Kutyás stratégia Zuglóban. Beszélgetés Szabó Rebeka alpolgármesterrel

Kutyás stratégia Zuglóban. Beszélgetés Szabó Rebeka alpolgármesterrel

2016 NOV 19  |  Hírek

Szabó Rebeka, Zugló állatvédelemért felelős alpolgármestere, volt országgyűlési képviselő különösen szívén viseli a természet és az állatok védelmét, és ez nem csak a biológus, ökológus végzettségének köszönhető. Ugyan most egy cicája van, de a kerület kutyáiért is igen sokat tesz. Szabó Rebekával beszélgettünk a felelős kutyatartásról és a főváros, illetve Zugló kutyás helyzetéről. 

Kutyabarát.hu: Tudjuk, hogy elkötelezett természetvédő, állatvédő vagy. Ehhez gondolom lényeges hátteret adott a biológus, ökológus végzettséged is. Honnan ered ez irányú érdeklődésed, elköteleződésed?

Szabó Rebeka: Már az maga egy irányadó döntés volt, hogy biológia szakon végeztem, de igazából a gyerekkoromra visszavezethető a természet - és állatszeretet. A családomban természetes volt az állatok szeretete, tisztelete, szüleim, nagyszüleim így neveltek. Gyakori volt családunkban a kóbor cicák etetése, gazdátlan segítségre szoruló állatok pátyolgatása. Kislánykoromban nagy álmom volt, hogy ha megnyerjük a lottót, egy saját állatmenhelyet csinálok.

Később pedig már tudatosan fordultam a biológia és a természetvédelem felé, így lettem biológus, amelyen belül inkább a növényvilággal, az ökoszisztémákkal foglalkoztam ökológusként. Főként az élőhelyek vizsgálatát tartottam fontosnak. Ez a természetvédelemnek egy nagyon aktuális problémája, hiszen az emberi tevékenység gyors iramban pusztít el teljes élőhelyeket. Én itt Magyarországon azt kutattam, hogy a nyílt homokpusztagyepet – mely az Alföldön, jellegzetes buckás tájban található – hogyan lehet visszatelepíteni a szántóföldeken, azaz amit tönkretettünk, hogyan tudjuk regenerálni. Később politikusként is, Magyarország első parlamentbe jutott zöld pártjának egyik alapítójaként ezt a zöld vonalat, programot vittem tovább, ez az értékrendszer a mai napig jelen van politikusi, tevékenységemben.


Szabó Rebeka ökológus végzettséggel is rendelkezik.Kép forrása: Szabó Rebeka

Kutyabarát.hu: Egykori parlamenti tevékenységed kapcsán rálátással bírsz országos szinten is az állatvédelem szabályozásának a helyzetére. Miben látod a jelenlegi helyzet problémáit?

Szabó Rebeka: Bár az állatvédelmi törvényen is lenne mit változtatni, az alapvető gond annak a gyakorlati alkalmazásával van, mert sajnos sok esetben az sem teljesül, amit a jogszabály tartalmaz. Maga az intézményrendszer, a hatósági rendszer áll gyenge lábakon. A szabályozás kapcsán probléma - hogy egy példát említsek önkormányzati szinten is -, hogy az önkormányzatokra van bízva a gyepmesteri telepek működtetése, az önkormányzatok kaphatnak ehhez állami forrást, de legtöbbször mégis a civil szervezetek végzik ezt a feladatot. Vannak jó példák, ahol a civilek és az önkormányzat közösen, az állatok igényeit figyelembe véve működtetnek menhelyet és ebrendészeti telepet, de a jellemző inkább az, hogy a munka érdemi része a civil szervezetek vállán nyugszik, akik állami támogatás nélkül, önerőből és adományokból tartják fenn magukat. Így az állam gyakorlatilag kivonul az állatvédelemből, ami nem helyes.  

Kutyabarát.hu: Zugló alpolgármestere vagy 2014 ősze óta. Helyi szinten hogyan látod a kutyatartás problémáit, kutyás infrastruktúra mennyire megoldott? Miben látod a fejlődés útját?

