Az állatkínzás tényállása a hatályos Büntető Törvénykönyvben

Az állatkínzás tényállása a hatályos Büntető Törvénykönyvben

2014 ÁPR 18  |  Hasznos

Az állatkínzás tényállása bűncselekményi kategóriaként a korábban hatályos Büntető Törvénykönyvünkbe (1978. évi IV. törvény) 2004-ben került be (a 2004. évi X. törvénnyel). Az 1978-as Btk.-hoz képest, a jelenleg hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) az állatkínzás tényállásán tartalmilag  nem sokat változtatott, lényegében csak szóhasználaton pontosított.

A főbb módosítás az volt, hogy az állatkínzás kategóriájából leválasztotta az orvvadászat és orvhalászat tényállásait, és külön szabályozta azokat.  A „tiltott állatviadal szervezése” tényállás is lényegében változatlanul maradt a most hatályos Btk.-ban.

Háttérjogszabályként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) szolgál, mely a törvényi tényállás tartalma szempontjából értelmezési segédletként szolgál. Az Ávt. 6. § (1) bekezdése szerint az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni; így különösen az állatot nem szabad kínozni, emberre, vagy állatra uszítani, kíméletét nem biztosító módon mozgatni, teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni stb.

Az állat élete ugyan meghatározott okokból, indokolt esetben kioltható. Elfogadható oknak, körülménynek minősül a törvény szerint különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében azonban az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, sőt tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.

A Btk.-ban szereplő büntetőjogi védelem lényegesen szűkebb körű, csak az Átv.-ben tiltott magatartások legdurvább eseteire vonatkozik.

Jogi tényállás:

 Btk. 244. § (1) bekezdése szerint: „Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

Elkövetői kör: Az (1) bekezdés a) pontja esetében a bűncselekményt tettesként, részesként bárki elkövetheti, az is tettes lehet például, aki engedély nélküli állatkísérleteket végez, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérően végzi, vagy állatorvosi végzettséghez kötött tevékenységet jogosulatlanul végez. Az (1) bekezdés b) pontja esetén viszont - a birtokviszonyra utalásból következően - az elkövető csak az állattartó (tulajdonos vagy használó stb.) lehet.

Az „elkövetési tárgy” (nevezzük inkább áldozatnak) a gerinces állat lehet, az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján pedig az állattartó nem gerinces veszélyes állata (pl. skorpió, bizonyos pókfajták) is lehet.

Elkövetési magatartások:

  • bántalmazás: Általában bántalmazásnak minősíthető minden erőszakos ráhatás a gerinces állatra, még akkor is, ha közvetlenül a testi épségét nem sérti. A bántalmazás körébe tartozik például: a kínzás, emberre vagy állatra uszítás, illetőleg állatviadalra idomítás, kíméletet nem biztosító módon mozgatás és szállítás, elhelyezés, természetellenes és önpusztító tevékenységhez szoktatás stb..  A joggyakorlat nem minden testi vagy lelki bántalmazást tekint azonban állatkínzásnak, például a nevelés, idomítás céljából történő fizikai ráhatást nem bünteti (már amennyiben ez nem alkalmas az állat maradandó egészségkárosodásának, pusztulásának előidézésére). A bántalmazás "indokolatlan" voltának a megítélése bírói mérlegelés kérdése szokott lenni. Nem tekinthető indokolatlannak például az állat bántalmazása, ha támadás elhárítása érdekében történik. Nem vonható az indokolatlanság fogalomkörébe az állatkísérletek szabályozott rendje szerinti beavatkozás sem.
  • olyan bánásmód alkalmazása, mely alkalmas maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozni az állatnak
  • az állat elűzése, elhagyása, kitétele: Az állatok kiszolgáltatott helyzete mellett, a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is a cél ezen elkövetési magatartás törvénybe iktatásával.  A "kitesz" elkövetési fordulat alá tartozhat minden olyan magatartás, amikor az állattartó az állat birtoklásával, gondozásával, felügyeletével szándékosan felhagy, az állatot sorsára hagyja, vagy megszokott környezetét megszünteti.

