Saját KB bal
Saját KB jobb

Veszélyes kutyatápok?

Évről-évre növekszik a kutyák rákos megbetegedéseinek száma. Egy amerikai szervezet átfogó kutatása szerint napjainkban a nem természetes halállal meghalt kutyák 50 százaléka rosszindulatú rákos megbetegedésben szenvedett – írja a Magyar Újságírók Lapja. Felmerül a kérdés: vajon lehet-e összefüggés a kutyatápok és a rákos megbetegedések között? 

Néhány szervezet a tápos zsákok mélyére nézett és a labor-kiértékeléseket követően sokkoló adatokra mutatott rá. Aflatoxin, mycotoxin és egy sor ’csemege’ a karcinogén beltartalomból. Te megennéd mindezt?

A sokszor emlegetett túltenyésztés nem lehet egyedüli oka annak, hogy lépten-nyomon olyan gazdákkal találkozunk, akik elvesztették kutyájukat a rákos megbetegedés miatt, vagy jelenleg is küzdenek kedvencük életéért. És valóban. A rendelkezésre álló nemzetközi kutatási eredmények és vizsgálatok során napvilágot látott információk alapján határozott összefüggés lehet aközött, hogy a régen jól megszokott főzött házi-koszt helyett a kellő marketinggel kínált kutyatápokat tesszük kutyáink elé, valamint hogy jelentősen megnövekedett az elmúlt évek során a kutyáknál tapasztalt rákos megbetegedések száma. E növekvő megbetegedési arányt mi sem támasztja alá jobban, minthogy már jelenleg Magyarországon is külön gyógyászati ág épült a rákos kisállatok kemoterápiás és rehabilitációs kezelési lehetőségeire.

Mint ahogyan azt egy nemzetközi kutyás portál írta, „nincs arra vonatkozó adat, hogy a napi szinten adagolt kutyatáp hosszú távon mit okoz a kutyák élete során, és hogy ez tömegesen milyen tendenciára mutat rá”. Évtized múlva lesz felismerhető, hogy kedvenceink etetése során bizony vétettünk hibákat és nem is keveset. Mélyebbre ásva kiütköznek olyan újabb és újabb vizsgálati adatok, amik arra engednek következtetni, hogy bizony a kutyatáp a húsiparivégtermékek korlátlan bedarálása és újrahasznosítása mellett tartalmaz nem is egy, gyakori esetben rákkeltő tulajdonsággal is bíró kémiai összetevőt. És mint ahogy alább látni fogjuk, mindegy az, hogy szuperprémium-szuperszenzitív tápról van-e szó, mehet bele minden, ami emberi fogyasztásra már nem alkalmas.

Nem számítanak a minősítések?

„De az „Összetevők” rész a legtöbb kutyaeledel csomagolásán közismerten homályos és félrevezető. A gyártók nem igazán akarják, hogy tudd, mi van benne. Némi utánajárás után megértettem, miért… A kisállat-eledel iparágát maroknyi multinacionális vállalat uralja és ez évente globálisan 30 milliárd angol font bevételt jelent. A nyereség csak a legolcsóbb lehetséges összetevőkkel őrizhető meg, amit még a szabályozás megenged” – írta a DailyMail lapban Rebecca Hosking, aki a kutyaeledel iparága kapcsán nem kevesebbről, mint a kutyák „mérgezési” ügyeiről írt. Többek között megkérdezte Staffordshire nemrég visszavonult állatorvosát a témában, aki elárulta, az, hogy például az amerikai élelmiszerhivatali, úgynevezett „AAFCO-kontrollon” átesett kutyatápok „complete and balanced”, azaz teljes, kiegyenlített táp minősítést kapjanak, ehhez hihetetlenül kevés feltételnek kell megfelelni. „Legalább nyolc kutyát kell táplálni vele 26 hétig. Ez idő alatt a kutyák negyedét ki lehet venni a tesztből és a teszt során az adott tápot evő kutyák testsúlyuk és kondíciójuk 15 százalékát leadhatják; a táp átmegy a vizsgán és ellátják a „teljes és kiegyensúlyozott” címkével”. Hosking szerint nem megnyugtató az, hogy a tápokat a keresleti mutatók fenntartása érdekében nem vizsgálják reálisan és onnantól, hogy az a gyárból kifut a boltok polcaira, a gazdák a legnagyobb nyugalommal és odaadással vásárolják meg szeretett kutyájuk táplálása céljából abban a hitben és tudatban, hogy jót tesznek vele. 