Szabó Rebeka: Önkormányzati szinten, zuglói alpolgármesterként is rendszerproblémákkal szembesülök, és sajnos ezen helyi szinten is hosszadalmas folyamat változtatni. Akut probléma számunkra is, hogy nincs saját állatmenhelyünk, az Illatos úton pedig folyamatos teltház van. A kóbor macskák elhelyezésére ráadásul egyáltalán nincs intézményes megoldás. Amivel ti magatok is foglalkoztok, a kutyabarát helyek kapcsán azt látom, hogy bár szerencsére egyre több kutyabarát hely van, és egyre több kutyás, mégis látok egy furcsa határvonalat, elzárkózást egyesek részéről, hogy a „kutya ide ne jöjjön, csak idepiszkít, bajt csinál stb”. Véleményem szerint nagyrészt annak köszönhető ez az idegenkedés, hogy sokszor nem bíznak a nem kutyások a kutyásokban, és abban, hogy kulturáltan, felelősen tudják tartani a kutyájukat. Néhány rossz példa valóban ad is erre okot, de sajnos az általánosítások a felelős kutyatartókat is megbélyegzik.

Egy nagyon szimpatikus példaként tudom említeni, amit még kutató koromban Csehországban láttam: az ottani egyetem  dolgozói bevihették a kutyáikat a munkahelyükre, és ez senkinek nem jelentett problémát. Teljesen más volt a hozzáállás, nem a kutya megléte, hanem a viselkedése volt a szempont – így természetesen a kutyatartók is odafigyeltek, hogy kutyájuk viselkedése ne zavarjon másokat. Úgy érzem, nálunk még van mit tanulni ezen a téren.

Kutyabarát.hu: Szerinted, hogy lehet feloldani ezt a konfliktust, problémát, akár a kerületen belül is?

Szabó Rebeka: Döntéshozóként mindig figyelembe kell venni a kutyások és a nem kutyások szempontjait, elvárásait egyaránt. Az a feladatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő kompromisszumokat és lefektessük azokat a szabályokat, amelyek a két csoport békés együttélését lehetővé teszik. Mindenképp javítani kell a kutyás infrastruktúrán, ez nem kérdés! De nem mindegy, ez hogyan történik. Nagy kerület vagyunk, viszonylag sok zöldterülettel és a fejlesztésekbe, a tervezésbe igyekszünk bevonni a helyi és egyéb szakmai civil szervezeteket is. Most például az EB OVO nevű civil szervezettel működünk együtt a kerület kutyás stratégiájának megalapozásában. Szeretnénk, ha a különböző fejlesztések (kutyafuttatók, kutyaürülék gyűjtők stb.) a kutyás és nem kutyás lakosság igényeinek is megfelelnének, ezért kértük meg az Eb OVO-t egy lakossági kérdőíves felmérésre és egy megalapozó tanulmány elkészítésére.

Kutyabarát.hu: Sajnos mi is tapasztaljuk nap mint nap, hogy a fővárosban (és a vidéki visszajelzések alapján országszerte) akut probléma a „kutyapiszok helyzet”, ami jelentős konfliktushelyzetet teremthet kutyás és nem kutyás között is. Mi a helyzet Zuglóban e tekintetben?

Szabó Rebeka: Egyértelműen jelen van ez a probléma a mi kerületünkben is, de én ezt nem szűkíteném le a kutyát tartó, vagy nem tartó lakosok konfliktusára, sokkal  inkább a „szemetelő” és „nem szemetelő” ember közötti különbségként látom. Van, aki eldobja az utcán a szemetet, vagy nem szedi fel a kutyája után az ürüléket, és van, aki sosem tenné egyiket sem. Ezt kéne inkább határvonalként látni, ezért is rossz az általánosítás, amikor minden kutyást elítélnek egy otthagyott kutyapiszok miatt.

Hiszek abban, hogy ezen lehet javítani. Ezért is tartom fontosnak e téren is fejleszteni a kutyás infrastruktúrát kaki gyűjtő zacskók elhelyezésével, és kommunikációs kampányok formájában is, a felelős kutyatartásra, a kutyapiszok összeszedésére felhívva a figyelmet. Egy városi környezetben egyértelműen feltűnőbb, láthatóbb ez a probléma, ezért is égetőbb itt ennek a megoldása.

Kutyabarát.hu: Milyen távlati terveitek vannak Zuglóban, az állatvédelem és a kutyás infrastruktúra fejlesztése érdekében?

