Valóban hatékony-e az állat-asszisztált terápia

Valóban hatékony-e az állat-asszisztált terápia

2016 DEC 12  |  Hírek

Az ember-állat kapcsolatban rejlő „gyógyító” lehetőségek kihasználásának egy speciális területe az, amit ma állat-asszisztált terápia (Animal Assisted Therapy -AAT) néven ismer a szakirodalom. Mi is számos esetről számoltunk be, ahol terápiás céllal alkalmaztak négylábúakat. De hova nyúlik vissza a története és vajon tényleg működik?

 

A gyökerek

A modern korban 1919-ben, a washingtoni St. Elizabeth Kórházban használtak először állatokat egy mentálhigiénés programban, az 1940-es évek háborús sérültjeinek lelki rehabilitációját is segítette a kórházak udvarán élő állatok gondozása.

Dr. Boris M. Levinson volt az első, aki részletes elemzést készített a témáról (The Pet and Mental Hygiene, 1969) egy véletlennek köszönhetően, mikor egy viselkedési zavarokkal küszködő kilenc éves kisfiút kezelt, akit hónapokig nem tudott szóra bírni. Egyszer a rendelésre kénytelen volt bevinni kutyáját, ahol Jingle hatására a gyermek feloldódott, beszélni kezdett a kutyához és azon keresztül gazdájához is. Dr. Levinson a következő vizsgálatra szándékosan vitte el kutyáját, és a kisfiú állapota rohamosan javulni kezdett. Noha Levinson elemzése nem aratott átütő sikert az Amerikai Pszichológiai Társaság tagjai között, az idő mégis őt igazolta. Tíz évvel későbbi felmérése szerint, melyet 319 pszichológus bevonásával készített, kiderült, hogy 16%-uk állatok segítségével végzi terápiás munkáját.

 

Nincs teljes körű kutatás

Noha az 1960-as évek óta sok feltételezés született arról, hogy a kutyák jó hatásúak a betegekre, mindmáig nincs jól alátámasztott kutatási eredmény arról, milyen előnye van a kórházi kutyalátogatásnak, mi áll e hatás hátterében, és vajon feszültséget vagy ellenkezőleg, örömet okoz-e a feladat a kutyákban. Ez nem jelenti azt, hogy a kutyás programok ne lennének hatékonyak, csak azt, hogy több és jobb kutatásra lenne szükség ezen a területen.

Lehet-e az AAT* a gyógyszeres kezelés alternatívája?

Az Egyesült Államokban közel húszezer képzett terápiás kutya dolgozik rendszeresen, az általuk ellátott személyek száma meghaladja a kétszázezer főt. És bár hazánkban csak néhány tucat jól képzett terápiás kutya dolgozik, az EU országaiban mintegy öt-hatezer ilyen állatot tartanak nyilván.

A chicagoi Layola Egyetem 2009-es tanulmánya szerint azoknak a felnőtt embereknek, akik teljes ízületi-csere műtéten estek át, az AAT* segítségével 50%-al kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük.

Az állatterápiás mozgalmak felvirágzása szerves része annak az átfogó kulturális-társadalmi változásnak, mely a posztmodern ember állatokhoz való viszonyának átalakulását jellemzi, s amely a társállat fogalmát új tartalommal tölti meg.

„Az állat a józanész egy szigete ebben az elmebeteg világban. Ez a barátság megtartja tradicionális értékeit, és stabillá válik az ember a kedvencéhez fűződő kapcsolatában. Akár kutyád, macskád,(…) vagy bármilyen más állatod van, biztos lehetsz benne, hogy ő mindig hűséges, bizalmas, és megértő barátod lesz. Teljesen mindegy, hogy sorsunkat a jó vagy betegség kíséri.” - Dr. Boris Levinson, gyermekpszichológus

„Vegyen be két tablettát, ölelje át a kutyáját, és hívjon reggel.” Ez nem Dr. Doolittle tanácsa, de lehetne akár az egyik legkiválóbb amerikai orvosé is. - írja Stacey Cohen amerikai közéleti személyiség, az Animal Radio igazgatója, rámutatva arra, hogy az állat-asszisztált terápia (AAT)* mindinkább elfogadottá válik a humán egészségügyben.  

 

A témához kapcsolódó cikkek:

Dogtorok a magyar kórházban

Terápiás kutyák a kórházban

Háziállatok látogathatják meg a betegeket egy kanadai kórházban

 

 

(kutyabarát.hu)

Chur-Hansen et al. 2014. Anthrozoös
Lead meghatározás: Gyógyító állatok: tudomány vagy kuruzslás - Topál József/Hernádi Anna
Fotó: psychology today

Hozzászólás