Honnan tudhatjuk, milyen érzései vannak a kutyáknak?

Megnézhetjük, hogyan reagálnak bizonyos helyzetekben, megmérhetjük a hormonszintjük, szívritmusuk, agyi aktivitásuk és még sok egyéb élettani paraméter változásait, de mindezek csak közvetett információt jelentenek, egészen addig, amíg ők maguk nem tudják elmondani, mit éreznek (akkor már csak az lesz a probléma, hogy igazat mondanak-e…). Amíg ez nem következik be, kézenfekvő megkérdezni a gazdákat, hogy mit gondolnak kutyáik érzelmeiről. 

Egyes kutatók szerint az emberi érzelmek között csak mennyiségi különbségek vannak. Például az öröm és a félelem között az a különbség, hogy az egyik kellemes, a másik kellemetlen, de abban egyformák, hogy mindkettő magas szintű izgalommal jár. Az elégedettség viszont kellemes, de nem okoz izgatottságot. A harag kellemetlen és magas izgalmi szintű, a szomorúság pedig szintén kellemetlen, de alacsony izgalmi szintű (aktivitású) állapot – olvasható az ELTE Etológia  – kutyakutatas.blogspot.hu oldalon.

Egy magyar kutatás szerint a gazdák véleménye a kutyáik érzelmeiről nagyon hasonló. Lényegében csak abban különbözik, hogy a kellemességet a magabiztosság helyettesíti. A kutyaharag tehát nagy magabiztossággal és nagy aktivitással jár, a kutyaöröm pedig szintén magas aktivitással, de alacsony magabiztossággal. Utóbbinak a kutatók szerint az lehet az oka, hogy az öröm leggyakrabban a gazda felé nyilvánul meg, ezért tartalmaz valamennyi önalávetést is. A gazdák szerint az eddig említett érzelmek mellett meglepődést, féltékenységet, undort és szégyent is éreznek a kutyáik. A szégyennel kapcsolatban van egy kis tudományos vita, mert kutatások szerint a kutyák akkor is szégyent mutatnak, ha semmi rosszat nem csináltak, de leszidták őket.

Kubinyi Enikő
ELTE Etológia tanszék

(kutyabarát.hu)