Szabó Rebeka: Bár tudom, hogy kutyás oldal vagytok, de azért azt is megemlíteném, hogy a kóbor cicák helyzetének megoldása is égető probléma a kerületben, így a közelmúltban macska ivartalanítási programot kezdeményeztem . Ezt amiatt is tartottam fontosnak, mert az ő befogásuk és elhelyezésük is jóval nehézkesebb, mint a kutyák esetében. Egyébként mind macska, mind kutya terén nagyon fontosnak tartom az ivartalanítást és ennek elősegítését, propagálását. Erre folyamatosan próbáljuk felhívnia figyelmet, illetve anyagi támogatást is nyújtunk ehhez a lakosság számára.

A kutyákra visszatérve, számos távlati tervünk van. Már említettem, hogy az EB OVO-val készítjük elő a kerületi kutyás stratégiát, végezzük a vélemények begyűjtését, az állapotfelmérést. A stratégiának természetesen része lesz kutyafuttatók, kutya-játszóterek kialakítása, fejlesztése is, de a konkrétumokat majd a képviselő testületnek kell jóváhagynia.

Fontosnak tartom azt is, hogy a kerületi polgárőrség is részt tudjon venni az állatvédelemben. Egy éjjel-nappal igénybe vehető chipleolvasó működik a zuglói rendészet ügyeletén, ezt a Vigyél Haza Alapítványtól kaptuk használatba, és nagy segítséget nyújt az elkóborolt kutyák gazdáinak megtalálásában. A chipezés fontosságát nem lehet egyébként eleget hangsúlyozni, itt a gazda felelősségét is kiemelném, és az adatok frissítése is igen fontos e terén egy esetleges gazdaváltás esetén.


A zuglói önkormányzat is csatlakozott a Vigyél Haza Alapítvány mikrochip-leolvasó programjához (kép forrása: Szabó Rebeka)

Fontos hosszú távú tervként, egyfajta álomként említeném még, hogy nagyon jó lenne egy kerületi ebrendészeti telep létrehozatala. Ennek az igényét például az is felveti, hogy az önkormányzatnak hatóságként feladata a nem megfelelően tartott állatok, állatkínzásos esetek kapcsán az állatok elkobzása, ez sokszor nagyon fontos az állat védelme érdekében, de nem tudjuk őket hova tenni. Az Illatos úti ebtelep egyértelműen kinőtte már magát, helyszűke van, a fővárosnak nagyon fontos lenne megoldani, hogy egy másik ebtelepet hozzon létre kulturált, megfelelő körülmények között. Mivel lakott területen nem célszerű menhelyet létrehozni, külső kerülettel együttműködésben tudnám ezt elképzelni, természetesen állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonásával. A menhelyek sajnos tele vannak gazdátlan állatokkal, így fontos terjeszteni a menhelyi örökbefogadás előnyeit.

Nagy jelentősége van még a szemléletformáló kampányoknak is, és azoknak a rendezvényeknek, ahol a felelős állattartásra hívják fel a figyelmet. Az önkormányzat a SugarZOO állatfelszerelés bolttal együttműködésben idén már másodszorra rendezett ilyet, ez a SugarZOO Piknik, aminek én vagyok a fővédnöke, és ahol nagy örömömre veletek is találkozhattunk. Az ilyen jellegű rendezvényeknek az is fontos szerepe, hogy a civil szervezetek és a lakosság együtt tudjon gondolkodni, véleményt cserélni, miközben természetesen kicsik és nagyok, kétlábúak és négylábúak egyaránt jól érezhetik magukat. A felelős állattartás témájáról nem lehet eleget beszélni, így ezt a rendezvényt minden évben meg fogjuk tartani. Úgyhogy ilyen rendezvényt még tervezünk a jövőben minden tavasszal és ősszel.


A SugárZOO Pikniken Szabó Rebeka képviselte Zugló önkormányzatát (kép forrása: Szabó Rebeka)

A fentiekből azt hiszem, kiderül, hogy sok feladat áll előttünk, amelyeken örömmel dolgozom. A kutyatartás rengeteg örömet ad, közösségépítő ereje is van és sok fontos dologra megtanít. Az egymás kölcsönös tisztelete, a másik ember szempontjainak és igényeinek figyelembe vétele, az óhatatlanul kialakuló konfliktusok békés és kompromisszumkész rendezése nemcsak a kutyáink kapcsán lenne feladatunk.

 

 

 

(kutyabarát.hu)

Hozzászólás