak betenni egy érző lényt egy zárt dobozba, mint egy tárgyat. Nem tudni, minek kell a jelenséget nevezni. Félelem? Közöny? Közösségi viselkedésminta? Nem az én gondom? Mindenesetre egy újabb rossz előjele a társadalmunk alakulásának.

Az egyik utas, aki a hölgy mögött ült a gépen, az eset után arról posztolt, hogy több dolgozó a járatról érintett volt az ügyben, és mind egyetértettek abban, hogy a kutya jó helyen lesz három órán keresztül a légmentes poggyász tartóban, a család pedig beleegyezett ebbe. Sem a család nem emelt kifogást a poszt szerint – de az eset kimenetele alapján az az utas sem, aki mindezt írta: a közösségi oldalára sikerült kiírnia, hogy mindenki a szeme láttára hibázott, de ott és akkor nem volt elég fontos a kérdés számára sem, hogy felemelkedjen, és azt mondja: ez egy rossz ötlet.  

A tanúk szerint a kutya két órán keresztül ugatott, majd elhallgatott. A család állítólag meg akarta nézni, hogy hogy van, de a turbulencia miatt az ülőhelyükön kellett maradniuk. Követték a szabályokat, míg a kutyájuk nagy kínok között megfulladt.

Mindig van rizikója, hogy kiálljunk másokért, főleg, ha nem is vagyunk érintettek. De szomorú látni, hogy egyre több ember nem vállal semmilyen kockázatot, hogy segítsen egy másik élőlényen. Míg a repülőtársaság, a légiutas kísérő elszámoltatható lesz, addig számos olyan ember volt ott, akit soha senki sem fog felelősségre vonni, amiért elmulasztotta kötelességét: nem emelt szót az igazságtalanság ellen.

Mondhatjuk azt, hogy nem a mi dolgunk, vagy mi csak követtük a hivatalos instrukciókat. De a történelem és a hétköznapi életünk során megszámlálhatatlan olyan eset történik, ahol elég lenne egyetlen ember, aki feláll és azt mondja: ne tovább.

Ha beleképzeljük magunkat egy hasonló szituációba, rögtön az jut eszünkbe: „én szóltam volna”, vagy „valakinek szólnia kellett volna”. Akkor legyünk MI ez az ember legközelebb, és tanítsuk meg gyermekeinket, hogy ne féljenek ugyanilyen emberek lenni!

 

Ezek is mind a United Airlines járatain történtek az elmúlt hetekben:

Óriási baki: a légitársaság tévedésből Japánba küldte el a család kutyáját

Lelki támogató kutya harapott meg egy kislányt a repülőn

 

 

(kutyabarát.hu)

Forrás: fox news

 

Hozzászólás