A világ felhördül a kutyahús fogyasztás ellen – de vajon szalonnát, kisborjút, lovat ettek ma már?

A világ felhördül a kutyahús fogyasztás ellen – de vajon szalonnát, kisborjút, lovat ettek ma már?

2018 MÁR 06  |  Hasznos

Tömegével jelennek meg a világban a vegyes érzelmű cikkek a Dél-koreai téli olimpia kapcsán látótérbe került kutyahús fogyasztással kapcsolatban. Míg szinte mindenki átérzi a kutya húsfarmok felszámolásának szükségességét, addig egyre többen figyelmeztetnek: a többi intelligens, érző állat ugyanilyen húsfarmokon él, szenved majd meghal, hogy az asztalunkon végezzék – vajon értük is kiállnak ugyanezzel a vehemenciával?

 

Sokkal nagyobb a gond a keleti kutyahús evésnél

Természetesen minden jóérzésű kutyatulajdonost megráz a hír, hogy a világban egyes kultúráknak része a kutyák húsként való feldolgozása. A téli olimpia kapcsán ráadásul egyre nagyobb figyelem vetül a nyugaton nem megszokott magatartásra. Számtalan ember egyként küzd, hogy a húsfarmok bezárásáért kampányoljanak, de a harc egy másik, sokkal nagyobb problémára is ráirányítja a világ szemét.

Van, aki nyuszit tart házikedvencnek, van, aki malacot. Van, aki a lovakat tartja a legnagyobb becsben. Indiában marhahúst, az iszlám világban sertéshúst nem szokás fogyasztani. A Dél-amerikai országokban bevett szokás megenni a majmot vagy a hüllőket, ami utóbbi szintén gyakori szeretett házikedvenc a nyugati kultúrában. Másoknak a delfin vagy a cápahús veri ki a biztosítékot.

Számunkra egyértelmű, hogy a kutya nem emberi eledel, kultúránkban szinte szent állat lett – bár ennek sokszor ellentmond a megszámlálhatatlan állatkínzásos eset. Arra azonban annál inkább fel kellene hívni a figyelmünket, hogy minden állat, aki teljesen természetes módon a tányérunkra kerül nap, mint nap, ugyanúgy érző lény. Érez fájdalmat, félelmet, szenved az embertelen körülmények között, élete értelmetlen, majd kíméletlen vagy – ha szerencséje van – kíméletesebb módon, de leölik, és megesszük. A kutyát – velünk való kommunikációja miatt – sokkal könnyebb piedesztálra emelni, a többi állatot pedig észre sem venni.

Nem hiszed? Pedig „Egy könyörületes világ veled kezdődik.”

Fogadjuk örökbe a malacokat!

A szarkazmus kedvelői azonnal feltehetik a kérdést az olimpia kapcsán: a 2012-es londoni vagy a 2016-os riói olimpia alatt hallottunk hasonló történeteket, hogy az olimpikonok és az aktivisták a sertéstelepek bezárásáért harcoltak, és tömegével mentették a malacokat onnan? – A sertés köztudottan hiperintelligens állat, kutatások bizonyítják, hogy képes az érzelmei kifejezésére, képes játékokkal játszani, mindegyiküknek egyedi a személyisége, és képesek bizonyos feladatok megoldására is. Ugye így már nem is tűnnek olyan távolinak kedvenc négylábúinktól? Sőt, úgy sem, hogy egyre többen tartják házikedvencként őket.

Kiborító a kölyök kutya látványa a húspiacon? A kisborjak élete sem vidámabb a kutyák vagy a malacok sorsánál. Egy átfogó washington post-ban megjelent oknyomozó riport rántotta le a leplet a kegyetlen életre és halálra, amiről a borjak élete szól. Részleteket nem közlünk, egy mondatban összefoglalható az életük: lassú és hosszú lépésekben, rengeteg szenvedés után halnak meg.

És az addigi „életük”? Szintetikus szerekkel etetik őket, hogy húsuk puha maradjon. Olyan szűk dobozokban élik le rövid – 16 hetes életüket, amelyben megfordulni sem tudnak.


Fotó: rantingsfromavirtualsoapbox.wordpress.com

Kulturális elfogultság

Amikor megítélünk egy kultúrát, sose felejtsük el: a borjú hús vagy szilveszteri malac sült ugyanúgy mutat a tesco húspultjában, mint a koreai piacon árult kutyafej – és pontosan ugyanannyit szenvedett mindegyikőjük. A magyar nemzet lovas nemzet – de a lókolbász mégis ott virít a boltok kínálatában?

A keleti kultúrákban ugyanúgy megvan az a réteg, aki minden erejével küzd a kutya húsfarmok bezárása ellen, de addig is – mindenkinek otthon van elvégzendő feladata. Dél-Koreában 17,000 farm működik jelenleg. Ugyanebben az időben az Egyesült Államokban 69,000 sertés telep és 922,000 marha farm üzemel – itthon nálunk pedig csak a lakosság és a terület arányában kisebbek a számok.

Kutyabarátokként minden vágyunk azt látni, hogy egyszer megszűnik a világban a kutyahús fogyasztás. Állatbarátokként pedig ugyanezt kell kívánnunk az összes állat védelmében. Aki menti a kutyákat keletről a húspiacról vagy elítéli a kutyahús fogyasztást, az sokat segít a világ megváltoztatásában – de mindenekelőtt, ha a világért akarunk tenni, le kell vetkőznünk a kulturális elfogultságunkat és minden állatot egy mércével mérni.

 

Ha még többet szeretnél olvasni a témában:

Az elhagyott kisborjú, aki kutyának képzeli magát

Kínában 50 millió valóban megbecsült házikedvenc is van

A kanadai korcsolyabajnok örökbe fogadta a kutyát, aki ételként végezte volna

Az olimpiai síelő egy kutyát már örökbe fogadott, de a többi 90-et sem tudja otthagyni a koreai húsfarmon

 

 

(kutyabarát.hu)

 

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Országos Állatvédőrség Alapítvány

Országos Állatvédőrség Alapítvány

SUHANJ! Fitness

SUHANJ! Fitness

Lebkuchen - Német Aprósütemény

Lebkuchen - Német Aprósütemény

La Perle Noire Restaurant

La Perle Noire Restaurant