Fenti elkövetési magatartások vétséget valósítanak meg, melynek büntetési tétele akár 2 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Súlyosbító tényező, és már bűntetti kategória, ha valaki az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Idetartoznak a lényegesen nagyobb szenvedést okozó, brutalitással okozott cselekmények. A súlyosabb megítélést igényli az is, hogy az elkövető társadalomra veszélyessége jóval nagyobbnak tekinthető, ha cselekményét úgy hajtja végre, hogy az állatnak különös szenvedést okoz. A több állaton legalább kettőt kell érteni a joggyakorlat szerint. Ezen súlyosabb esetekben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az elkövető.

Orvvadászat:

A törvény a korábbi Btk.-tól eltérően, az állatkínzás tényállásából kiemelve új tényállásként kezeli az orvvadászatot. Itt lényeges háttérjogszabály a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: VVtv.). Ezen törvény szerint a vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység.

Jogi tényállás:

„Btk. 245. § Aki

a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,

b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,

c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A törvény három különböző elkövetési magatartást rendel bűntettként büntetni:

  • Az a) pont a „klasszikus orvvadászatot” bünteti, amikor a vad elejtésére (elfogására) az elkövető részéről még nem került sor, de a magatartása erre irányul. A második elkövetési fordulat esetén a tettes vadászati jogosultsággal rendelkezik (vadászról van szó), de nem a saját, hanem idegen vadászterületen végez vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet, mégpedig jogosulatlanul, tehát anélkül, hogy erre bérvadászként vagy vendégvadászként engedélye lenne (belső orvvadász).
  • A tényállás b) pontja a tiltott vad elejtését, elfogását rendeli büntetni. Így büntetendő az a magatartás, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejtik vagy fogják el.
  • A c.) pont szerinti alakzatot az követi el – aki külön jogszabályban meghatározott - tiltott vadászati eszközzel, vagy tiltott vadászati módon, illetve kíméleti területen fokozottan védett vad, avagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez. (A külön jogszabály alapvetően a VVtv. és végrehajtására vonatkozó 7/2010. (II. 2.) FVM. rendelet.) Tiltott vadászati eszköz vagy mód pl. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző, a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz, gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver, a hurok, a horog, a verem stb.

Mindhárom magatartás büntetési tétele akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Nem kizárt az orvvadászat halmazatban való megállapítása az állatkínzással sem. Erre akkor kerülhet sor, ha az állat elfogása, elejtése az állatnak különös szenvedést okoz, ilyenkor az állatkínzás minősített esete valósul meg (pl. az olyan vadcsapda alkalmazása, amelybe belekerülve az állat a kimúlása előtt megsebzetten, hosszú időn keresztül vergődik).

Tiltott állatviadal szervezése

A tiltott állatviadal szervezésének áldozata lehet minden gerinces állat, függetlenül attól, hogy háziasított vagy vadon élő állatról van-e szó, illetve, hogy az állat veszélyes állatnak minősül-e vagy sem.

Jogi tényállás:

"Btk. 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A bűncselekménynek két alakzata van:

Az (1) bekezdésben, bűntettként szabályozott alakzat elkövetési magatartásai: az állatviadal szervezése, tartása, állatviadalra fogadás szervezése vagy arra fogadás kötése. A büntetési tétele ezen esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

 A (2) bekezdés a célzatos magatartásokat bünteti. Akkor büntetendő a magatartás, ha az elkövetési magatartások kifejtése, azaz a gerinces állat megszerzése, tartása, tenyésztése, kiképzése, idomítása vagy forgalmazása, állatviadal céljából történő felhasználása végett történik. Ennek megvalósulása esetén az elkövető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.


Dr. Sziládi-Kovács Hajnalka

 

További cikkek a témában:

Állati jogok

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről  244. §, 245. §, 247. § Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 6. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

 

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Z - Kutyaiskola

Z - Kutyaiskola

Fiktív pub és étterem

Fiktív pub és étterem

Baricska Csárda

Baricska Csárda

Édesmindegy desszertbár

Édesmindegy desszertbár