Az állatkínzások bírósági gyakorlataiból

Az állatkínzások bírósági gyakorlataiból

2014 ÁPR 20  |  Hasznos

Legutóbbi jogi cikkünk az állatkínzás jogi szabályozásának tartalmával, értelmezésével foglalkozott. Következő sorozat-cikkünkben – a száraz jogi szabályozást hétköznapibbá, közérthetőbbé téve – a magyar bírósági gyakorlatból mutatunk be jogeseteket.

Felhívjuk a figyelmet, hogy némelyik jogeset – tekintettel a témára – tartalmazhat olyan részeket, melyek esetlegesen nyugalom megzavarására alkalmasak.

Mai jogesetünk kapcsán is jól látható az a probléma, hogy az egyes bíróságok, illetve bírói tanácsok között mekkora különbség lehet az állatkínzás tényállásának megítélésében, illetve annak súlyozása, értékelése tekintetében. Nagyon eltérő képet mutat, hogy az egyes bíróságok vagy bírói tanácsok mit tekintenek egyáltalán állatkínzásnak, illetve mit értékelnek enyhítő vagy súlyosbító körülményként egy eset kapcsán.

Az ügyben három vádlott szerepelt. Az ügy III. rendű vádlottja miután észlelte, hogy a telke hátsó részének kerítésén bejár egy nagy testű kóbor kutya az udvarába, - veszélyeztetve a baromfikat - az I. r. vádlottal megbeszélte, hogy megölik a kutyát. Kerítésdrót darabjából csináltak hurkot, amit a kerítéshez rögzítettek, hogy abban a kutya fennakadjon. Másnap reggel a III. rendű terhelt észre is vette, hogy a kutya fennakadt a hurokban. Felhívta az I. és II. rendű vádlottakat, hogy sikerült elkapnia a kutyát, segítsenek neki megölni. A még akkor – ugyan már erősen legyengült – élő kutyát az I. és II. r. vádlottak egy magas faágra, a drótnál fogva felakasztották, így a kutya fulladás következtében meghalt.

Az elsőfokú bíróság mindhárom elkövetőt társtettesként, állatkínzás vétsége miatt 3-3 hónap fogházbüntetésre, és 1-1 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A terheltek fellebbeztek az ítélet ellen. A másodfokú bíróság pedig valamennyi vádlottat felmentette az ügyben, mert úgy vélte, hogy indokolt volt a kóbor kutya megölése a baromfiudvar veszélyeztetése miatt (!). A bíróság azt vizsgálta, hogy a kutya pusztulását okozó bántalmazás indokoltan vagy indokolatlanul történt. Bűncselekménynek ugyanis csak az indokolatlan bántalmazás tekintendő. Az eljáró másodfokú bíróság megítélése szerint a terheltek részéről a bántalmazás indokolt volt, hiszen a háziállataik védelmében tették, és ezen bírósági tanács szerint elfogadható oknak minősül a „kártevők ily módon történő irtása” (idézet a másodfokú ítéletből). Az indokoltság és a szükséghelyzet fennállása büntethetőséget kizáró ok, ezért a terheltek nem büntethetők - a másodfokú bíróság szerint.

A megyei főügyészség azonban felülvizsgálati indítványt nyújtott be, mert szerintük a bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy az állat elpusztítása a terheltek részéről indokolt volt, szerintük a végszükségre hivatkozás is téves. A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta a felülvizsgálati indítványt. A bűncselekmény „elkövetési tárgya” (bár nevezzük inkább áldozatnak) minden gerinces állat a Btk.-beli tényállás szerint, így a kóbor kutya is (tehát nincs jelentősége annak, hogy gazdátlan állatról beszélünk). A felülvizsgálati eljárásban hangsúlyosan vették figyelembe, hogy a kutya órákon át vergődött a hurokban, a terheltek elvonszolták az egyébként már legyengült kutyát, és ezután ölték meg. Tehát egyértelműen kegyetlen bántalmazás történt a vádlottak részéről, aminek következtében meghalt a kutya. A súlyosbító tényező egyértelműen fennáll. A Legfelsőbb Bíróság előadta, hogy amennyiben a háziállat védelmére hivatkozással az állat élete kioltásának a szükségessége megállapítható is lenne, a terheltek által alkalmazott akasztásos eljárás akkor sem lehetne indokolt bántalmazás. Ez egyértelműen állatkínzásnak minősülő cselekmény.

Tehát a terheltek az állatkínzás vétségét megvalósították, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét megváltoztatta, és mindhárom terheltet bűnösnek mondta ki. A terheltek bűnösségét ugyan egyértelműen kimondta a bíróság, de csupán próbára bocsátás intézkedést alkalmazott, melynek időtartamát 2 évben állapította meg.

Fent leírt ügy egy 2005-ben indult eset, melyben 2007-ben született jogerős ítélet. A felülvizsgálati eljárás kapcsán mondta ki a bíróság, hogy egyértelműen állatkínzás valósul mega háziállatokat nem közvetlenül veszélyeztető, kóbor kutya akasztással történő elpusztításával”.  Sajnos a 2007-es viszonyok között ez még kérdéses lehetett, először mondták ki egyértelműen a magyar joggyakorlatban, hogy nem indokolt egy kóbor kutya bántalmazása fenti módon, és az állatkínzást valósít meg.


Dr. Sziládi-Kovács Hajnalka

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás:BH 2007.213. (Btk. 266/B. § (1) bek.; 1998. évi XXVIII. tv. (továbbiakban: Ávt.) 2. § (1) bek. i) pont, 3. § 4. pont, 11. §, 12. § (2) bek.) Legf. Bír. Bfv. II. 765/2006.
A képek csak illusztrációk, nincs közük a leírt jogesetekhez.

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Tavirózsa Kemping strandja

Tavirózsa Kemping strandja

Kárpát utcai kutyafuttató

Kárpát utcai kutyafuttató

Fiktív pub és étterem

Fiktív pub és étterem

Monavet Állaptaika

Monavet Állaptaika