Fül- és farok vágás állatorvosi szemmel
A fül- és farokvágás körüli vita egy-két évtizedes múltra tekinthet vissza. Az ellenzői szerint a kupírozás kizárólag esztétikai célokat szolgál, támogatói viszont arra hivatkoznak, hogy egészségügyi, úgymond „preventív” okai is vannak. Vadócz Éva állatorvos számol be tenyésztői és állatorvosi tapasztalatairól: visszaigazolta-e az élet a vágás-pártiak félelmeit a gyakoribb sérülésekről?
A fül és a farok sérülékenyebb így vagy úgy?
Szerintem nem, a spiccekre, szánhúzókra jellemző, hátra kunkorodó farok kivételével a hosszúra hagyott farok általában sérülékenyebb. A fülnél azonban más a helyzet, a lógó fül hajlamosabb a fülgyulladásra, mivel kevéssé szellőzik. Erre oda kell figyelni.
Gyakori érv a fülvágás ellen, hogy meg kell hagyni a kutyát, a kutya fülét „természetes állapotában”…
A természetben nincs lógó fül. A lógó fül a tenyésztés során alakult ki, a természetes forma az álló fül lenne, mert az szellőzik, azt tudja a kutya a hangok irányába forgatni. A faroknál más a helyzet, meg kell nézni egy vágott és egy hosszúra hagyott farkú kutya mozgását, egészen másképp fordulnak, a kutya a farkát is használja a „kormányzáshoz”, kivéve, ha vágva van, mert akkor fenékből, hátból próbál kompenzálni.
A populációra hatással volt, hogy egyes országokban visszaesett a kupírozás tiltásának a hatására az egyedszám, miközben más országokban – ahol nem volt érvényben ilyen tilalom – felfutott?
Minden olyan országban, ahol betiltották a fül- és farokvágást, nagyon visszaesett az egyedszám, és ez az összes vágott fülű, farkú fajtára igaz. Öt, tíz év elteltével azért visszaállt az alomszám és az egyedszám is. A dobermant például megviselte a fül- és farokvágás tilalma, a többi fajta valahogy jobban elbírta azt. Szerintem azért, mert a nehéz fejű kutyáknál valahogy kisebb a törés. A dobermann hosszú, finom fejéhez kevésbé passzol a lógó fül, nem beszélve a kunkori farokról. Egy boxert például sokkal könnyebb volt megszokni lógó füllel.
Volt olyan fajta – az óangol fehér terrier – amely kihalt a fülvágás betiltása után. Van-e ilyen veszély, hogy egy fajta ennyire megsínyli ezt a változást? Szó volt róla, hogy a dobermant jobban visszavetette a tilalom, mint a többi, korábban vágott fülű, farkú német fajtát.
Biztos, hogy nem. Elég sok dobermanost ismerek, eleinte kézzel-lábbal tiltakoztak, többen mondták, hogy abbahagyják a tenyésztést, ha nem lehet kupírozott kutyákat felvezetni. Ennek ellenére ma már a farkat is alig vágják.
A fülvágásra visszatérve, meg lehet különböztetni a fülvágási módszereket egymástól állatvédelmi, állatorvosi szempontból?
Az amerikai staffordshire terrier és az argentin dog – rövid, egyenesre vágott – füle mindig gyorsabban gyógyult, mert nem kellett kötözni. A dobermanoknak, boxereknek vékonyabb a füle, vékonyabb a kötőszövet, vékonyabb a porc. 
Dobermannál előfordult, hogy csak arra az időre vették le a kötést, amíg bevitték a ringbe, pedig két éves kutyáról beszélünk! Biztos vagyok benne, hogy az utókezelés miatt lett betiltva a fülvágás. Igaz, először az angolok tiltották be, (1895-ben, a szerk.) és az olaszoknál volt igazán szokásban iszonyú hosszú füleket vágni a német fajtáknak.
Nápolyi masztiffnál viszont nem csak rövid fület vágnak, hanem az se lényeges, hogy álljon, az a jó, ha rádől a fejre…
Hát igen, a mastinónál az a lényeg, hogy élje túl az altatást…
Létezik olyan, hogy a kívánt lógó fülformát ugyanúgy műtéttel alakítják ki, mint régen az állót?
Persze, természetesen, de egy nagyobb kiállításon általában már nézik, hogy ne legyen plasztikázva a fül, hiszen ez egy plasztikai műtét. A farok rázósabb. A német fajtáknál eleinte nagyon szigorúan vették, hogy kard alakú legyen a farok, de rájöttek, hogy nagyon sok jó kutyát kéne lapátra tenni csak azért, mert mondjuk kunkori a farka. 
Egyszerűen nem maradna jó tenyészállat. Ezért az utóbbi időben az lett a szemlélet, hogy csak két egyébként azonos értékű kutya közül sorolják hátrébb a rossz faroktartásút. Ez idővel nyilván szigorodni fog lesz, ehhez legalább 15 év kell, egyelőre még türelmesek a bírók, igaz, bírója válogatja. Itt visszatérnék arra a kérdésre, hogy az anatómiát befolyásolja-e a farokvágás tiltása. Régen az óriás schnauzernél nagyon szép volt az egyenes hát és az abból kiálló, magasan tűzött farok. Ma ugyanezeknél a kutyáknál megfigyelhető, hogy rossz a faroktartásuk, mindnek a hátára tekeredik a farka, miközben a standard az enyhén csapott fart és kard alakú farkat tartja kívánatosnak. Azaz igen, van hatása a farokvágásnak a kutyák anatómiájára is, hiszen azok a kutyák, amelyek régen jónak számítottak, na, azoknak most pechjük van.
(kutyabarát.hu)
