Az összefogás ereje

Az összefogás ereje

2016 FEB 21  |  Hírek

Tegnap történelmet írtak az állatvédők és állatbarátok. Többezres tömeg követelt a Parlament előtt szigorúbb büntetést az állatkínzóknak. Most 3 év börtön a maximálisan kiszabható büntetés, de a gyakorlatban ritkán kapnak letöltendőt az állatkínzók. Ha nem voltál jelen, nézd meg Tornóczky Anita beszédét felvételről, illetve további videókat, amelyek a tüntetésen készültek.

Állatvédő szervezetek és állatbarátok nemcsak azt követelik, hogy a 3 év 5 év legyen, hanem a törvény szigorúbb alkalmazását is. A szervezők szerint soha nem látott összefogás született az állatokért. Tornóczky Anita az Állatvédőség tagjaként volt jelen a tüntetésen, beszéde közben szinte sírva fakadt.


Forrás TV2

A szervezők szerint soha nem látott összefogás született az állatokért. A Tetovált Állatmentők Egyesületének tagja nagyon érzelmes és indulatos beszédet mondott. Ő nem egyedül érkezett, hanem elkísérte Müller Attila is, aki szintén tagja az egyesületnek.


Forrás: TV2

A szervezők nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és előkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.Jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek főként felfüggesztett börtönbüntetéssel végződnek. Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása.

A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené át az ilyen cselekményeket, így akiket bűnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe. Az állatvédő szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy „egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak”. Az ígérte, az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot. - írja a VS.hu

Pillanatképek a tüntetésről:

A NOL.hu videója:

Szombathelyen is tüntettek:


Forrás: 112press / YouTubue

A győri Városháza előtt 78 ember 27 kutyával demonstrált azért, hogy szigorúan felelősösségre vonják az állatkínzókat - írja a Kisalföld.hu.


Fotó: Kisalföld.hu

Budapesten, a Kossuth téri tüntetésen feltűnt Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Fekete László, egy híres magyar erős ember, Bíró Ica, egy nagyon erős magyar nő, illetve Tóth Vera és Tóth Gabi énekesek is.

A demonstráció visszatérő skandálása volt az Elég volt! illetve a Börtönt az állatkínzóknak!. Utóbbi mondatot tartalmazó papírokat osztottak is szét a tüntetés elején, amit a tüntetés végén mindenki a magasba emelt - írta az Index.hu.

A d'aktivista képei.

A Tetovált Állatmentők képei.

Az Állatmentő Sereg képei.

Reméljük, a törvényhozás, de leginkább a bírói gyakorlat ráeszmél, hogy az állatkínzóknak igenis a börtönben a helyük.

A Kutyabarát.hu jogásza már évek óta foglalkozik a témával, több publikácóban is vizsgálta a hazai törvényi szabályozást:

Az állatkínzások bírósági gyakorlataiból

Legutóbbi jogi cikkünk az állatkínzás jogi szabályozásának tartalmával, értelmezésével foglalkozott. Következő sorozat-cikkünkben – a száraz jogi szabályozást hétköznapibbá, közérthetőbbé téve – a magyar bírósági gyakorlatból mutatunk be jogeseteket.

Az állatkínzás tényállása a hatályos Büntető Törvénykönyvben

Az állatkínzás tényállása bűncselekményi kategóriaként a korábban hatályos Büntető Törvénykönyvünkbe (1978. évi IV. törvény) 2004-ben került be (a 2004. évi X. törvénnyel). Az 1978-as Btk.-hoz képest, a jelenleg hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) az állatkínzás tényállásán tartalmilag  nem sokat változtatott, lényegében csak szóhasználaton pontosított.

Miért kivételesen ritka a szabadságvesztés büntetés az állatkínzás jogkövetkezményeként?

Felmerülhet a kérdés - akár a médiában is hallható/látható esetek kapcsán -, hogy ha megtalálták az elkövetőt, és egyértelműen bizonyított az állatkínzás cselekménye, akkor miért marad el a Btk.-ban szereplő, akár több éves szabadságvesztés jogkövetkezménye, még a legkegyetlenebb eseteknél is?


Tóth Gabi a tüntetése - Fotó: Állatvédőrség

 

 

 

 

(kutyabarát.hu)

Hozzászólás