Saját KB bal
Saját KB jobb

Bármilyen nagy is a vezető, a hatkilós kutyát nem tudja erőből irányítani

A ló és a kutya az ember évezredes társai. Nemcsak munkára fogható kollégát látjuk bennük, és nemcsak a szabadidőnket teszik tartalmassá. A fejlesztő munkát a páratlanul tiszta visszajelzéseikkel segítik. A képzők segítségével három lehetséges, állatokkal asszisztált fejlesztési útra nézhettünk rá – olvashatjuk a hrportal.hu cikkében.

A kutyának Juharos Ágota kórházban, és iskolában ad teret, Horváth-Tóth Boglárka készség-, és vezetőfejlesztési programokhoz hívja teljesértékű társként. A ló Suhai Gábornál pedig olyan katalizátora a fejlesztő munkának, ami/aki az érzelmek megélését mélyíti el.

A kutya a nyugalmat, kiegyensúlyozottságot keresi

A szakember szerint komoly tudományos háttere van a kutyákkal való örömteli együttlétnek. A simogatás oxitocint szabadít fel, és ez növeli az ember boldogságérzetét. „Az állat ott szeret lenni, ahol nyugalom van. Ő maga kiegyensúlyozott lény, és a biztonságot keresi.” Ez a tény az, ami miatt nagyon jól használható vezetőfejlesztésre is. Az állat az igazi, a stabil vezetőt keresi. 

Azonban Horváth-Tóth Boglárka ma már, kutyás trénerként azt is látja, hogy szocializált világunkban kevés vezető helyezi/helyezheti ezekre az alapokra a hangsúlyt. 

A szakember régen HR területen, és belső tréneri pozícióban dolgozott, az állatokkal való kapcsolata már születése óta tart. Mostanra a két terület összeért, és vezetőfejlesztéssel és készségfejlesztésekkel is foglalkozik. Az állat-asszisztált módszerük lényege, hogy a hét különböző fajtájú kutyával a visszajelzéseket színesítik. „Élményt adunk, de ez nem öncélú, hanem azért generáljuk ezt a helyzetet, mert ebben a fázisban a legkönnyebb a tanulás. Itt születnek meg azok a gondolatok, amelyek tovább viszik a fejlődést.”

A félelmet is könnyebb kezelni kutyával. Elég csak arra gondolni, hány olyan helyzet adódik az életben, amikor félelmet érzünk. Sokan, egy-egy régi, rossz emlék miatt félnek a kutyától. De ezt a félelmet meg kell tanulni leküzdeni, hiszen az élet/munkafeladatok közül is jópárnál le kell győzni a feltornyosuló rettegést. 

A kutya munkája a kocsiba beüléskor kezdődik

Egy tréner annyi napot vállalhat, amennyi a naptárába befér. De a kutyával való fejlesztésnél ezt nem lehet megtenni, mert – Horváth-Tóth Boglárka szerint – az állat munkája a kocsiba beüléstől a kocsiból való kiszállásig tart, és közben záporoznak rá a – számára – nem természetes ingerek. „Nem szabad túlingerelni egy kutyát”, mert hiába tanítják önkontrollra, ha egész nap figyelniük kell, hamar elfáradnak. Több időt kell szánni az ő regenerálódásukra ahhoz, hogy mindig farkcsóválva, jókedvűen vehessenek részt a tréningeken. 

Horváth-Tóth Boglárka azért kezdett kutyával asszisztált tréningeket tartani, mert hiányoztak számára – belső trénerként – azok a fajta visszajelzések, amelyek a maguk valójában megmutatják egy-egy ember jellemét, viselkedésének hatását. 

Míg egy vezető juttatásokkal motivál, addig a kutyáknál nincs (mindig) jutalomfalat! Ezektől az állatoktól „tiszta tükröt” kapnak azok, akik velük dolgoznak. A motiváció, a türelem, az irányítás képessége a maga valójában mutatkozik be. Ami külön érdekesség, hogy az embertárstól kapott visszajelzés vagy sokszor irreális, hiszen játszmákon, szerepeken alapszik, vagy annyira kemény, hogy pszichésen nem feldolgozható. Addig egy „nagyon nagy vezető” a hatkilós kutyával szemben tehetetlen. Irányítani nem tudja, motiválni képtelen. Ezt a tapasztalatot könnyebben elfogadja, mint az emberi visszajelzést és változik, változtat. Ha ezt a tudást a beosztottjaival való kapcsolatba is be tudja vinni, nyert ügye lesz.

A cikket teljes terjedelmében elolvashatjátok a hrportal.hu – n.

 

 

 

(kutyabarát.hu)

 

Forrás: hrportal.hu
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...