Májkárosodástól a rákig – Mert ha nekünk nem kell, jó lesz a kutyának…

Nemrégiben a South China Morning Post újság tette közzé a Hong Kong Fogyasztóvédelmi Tanácsa által publikált sokkoló adatokat, melyet 40 kutyatáp bevizsgálását követően összesítettek. A vizsgálatok során kiderült, mindegyik vizsgált tápban, így még az amerikai piacvezető 3 legnagyobb kutyatáp-gyártó cég prémium kutyatápjaiban is megtalálható volt az úgynevezett „aflatoxin B1” rákkeltő anyag. Az aflatoxin penészgomba rendkívül erős rákkeltő anyag, mely a nem megfelelően tárolt, vagy termesztett kukorica, búza, rizs és a hüvelyesek esetében halmozódhat fel és semmilyen hőkezelési eljárással nem mentesíthető az alapanyag ettől a penészgombától. Legjellemzőbben a kukoricában lehet jelen e penészgomba fertőzöttség, de bármely másik említett növény esetén is előfordul kifejezetten árvizeket követő időszakokban. Már 1968-ban egy patkány-kísérlet során bebizonyították, hogy testkilogrammonként kevesebb, mint 1 mg aflatoxin elfogyasztása a tápba keverve rosszindulatú daganatokat okoz az állatoknál. A kutyáknál végzett megfigyelések szerint 0,5-1 mg aflatoxin testtömeg-kilogrammonként számítva a fogyasztást követő rövid időn belül tönkre teszi az állat máját és napok alatt összeomlik a szervezet. Erősen karcinogén anyagról van tehát szó különösen annak ismeretében, hogy e gombaspóra képes a szervezetben mutációkat létrehozni, amely szervi megbetegedésekhez és rákos elváltozásokhoz vezet. Az aflatoxin-szennyezett táp rendszeres fogyasztásának egészségkárosító hatása idővel összeadódik, elsősorban a máj-károsító hatása van, majd hosszabb időtartam és állandó kis dózis esetén rákos megbetegedést okoz.

Amerikában példának okáért a lokálisan nem jellemző, váratlan árvizek következtében aflatoxin-fertőzötté vált kukorica-földek miatt a gazdákat 75 millió amerikai dollár értékben érte veszteség s bár ezt biztosítási pénzben igyekeztek visszakapni, az óriási mennyiségű, emberi fogyasztásara alkalmatlannak ítélt, betermelt kukorica kapcsán végül az FDA döntött úgy, hogy az állati takarmányokban felhasználható, megengedett aflatoxin-mennyiséget némileg megnövelik. Elvégre a növényi végterméket is hasznosítani kell valahol. Az említett kínai lap számára egy neves, piacvezető gyártó – amely többek között a magyar piacon is árulta termékeit – egyébként meg is erősítette azt a tényt, hogy „elháríthatatlan természeti szennyezőanyag” formájában a rákot okozó aflatoxin valóban belekerült a kutyatápokba. Nem sokkal később úgy nyilatkoztak, hogy egy beavatkozás keretében végül a kukorica összetevőt kivették a gyártási folyamatból, mert gyanítható volt, hogy ez a kutyatápban fellelhető aflatoxin forrása.

Hank Kata – Magyar Újságírók Lapja

A cikk tovább olvasható a Magyar Újságírók Lapja oldalán.

 

További cikkek a téámabn

Fogyókúra – az újévi fogadalmak kedvenc tárgya

Csontos kérdések

Mi mérgező a kutya számára és mi biztonságos?

A cukorbetegséggel együtt lehet élni

Ketogén diéta az epilepsziás kutyák terápiájában

 

 

 

 

(kutyabarát.hu)

 

Forrás: mul.hu
További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...