Nagy-Britanniában az állatkínzók 10 százaléka sem kerül börtönbe – itthon se jobb a helyzet

Nagy-Britanniában az állatkínzók 10 százaléka sem kerül börtönbe – itthon se jobb a helyzet

2017 AUG 11  |  Hírek

Nem csak nálunk jelent problémát az enyhe bírói fellépés az állatot bántalmazókkal szemben. Az egyik legnagyobb állatvédő szervezet, az RSPCA vizsgálata szerint az elítélt állatkínzókra sokkal szigorúbb büntetést kellene kiszabni: mindössze 8%-uk kap tényleges börtönbüntetést. 

A szervezet által feltérképezett, tavalyi évben indított bírósági ügyekben 744 vádlott közül mindössze 57 esetben kaptak azonnal börtönbüntetést. A Bűnmegelőzési Központ kimutatása szerint 2005 óta 13 állatkínzásért elítélt emberből 12-en elkerülték a börtönt.

Hat hónap – ennyi a maximum

Régóta közismert az összefüggés, hogy akik állatokkal kegyetlenkednek, később gyakran tovább halmozzák a bűncselekményeket, mint a gyilkosság, erőszak vagy szexuális zaklatás. Angliában és Wales-ben a jelenlegi maximálisan kiszabható börtönbüntetés mindössze hat hónap, a jelenlegi kormány sürgeti az időtartam kitolását 5 évre, hasonlóan Észak-Írországhoz.

Negyedében csak pénzbírság

A riport szerint 2005 és 2015 között összesen 13,862 embert találtak bűnösnek állatkínzás vádjában Angliában és Walesben, de mindössze 1,063 embert ültettek le. Nem csak a legszigorúbb büntetés hiányzik, de gyakran az egyéb ítéletek is kimondottan elnézőek. Az összes állatkínzásos ügy 24%-ában mindössze pénzbírságot szabtak ki, és még az összegük is csökkent az elmúlt évtizedben.  

Az egyik leghíresebb ügyben, ahol két férfi egy hatalmas szöget vert egy kutya fejébe, majd élve eltemették, az elítéltek mindössze 4 hónapot kaptak.

Az RSPCA ideiglenes vezérigazgatója, Michael Ward szerint érdekes, hogy sok esetben a kutyakereskedelmi ügyekben szigorúbb büntetés születik, mint a különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzásokban.

Az emberre is veszélyes, aki állatot bánt

A szakértők nem győznek emlékeztetni, hogy az állatkínzókat büntetés nélkül hagyni hatalmas veszélyt rejt magában az emberi társadalomra nézve is. Az RSPCA vizsgálata alapján az emberek közül 10-ből 7-en értenek egyet azzal, hogy szigorítsák a kiszabható büntetést, mégis a jogalkotók törvényei értelmében a 150,000 esetből, amiben a szervezet nyomozott, kevesebb mint 1%-ban jutott el az ügy vádemelésig.

 

Azzal, hogy a lehetséges kiszabható maximális büntetést megemelnék, több lehetőséget adnának a bíróknak, hogy kifejezzék az ügyek súlyosságát, ez lenne az egyetlen lehetőség arra, hogy elrettentsék az állatkínzókat a visszaeséstől.

Az a kérdés már csak a józan paraszti ésszel rendelkezőkben merül fel, hogy addig is, amíg a szigorítást valahogy elérik, a bírák miért nem szabják ki a jelenleg adható legmagasabb és tényleges börtönbüntetést.

Itthon sem jobb

Nem tudjuk eldönteni, itthon jobb-e a helyzet. Az Országgyűlés nagy többséggel szavazta meg 2004. március 8-án azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az állatkínzás bekerült a büntető törvénykönyvbe. Az azóta eltelt évtizedben egyre nő az ilyen ügyekkel kapcsolatos bejelentések száma. Állatkínzásos ügyekben rendőrségi eljárás 2010-ben 1156, 2011-ben 836, 2012-ben 814, 2013-ban pedig 715 esetben indult, 50 százalékuk vádemeléssel zárult.

A bíróságokon az utóbbi időszakban évente kétszáznál is több embert ítéltek el állatkínzás miatt, a többségre azonban nálunk is felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.

 

Ezek is érdekelhetnek a témában:

Miért kivételesen ritka a tényleges szabadságvesztés ezekben az ügyekben?

Az állatkínzás jogállása a hatályos büntető törvénykönyvben

Az állatkínzások bírósági gyakorlataiból

 

 

(kutyabarát.hu)

Forrás: huffington post uk

Hozzászólás