Sokat javult a kutyatartási kultúránk, de még nagyon van hova fejlődni

Sokat javult a kutyatartási kultúránk, de még nagyon van hova fejlődni

2018 FEB 15  |  Hírek

Tízezerrel csökkent a gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma a kötelező chipezés bevezetése óta, ugyanakkor a legnagyobb problémát még mindig a több tízezernyi gazdátlan eb és a megszámlálhatatlan büntetés nélkül maradt állatkínzási ügy jelenti – írta meg az mmg.hu

 

Talán a még mindig rengeteg negatív esetről hallva nehéz elhinni, de a mikrochip-el való megjelölés kötelezővé tétele óta sokat javult a helyzet a kutyatartás terén.

Ráadásul a mikrochip leolvasó hálózat is sokat fejlődött az elmúlt években, főleg Budapesten a résztvevő 35 kutyabarát vendéglátóhely, önkormányzat és 3 önkéntes állatorvos, valamint a jószándékú állatbarátok segítségével. Csupán az elmúlt évben több mint 240 elveszett kutya kerülhetett haza gazdájához, és a jelentkezők száma a hálózat tagságára folyamatosan bővül.


2013 óta minden négy hónaposnál nagyobb kutyát kötelező mikrochipel ellátni.


Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója az mmg-nek elmondta, hogy összesen 1,6 millió chipelt kutya szerepel a nyilvántartásban, viszont ez az adat nem teljesen pontos, mert sok gazdi nem jelenti be kutyája elpusztulását. A chipezett kutyák főként a főváros és a nagyvárosok agglomerációjában találhatók, a kistelepüléseken, tanyavidékeken még mindig kevésbé jellemző, pedig 45 ezer forintos bírságot is kaphat az, aki ezt elmulasztja. 

A Nébih statisztikai adatai szerint azért nagyon üdvözölendő, hogy 2013-tól 30 ezerről 20 ezer alá csökkent a hazai gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma.

 

A Nébih hatóságként is igyekszik részt venni a szemléletformálásban: 

  • 2013-ban indult Szabad a gazdi program. A kezdeményezés azon a koncepción alapul, hogy a gazdátlan kutyák problémája mindannyiunk közös ügye, amely ellen csakis felelős hozzáállással tehetünk, például kutyavásárlás helyett örökbefogadással. A program hatására az elmúlt 5 évben több mint 20%-al nőtt az ebrendészeti telepekről örökbeadott kutyák aránya.

  • Nébih Látótárs projekt: egy vakvezető kutya (Radar) életébe kaphatnak bepillantást az érdeklődők. A program – amelyben a hivatal Radar kiképzésének költségeit is viselte – egy segítő kutya mindennapjain keresztül mutatja be, hogyan válhat egy kutyus gazdája teljes értékű társává.
  • A közelmúltban két kiadvány is megjelent a Nébih gondozásában: az óvodásoknak és a kisiskolásoknak készült el a „Harmóniában együtt”, a Vigyél Haza Alapítvánnyal közösen pedig a „Kutyakötelesség - Útmutató a kutyatartás jogszabályi előírásaihoz” címmel, amely a kutyatartás szabályaira és a felelős kutyatartás gyakorlati szabályaira hívja fel az emberek figyelmét.
  • A 2017 nyarán útjára indított „Ne hagyj az autóban!” matricakampány segítségével kedvenceink hőség okozta egészségkárosodásának igyekeztek elejét venni.

 

A két legnagyobb gond: a gazdátlanok és az állatkínzás

Az élelmiszer-biztonsági hivatal közlése szerint általánosságban elmondható, hogy azokon az országrészeken nagyobb a probléma, ahol a chippel rendelkező kutyák aránya alacsony. A gondot elsősorban a kóbor, gazdátlan kutyák jelentik, számuk még mindig több tízezerre tehető.

A másik hatalmas probléma az állatkínzás és az érte járó szigorú büntetések sorozatos elmaradása: 2017-ben állatkínzás ügyében összesen 1081 eljárás indult, ebből mindössze 189 esetben történt vádemelés. 347 esetben megszüntették a nyomozást, 275 esetben pedig már a feljelentést is elutasították (a 2017-es statisztikákat bővebben itt megtaláljátok).

 

Kapcsolódó tartalmak:

Országossá bővül a mikrochip leolvasó hálózat

Állatbarát belváros

 

 

(Kutyabarát.hu)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

 

 

Hozzászólás